Tények és tévhitek a nyílt forráskódú (Open source) és ingyenes (Free) szoftverek alkalmazásáról...

 Előző blogbejegyzésemben az oktatásban szükséges szemléletváltásról volt szó, most nézzük át az ingyenes megoldásokkal kapcsolatos szabályozásokat, valamint a nyílt forráskóddal kapcsolatos általános félelmeket és az ezek eloszlatását segítő válaszokat.

Először is nézzük meg mi a nyílt forráskódú licenc lényege

„A „szabad szoftver” a szabadság kérdése, nem az áré. A fogalom megértése végett a szólásszabadságra, és ne az ingyen sörre gondoljunk. (A fordító megjegyzése: az angolban a szabad és az ingyenes fogalmakat egyformán a „free” szó jelöli.)

A „szabad szoftver” elnevezés a felhasználók szabadságára utal. Azt jelenti, hogy a felhasználóknak szabad futtatni, másolni, közzétenni, tanulmányozni, megváltoztatni és tökéletesíteni a szoftvert. Pontosabban kifejtve a felhasználók négy különböző jogát jelöli:

• A jogot arra, hogy futtassák a programot, bármilyen céllal.
• A jogot arra, hogy tanulmányozzák a program működését, és azt a szükségleteikhez igazíthassák. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége.
• A jogot arra, hogy másolatokat tegyenek közzé a felebarátaik segítése érdekében.
• A jogot arra, hogy tökéletesítsék a programot, és a tökéletesített változatot közzétegyék, hogy az egész közösség élvezhesse annak előnyeit. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége.
  

Egy program szabad szoftver, ha a felhasználók ezen jogok mindegyikével rendelkeznek. Tehát a felhasználónak joga kell, hogy legyen közzétenni a program másolatait, akár módosításokkal, akár eredeti formájában, akár ingyen, akár pénzt kérve érte, akárkinek, akárhol. Ez többek között azt jelenti, hogy ehhez nem kell semmiféle engedélyt kérni vagy vásárolni.

Szintén joga kell, hogy legyen módosítani a programot, és a módosított változatot saját munkájához vagy szórakozásához felhasználni anélkül, hogy egyáltalán említést tenne a módosított változatok létezéséről. Ahhoz, hogy közzétegye a változtatásokat, senkit sem kell külön értesítenie.


A program felhasználásának szabadsága azt jelenti, hogy tetszőleges személy vagy szervezet használhatja bármilyen számítógéprendszeren, bármilyen célra, és erről nem kell előzőleg értesíteni sem a fejlesztőt, sem mást.”

forrás: http://www.gnu.org/philosophy/free-sw.html

Mi a nyílt forráskódú szoftver és a szabad szoftver közötti különbség?

Nyílt forráskódú szoftver:

1998-ban jött létre Eric S. Raymond és Bruce Perens kezdeményezésére az Open Source Initiative (OSI), azon igény hatására, hogy a nyílt forráskódú szoftverekben rejlő lehetőségekre felhívják az üzleti világ figyelmét, illetve kiemeljék a nyílt forráskód legfontosabb jellemzőit, meghatározva annak pontos fogalmát. Így született meg az OSD (Open Source Definition), vagyis a nyílt forráskódú szoftverek definíciója. Az OSD a következő kitételeket tartalmazza:

1. Szabad terjeszthetőség
2. A forráskód elérhetősége
3. Származtatott művek létrehozásának engedélyezése
4. A szerző forráskódja sértetlenségének biztosítása
5. Személyek vagy csoportok megkülönböztetésének tilalma
6. Különböző felhasználási területek megkülönböztetésének tilalma
7. A licenc terjeszthetősége
8. A licenc nem vonatkozhat kizárólag egy termékre
9. A licenc nem korlátozhat más szoftvert
10. A licencnek technológia-semlegesnek kell lennie
Az OSD teljes szövegét angolul, illetve magyarul is el lehet érni. 

A nyílt forráskód nem egyenlő a szabad szoftverrel

Szabad szoftver:

Az FSF (Free Software Foundation) által 1985-ben létrehozott a szabad szoftver mozgalom legfontosabb képviselőjeként jött létre. Alapító tagja Richard Stallman, akinek a nevéhez fűződik a GNU projekt amelynek vezetője és létrehozója volt. Az FSF elsődleges célja a szabad szoftverek népszerűsítése,terjesztése, az FSF elveinek megfelelően, szem előtt tartva a szabadságjogokat. Mit jelent a szabad szoftver tehát azután, hogy elhatároltuk a nyílt forráskód értelmezésétől?

A szabad szoftvert a felhasználónak szabad futtatni, másolni, közzétenni, tanulmányozni, megváltoztatni és tökéletesíteni. A felhasználók jogai tehát:

• A jogot arra, hogy futtassák a programot, bármilyen céllal.
• A jogot arra, hogy tanulmányozzák a program működését, és azt a szükségleteikhez igazíthassák. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége.
• A jogot arra, hogy másolatokat tegyenek közzé a felebarátaik segítése érdekében.
• A jogot arra, hogy tökéletesítsék a programot, és a tökéletesített változatot közzétegyék, hogy az egész közösség élvezhesse annak előnyeit. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége.

Tévhitek a nyílt forráskódról és a válaszok

A nyílt forráskód nem minden esetben ingyenes.

A nyílt forráskódú megoldásoknál a kód szabadon hozzáférhető. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden esetben ingyenesek.

Több olyan fejlesztő csapat létezik, aki opensource szoftvereket fejleszt, mégis pénzt kér a termékeiért. Ilyenkor valójában nem a termékért kell fizetni, hanem a termék támogatásáért.

Nem törvénytelen.

A nyílt forráskódú szoftverek különböző nyílt forrású licencek alá tartoznak pl. a fent említett GNU GPL-be. Ezek a licencek rendelkeznek arról, hogy milyen körülmények között használható fel a kód.

Elmondhatjuk, hogy a nyílt forráskódú szoftverek használata többnyire semmilyen szerzői jogi szabályba nem ütközik.

A technikai támogatásról.

A nyílt forráskódú szoftverek támogatását a szoftvereket használó közösségek biztosítják. A közösségek tagjai között megtalálhatók a szoftverek fejlesztői akiknél jobban senki nem ismeri az adott terméket. Ez a támogatás persze nem olyan mint a vállalati (corporate support), de nem is kell fizetni érte. Az esetek többségében azonban van olyan gyors és hatékony.

Nem csak programozók használhatják.

Mivel a kód szabadon hozzáférhető, kialakult egy olyan általános tévhit, hogy az ilyen programokat csak programozók választják. Erről természetesen szó sincs. Az, hogy a kód hozzáférhető és módosítható, nem jelenti azt, hogy ezzel a joggal élni kötelező. Amennyiben valaki ért a programozáshoz, annak lehetősége van a szoftver átalakítására, testreszabására. Bárki nyugodtan letölthet, telepíthet nyílt forráskódú szoftvereket. Elmondható, hogy a nyílt forráskódú alkalmazások felhasználóinak többsége egyáltalán nem ért a programozáshoz és kijelenthető, hogy ezeknek a felhasználóknak, nem lesznek olyan nehézségei, melyek egy fizetős szoftver esetében ne fordulhatnának elő.

Telepítés nem csak profiknak.

A nyílt forráskódú szoftverek telepítése hasonlóan történik, mint a kereskedelmi szoftverek. Nincs szükség semmilyen különleges tudásra. Fontos kiemelni viszont, hogy nyílt forráskódú szoftverek a fizetős társaikkal ellentétben sokkal dinamikusabban fejlődnek! További lényeges momentum, hogy minél kevésbé képzettek a felhasználók, annál egyszerűbbek és kisebb erőforrás igényűek a programok.

A nyílt forráskódú szoftverek többsége épp olyan egyszerűen elérhető (Linux esetén egyszerűbben a repository-k miatt), mint fizetős konkurensek.

Pár évvel ezelőtt a helyzet még egyáltalán nem volt egyszerű. A dinamikus innovációknak köszönhetően a nyílt forráskódú szoftverek keresése már nem olyan, mint tűt keresni a szénakazalban. Ezek a szoftverek már ott vannak a világban mindenhol. Jó példa erre a Download.com, sourceforge és rengeteg más weboldal vagy az igen csak népszerű Android Market. Jelen vannak minden Linux disztribúció tárolójában ahol a Linuxok beépített telepítőjén keresztül pár kattintással installálhatók. A jövőbe mutat hogy még a Microsoftnak is van saját nyílt forráskód odala, a napokban bejelentett opensource leányvállalatukról nem is szólva.

A nyílt forráskódú szoftverek nem csak Linuxon használhatóak!!

Ezerhez közelít(vagy már meg is haladta) az olyan nyílt forráskódú projektek száma, amelyek platform függetlenek, sőt rengeteg olyan program létezik, amely kifejezetten Windowsra készült. Keresztplatformos alkalmazások tömkelege bizonyítja mint pl. a PHP, MySQL, Java, Apache és társaik akik a legmagasabb színvonalú teljesítményt és szolgáltatásokat nyújtják egy meghatározott területen, az esetek többségében fizetős vetélytárs nélkül.