Oldalak

2012. május 1., kedd

Tabletek az oktatásban

Az iPad, mint szórakoztató elektronikai eszköz kétségkívül úttörő. De emellett számos olyan alkalmazási területe létezik, melyről keveset, vagy egyáltalán nem lehet hallani a hétköznapokban. Az egyik ilyen az oktatás.


Az USÁban már több középiskola tömeges iPad beszerzésre adta a fejét, mely kétség kívül előrevetíti azt a jövőképet, melyben nincsenek könyvek, füzetek, papír és toll az oktatásban: minden elektronikusan működik. Jó ez?



Létező digitális megoldások
Magyarországon a 2008-as Nemzeti Fejlesztés Terv II. keretében az 2010-re 62.000 tanteremből 40.000-be ígértek interaktív táblát, mely célkitűzés ha nem is teljes egészében valósult meg, de a pályázati lehetőségeknek köszönhetően sok általános- és középiskola jutott digitális taneszközhöz. Az interaktív táblák közül is sokféle típus létezik, az egyik legelterjedtebb típus, a SMART tábla ugyanakkor igen drága: a maguk átlag másfél milliós árával a 20-30 fős tantermekbe az érintős ugyan még mindig költséghatékonynak számítanak, de kezelésüket és mindennapi használatukat a finanszírozott oktatások ellenére kevés tanár sajátította még el.
Az interaktív táblák gyakorlatilag nem mások, mint a tanár laptopjával összekapcsolt projektoros-érintőkijelzős, látványos platformok, melyekkel különféle előre gyártott, vagy a tanárok által az adott órákra összerakott „alkalmazások” formájában tanulhatnak a diákok. Előnyük a „hagyományos” Powerpoint órákkal szemben, hogy a látványos, sokszor videókkal, animációkkal, hangokkal színesített órákba bevonhatók a diákok és az érintőkijelző segítségével elsajátítható számukra a csoportos tanulási élmény. Azon alapvető előnyről nem is beszélve, hogy az információs társadalom által gerjesztett digitális impulzustömeggel nagyon nehéz felvenni a versenyt a zöld táblával: az általános iskolás diákok figyelmét nem könnyű lekötni látványtalan megoldásokkal, amikor ma már egy televíziós reklámban is több vizuális élmény éri a nebulót, mint az iskolában egész nap.
iPad-en az összes tananyag
Ugyanakkor míg a digitális táblák alapvetően a csoportos tanulási élményre épülnek, addig  az iPad elsősorban az önálló tanulás, illetve a jegyzetelés és olvasás eszköztárát teheti teljessé. Ha egy általános iskolás, vagy középiskolás diák éves tankönyv- és füzetköltségét tekintjük (állami támogatás nélkül ~20.000 Ft), akkor gyakorlatilag 5 év alatt megtérülhet egy iPad beszerzése. Természetesen ez elsősorban a tananyagok digitálissá való tételével nyer értelmet.
Ma már több hazai főiskola és egyetem aulájában sem csodálkozik senki, ha meglát 1-1 iPad-et: sokan már nem is vesznek tankönyveket, hanem egyszerűen a bescannelt változatot olvashatják digitális könyv formátumban. – Mi gyakorlatilag már mindent pdf-ben kapunk és küldünk egymásnak. Én a Readdle Docs nevű alkalmazást használom, mely azért rendkívül jó, mert a dropboxba felrakott pdf-eket nemcsak megnyitja és lapozgathatóan tudom olvasni az anyagokat, hanem kiemelhetek vele szöveget, megjegyzéseket tehetek az oldalakhoz, és az iPad ezeket automatiksan elmenti, kereshetően – mondta kérdésünkre neve elhallgatását kérő hallgató a Corvinus Egyetemről. – Vannak olyan pdf-ek, amik képként lettek anno digitalizálva, ehhez az Abbby Finereader alkalmazást használjuk, hogy felismertessük vele a pdf-ben a szövegeket és újrakonvertáljuk őket. – fogalmazott. – Az egyetlen nehézség, az a magyar nyelven való jegyzetelés, de hál’isten mi előadásainkat angol nyelven tartják, így ez nekem nem gond. –
Ahogyan a tananyagok tehát elektronizálódnak, úgy egyre kevesebb könyvet, vagy füzetet kell hordania, tárolnia a diákoknak, az egyes multimédiás kiegészítő megoldásokról nem is beszélve. A „hagyományos” szöveges tartalmakon kívül külföldön már bevett szokás, hogy egyes felsőoktatási intézmények nevesebb tanárai utólag elérhetővé teszik óráik tartalmát videón. Magyarországon erre még viszonylag kevés nyilvános megoldás létezik, ezek közül talán az egyik legnagyobb sikerű az Óbudai Egyetem villamosmérnöki karának iPad-en és iPhone-on is elérhető www.villamossagtan.huoldala, ahol Dén Gábor órái és gyakorlatai nézhetők vissza ingyenesen, teljeskörűen a villamosságtan 1. és 2. tantárgyakból. – Nagyon sokat segít, 10-ből 10 pont – nyilatkoznak a népszerű oldal Facebookos oldalán, ahol a diákok már újabb tantárgyak kapcsán is jelezték igényüket a multimédiás tananyagra.
iPad-en vizsgázni
Míg az interaktív táblákhoz kapcsolt szavazórendszerrel történő vizsgázgatás, vagy egyszerű feleltetés is elengedhetetlen eszköze a jövő oktatótermének, addig minden bizonnyal egy csoportos iPad vizsgáztató, vizsgalapokat felügyelő alkalmazás sem maradhat ki a XXI. század edukációs eszköztárából. Ma már több főiskolán léteznek főleg PC-re készült vizsgáztató alkalmazások, sőt, a távoktatásban is már rendszeres az, hogy az egyes számonkérések otthonról, számítógép elől történnek. – Nálunk, a Budapesti Gazdasági Főiskolán heti rendszerességgel rakunk össze digitális vizsgalapokat, melyeknek az az előnye, hogy valamennyi diák számítógép előtt tud úgy vizsgázni, hogy a mellette lévő gyakorlatilag teljesen más feladatsort kap. A számítógépen kitöltött vizsgázásra előre beállított időkeret van, a rendszer automatikusan lezár, ha lejárt a rendelkezésre álló idő, melyet követően azonnal kiértékeli az eredményeket – fogalmazott Kollár Sándor, a főiskola oktatási informatikusa. – Az iPad egy óriási találmány, az oktatást forradalmasítani fogja. – mondta.
Amikor elmegy az áram
A modern társadalom kommunikációs és egyéb elektronikai eszközöktől való függőségére már többen felhívták a figyelmet, de valószínű, hogy 2012-t követően várható csak valamiféle egészséges egyensúly beállása. Ezen veszélyekre is alapozva tehát meglehetősen nagy a globális kockázat az oktatás teljes elektronizálására is, ahogyan azt más területekre vonatkozóan is már felismerték. Ahogyan ugyanis azt már a NASA is jelezte, 2012-ben a napviharoknak köszönhetően kisebb-nagyobb fennakadások várhatók az elektronikai berendezésekben, kommunikációs rendszerekben, melyek várható mértékéről eddig nincs pontos információ. „Tudjuk, hogy bekövetkezik, de nem tudjuk mekkora lesz a kár” – fogalmazott még 2010-ben Richard Fischer kutató a Daily Telegraphnak. Ugyanakkor a pánik és a szkepticizmus is teljesen felesleges, hiszen 1921-ben és 1989-ben is voltak már hasonló jelenségek a Földön: ekkor mindössze pár napra bénult le New York közlekedése, illetve Quebec áramellátása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése