A gyapot okozta kihívás

"A fonókerék és a szövőszék, a fonás és a szövés két legfontosabb termelési eszköze, egészen a XVII. század küszöbéig nem lépte túl azt a fejlettségi fokot, amelyet a középkorban elért. A falvakban még a kézi orsó is igen elterjedt volt. A fonónő a rokkát a rákötözött szálas anyaggal a bal hónalja alá szorította, és a bal kezével úgy igazította el a szálakat, hogy összefüggő szalaggá alakuljanak."
"A kézi fonás - tekintettel a fonal mennyiségére és minőségére - kitartást és ügyességet igényelt. Ezenkívül egy tucatnyi fonónő éppen csak arra volt elég, hogy egyetlen takács számára elegendő fonalat fonjon, aki az 1300 (!!) táján feltalált lábhajtású szövőszéken dolgozott."
" A fonás alapelvén a kézi fonókerék sem változtatott, amely a XIII. század folyamán került Indiából Európába, mert csupán a megfont fonal feltekerését egyszerűsítette. Jelentősebb haladást  1530 táján a lábhajtású szárnyas fonókerék bevezetése jelentett."
"Az európai textilgyártás nyersanyagbázisa már a kora középkorban jelentősen kibővült a gyapottal. A gyapottermesztés ösztönzést adott az ókori rabszolgatartó társadalmakra jellemző rabszolga-kereskedelem újbóli feléledésének.A gyapot iránti kereslet növekedése pedig szinte kikövetelte a nagy teljesítményű fonó- és szövőgépek feltalálását és alkalmazását."
Csak gondoljunk bele a mostani rohanó világunkban, hogy egy eszköz, amelyet nap mint nap használunk, ráadásul munkaeszközként, évszázadokon keresztül nem változik! Ráadásul, hogy többet tudjanak termelni, nemhogy előre mennének, hanem visszasüllyednek arra a szintre, amelyben még a rabszolgatartás elfogadott volt!
Az iskolánkban nagy hangsúlyt fektetnek az együttműködésre diák-iskola-szülő között, ezzel összefüggően pszichológus, szociális munkás is dolgozik velünk a kapcsolatok jobbá tételéért. A legutóbbi értekezleten szóba került, hogy mobilalkalmazás kidolgozásán munkálkodnak, amellyel esetleg javítani lehetne a diákjaink motivációján, hozzáállásán a tanuláshoz, lévén azt szívesen nyomkodják órán is.
 Magyarországon a '90-es években rendszerváltás után kezdték a bunkofonokat használni, akkor igen ritka volt és drága ( meg persze nehéz is). Mára azonban, minden emberre egynél több jut belőle, könnyen és gyorsan hozzáférhető. Kíváncsian várom, mi lesz belőle? Mi ez, ha nem haladás?

Drága szolgáltatóink :-/

Megígértem Nektek, nyájas követőim, hogy rendszeresen morogni fogok. Az a baj ezzel az elhatározással, hogy mire hazaérek a gép elé, többnyire kimorogtam magamból a feszültség nagyobbik részét, s ügyes-bajos dolgaim okán inkább akad ezer más teendőm, mint leirkálni.

De hát itt egy újabb határidő, így a közelmúltból kiragadom azt a csodás emléket, mely az egyik legélénkebb az indulataim fokozása terén.

Drága szolgáltató! Az elektromos energiát otthonainkba juttató ragyaverés...

Mennyire drága? Meglehetősen.

Jó másfél esztendeje zérus közelébe zuhant egy lakás villanyfogyasztása, lévén a lakó "jobblétre" szenderült. Ilyenkor beindulnak a hivatali gépezetek, és roppant lassan őrölve valaki más lesz majd a felelős a vellanyszámlával kapcsolatban. Ha csak egy jelölt van, s előre lehet tudni az eredményt, akkor igyexik az ember minden közműdíjat fizetni a jövő reményében, de ha bizonytalan az örökös, akkor az eredményig olyan "senkiföldje" állapot uralkodik... Visszatérve az említett lakra, az átalánydíjas számlákat 3-4 hónapon át tovább fizette az elhunyt banxámlája, ami - összevetve a fogyasztással - igen csak többre sikeredett, mint a ténylegesen elhasznált energia ára. Aztán kimerült a bőségszaru, több el sem használt villanyért nem kapott pénzt a szolgáltató. Igazságérzete felfortyant, és szép felszólításokat kezdett küldözgetni a mennybe. Eredménytelen, csak nem fizetett senki... Nagy dérrel dúrral elzárta hát a "csapot" (a szerelő szépen jegyzőkönyvezte az óraállást, ez később még fontos lesz!). A mélyhűtőben didergő fagylalt és hús bánta a dolgot, más nem nagyon. Szolgáltatónk rezzenéstelenül konstatálta, hogy a kedves vevő nem szalad kétségbeesetten, jelenéseket sem küld a túlvilágról, így a mérőórát el-, a szerződést meg felbontotta. Közben az adminisztráció haladt a maga útján, és kiderítették, hogy több van kifizetve mint fogyasztva.

Összegezve: Túlfizetés miatt megszüntették a szerződést.

Bosszantó idétlenség? Meglehetősen. De semmiség. 

"Tovább is van, mondjam még?"

14 hónap !!! alatt végre lezajlott a hagyatéki hercehurca, örömmel vettem birtokba a fagylalt kicsit sem hűlt helyét, s naivan elcaplattam a végzéssel szolgáltatóékhoz, hogy ide nekem a szerződést! Kössek újat, mert az előző mexűnt, mondá a bölcs. Ezen ne múljék, nosza rajta, mit kell aláírni?

Először építtessek egy nagyon szabvány bekötési helyet, egy regisztrált villanyszerelővel!     ?   Az nem számít, hogy eddig be volt kötve, a múlt feledésbe merült, új kell. Az ingatlan határára, a kerítésre vagy a házfalra. Nagy nehezen meggyőztem az ügyintézőt, mégis inkább a társasház lépcsőházában található mérőszekrénynél maradnék. De akkor is legyen új és szabvány! Ami egy regisztrált szakember felbérlésébe fog fájni 10-20 ezer forintért.

Szép dolog, hogy az ő idétlenségükért én kell fizessek, nem keveset.

Bosszantó? Semmiség!

 "Tovább is van, mondjam még?"

 

Ismerős szakember felhajtása, kollegális díjszabás, megoldjuk hamar! Néhány drótot kicserélünk frissre, már csak fel kell rakni 3 alátét táblát, amire az órákat, és az időzítőt (éjszakai áram a bojler kedvéért) szerelik. Egy van is, kell még venni 2 újat. 600 forint darabja, nem pénz!

Ez egy nem túl bonyolult, hátul nyitott doboz, előre gyártott likakkal, mindenféle mérőóra méret rögzítéséhez. A kötések odabent hozzáférhetetlenek, míg a plombával lezárt csavarok a helyén tartják. Irány a webes kereső, veszek hamar :-) Nincs, nincs, elfogyott, hiánycikk, kifutott...Hopp, van egy Pápán...

Gyanús. Irány az ügyfélszolgálat, megkérdezzük, mi is a szabvány. Sorszám a műszaki kollégához. Kedves hölgy. Mutatom neki a példányomat, ez vajh megfelel-e nekik. ... ... Nem tudja, ez műszaki kérdés. (Mégsem ő a műszaki kolléga???) OK, van másik kérdésem, a dokumentációban van valami "... leágazási pont címe", no ezt hogyan kell kideríteni? ... ... Nem tudja, ez műszaki kérdés.Túl azon, hogy Ő a műszaki ügyintéző, ez speciel adminisztratív kérdésnek tűnik, legalábbis én nem emléxem elektromosságtanból címekre. Na most akkor honnan kapok válaszokat? Háááát... menjek át egy másik ügyfélszolgálatra.

Bosszantó? Semmiség!

 "Tovább is van, mondjam még?"

 

Ügyfélszolgálat biztonsági őre bizalmasan javasolja (ezúton is köszönöm), hogy 10 méterre van egy szaküzlet, tele szakemberrel, ott biztos tudják! És tudják! Az én 600 forintos táblám 2 éve elavult :-( De van nekik szabvány 30000-ért! ÉS nem kell belőle, csak egy, íme így néz ki:

Hatalmas darab. Szerintem nem fér be, pedig nagy a szekrény a folyosón. De ha besuvasztjuk valahogy, akkor a szomszédaimnak soha ne kelljen lecserélnie a guman táblás változatot, mert mégegy már tuti nem fér oda! Persze amíg nem tolnak ki velük is, teljesen jól működik nekik a praktikusan egyszerű megoldás.

A boldogság kedvéért megjegyzem, hogy kell még egy csomó kacat hozzá, pár ezerért darabja, mire minden meglesz, rámegy úgy 80 ezer forint. (Aztán majd odabent is lesz cserélnivaló, de az független szitu.)

No, ennyibe van az, ha túlfizet az ember; ennyire Drága ez a szolgáltató.

(Megjegyzés1: a halálesetet a halotti bizonyítvány fotóját mellékelve E-mailben jeleztem a szolgáltatóknak, egyedül egy napilap reagálta le logikusan, egy telko pedig szolgáltató rugalmasan, mindenki más elengedte a füle mellett...)

(Megjegyzés2: A dokumentációm hibás, mert nem csak oda kell pecsét a villanyszerelőtől, ahova odaírták, hogy "pecsét helye", hanem két másik helyre is - ugyan azon az egy darab papiroson)

(Megjegyzés3: Különben is 2 példányben kell beadni újabban (3 hete), miért nem tudtam én ezt 4 hete, amikor az űrlapot kértem?!?!?)

Kell-e pedagógiai végzettség a…..

Egy kérdés gyötör már jó ideje, mégpedig: kell-e pedagógiai végzettség a gyakorlati órát tartó oktatónak? Vajon felmérésekkel igazolták a szükségességét? Milyen változásokkal lehet számolni, talán személyiségbeli, szakmai, érzelmi? Megváltoznak-e, és ha igen, milyen mértékben az oktatás körülményei; az alkalmazott eszközök; a műhely, ahol az órát tartják; a gyakorlati foglalkozás módszertana; az órák tartalma és tematikája; az elemi műveletek, amelyekből felépül egy-egy szakma? Nem utolsó sorban történik-e szakmai fejlődés?

A gyakorlati oktató feladata a tanulók választott szakmájának gyakorlásához szükséges képességek és készségek fejlesztése, és a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek átadása. A tanórák gyakorlati jellegűek, ellentétben az elméleti órákkal egy foglalkozás több órán keresztül zajlik, ami komoly figyelmet és fegyelmezettséget kíván oktatótól és diáktól egyaránt. Gyakorlati órán ipari körülményeket teremtve valós problémákat dolgoznak fel, ahol a gyakorlati oktató szakmai felkészültsége elengedhetetlen.      

A jó műszaki oktató igazodik az ipari körülményekhez, tájékozódik és együtt fejlődik az adott iparág technikai vívmányaival. Jó vezetői képességekkel rendelkezik, érzelmileg stabil, határozott személyiség. Képes átadni a szakma szeretetét és azt, hogy a munka öröm is lehet. Óráikon a tanulók megfelelő alapot kapnak ahhoz, hogy magabiztosan elinduljanak szakmájuk való világába és sikeresen vegyék a felmerülő akadályokat, problémákat.

Töprengek, vajon mindez egy főiskolán vagy egyetemen megszerezhető?

Legyünk jó tanárok!

Kedves Kollégák,
lassan vége a tanévnek és már az újonnan indítható osztályok tanulóit várjuk, keressük, lehet hiába. A mi iskolánkban óriási a lemorzsolódás a szakmás osztályokban, így nem tudunk annyi szakembert képezni, mint amennyire az iparnak szüksége lenne. A fenntartó talán joggal gondolhatja azt, hogy nem vagyunk képesek tanítani. Ha nem tudjuk kinevelni a szakembereket, el fogják venni a képzést, akár többet is, nem lesz munkánk, kenyerünk. Sajnos az idősebb kollégáim mind az iparból jöttek és ha a diák nem tud, megbukik. Ha visszagondolunk a középiskolás éveinkre talán ez így rendben is volna. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy ezek a gyerekek nem azok, nem olyanok mint amilyenek mi voltunk. Buktatni könnyű, megtanítani valamire valakit szép és korántsem könnyű feladat. Nyilvánvaló, hogy mindannyian szeretnénk sikeresek lenni tanárként, de ennek eredményessége a kollégáinktól is függ, akik már valószínűleg soha nem akarnak másképpen tanítani, alkalmazkodni a gyerekek igényeihez. Félő, hogy egyikünk sem fogja egyedül megmenteni az iskoláját.

Non-verbális kommunikáció

Metakommunikáció- Mimika


A kommunikációnk egyik eszköze a non-verbális kommunikáció, melyet lényegesen nagyobb arányban (65-70%) használjuk, mint a verbális jeleket. Nagy részük nem tudatos szinten jelenik meg.
Ha nem telefonon vagy internetes felületeken kommunikálunk, hanem személyesen, nagy mennyiségű információhoz juthatunk partnerünkről.
Az arcjátékból leolvasható, hogy igazat mondunk-e?
Ha megjátsszuk magunkat, azaz a mimikánk mást fejez ki, mint a szánk, ellenszenvessé válunk.
Ha furcsállva néznek rád, tudhatod, hogy amit mondasz vagy nem érthető, vagy nem tűnik őszintének.
A tárgyilagos megfigyelés nem könnyű. Szomorú állapotban másokat is szomorúnak tartunk, dühös hangulatban agressziót fedezünk fel a közömbös arcokon is és csak harmonikus állapotban ítélkezünk tárgyilagosan!

Ház PET palackból

A világ első PET palack házának nyolcezer „tégláját”- palackját földdel töltötték meg.

Ez a kb.80 négyzetméteres ház 12 köbméter szeméttől szabadítja meg a Földet.

A cement felhasználása nélkül készült épület állítólag földrengés biztos,

golyóálló és simán elbír egy növényekkel borított „ zöld tetőt”.

Ez a megoldás nemcsak esztétikus,hanem jobban szigetel és olcsóbb is,mint a hagyományos tetőszerkezet.

A palackokat  földdel vagy építési hulladékkal töltik meg és sárral vagy vályoggal tapasztják egymáshoz. Egy másfél literes flakon megtöltése a gyakorlott kezeknek mindössze 2-4 percig tart. A építési idő 10 emberrel nem tart tovább 4 hónapnál. Az első ház után mára már 50-nél is több ilyen ház van elsősorban Afrikában és Dél-Amerikában. A házak lakóházként , iskolaként és egyéb közhasznú ingatlanként, víztartályként funkcionálnak. 

Az építés költségei éppen feleannyiba kerülnek,mint a hagyományos technológia esetén. A ház klímaviszonyai igen kedvezőek  nyáron hűt-télen fűt.

Ha kedvet kaptatok a palackházhoz,már csak gyűjteni kell néhányat és kezdődhet a töltögetés…