Moodle és egyéb nyalánkságok

Legutóbb az iskolánkban idén szeptembertől bevezetett Moodle rendszerről írtam, és megemlítettem, hogy következő blogbejegyzésemben a diákok visszajelzéseiről fogok írni. Nos alapvetően pozitívnak tekintem egyenlőre a Moodleban való közös munkát. Természetesen van még néhány életművész, aki csak november végén kezd el regisztrálni. A többség ezzel szemben kezd rájönni, hogy a rendszer alapvetően az ő előmenetelük megkönnyítésére lett létrehozva. Kaptam pozitív visszajelzéseket a felrakott tananyaggal kapcsolatban, s a kiadott feladatok is egyenlőre emészthetőek tanulóinknak. A végzős évfolyamon úgy érzem sikert aratott a dokumentációk későbbi otthoni elkészítése és leadása, amelyet szintén a keretrendszer tesz lehetővé. Komoly problémának érzem, azonban, hogy sajnos az elmúlt időszakban nem volt kellő időm foglalkozni a kurzusaimmal. Már két hete fel kellett volna tennem egy segédanyagot, amivel még mindig küszködök. A nagy heti óraszám mellett az egyetemi feladatok is igencsak gátolják a munkát. Megértem én persze, hogy valamire osztályzatot kell adni, de azért ez a félév egy kicsit erősre sikeredett. Mindig is büszke voltam arra, hogy ha elkészítettem egy leírást, dokumentációt, azt legjobb tudásom szerint csináltam. Ez mára azt jelenti, hogy - legalábbis úgy gondolom - színvonalas alkotások kerülnek ki a kezeimből. Ettől a félévtől kezdve kicsit átértékeltem ezt a mentalitást. Véleményem szerint a beadandóimon is meglátszik az újfajta hozzáállás. A túlélés a cél, s gondolom ezzel nem vagyok egyedül. Ma végignéztem/hallgattam sokadszorra a Firefly sorozatot és elkészült négy beadandó, most még elindítom a Serenity-t, és megvárom az online ZH kezdetét, majd utána megírom az utolsó blogot is. Kell találnom valami színvonalas művet, ami közben holnap elkészülnek az óravázlatok, az önreflexió, a kutatási terv, meg még néhány apróság :) És nagyon szemezek a szekrényben lévő pálinkával.

Online szerkesztés

Az e-learning tantárgynál csináltunk online csoportos dokumentum szerkesztést. Sokan csodálkoztunk ezen, hogy minek is. Miután dolgoztunk vele, elkezdtem gondolkodni hogy milyen jó eszköz lett volna amikor cégnél dolgoztam és terepen dolgoztunk több száz kilométerre a cégtől. Minden érdekelt személy egyszerre látta volna a dokumentáció/levél/ajánlat szerkesztését és azonnal bele tudott volna szólni vagy kiegészíteni a szükséges információval, ami lerövidítette volna a levelezgetés idejét. És természetesen a távollét idejét ami a cégnek sokba kerül, a dolgozó meg nem lenne túl sokáig messze a családtól. Ha a dolgozó többet akar keresni a távolléti munkákkal elvállal egy következőt is. Így mindenki jól jár. Ezen felbuzdulva, mivel az idén informatikát is tanítok, bevezettem ezt az online szerkesztést a tananyagba. Érdekes hogy elősző a diákok pont úgy reagáltak mint mi. Utána viszont mikor már elkezdtek dolgozni és elmagyaráztam az előnyöket meg változott a véleményük és érdekes volt figyelni milyen lelkesen dolgoztak és segítették egymást, kijavították egymás hibáit menet közben. Szóval az a helyzet hogy nem is rossz ez a csoportos online szerkesztés.

Mit is mondhatnék!

Amit mondhatnék azt nem mondom, ezért hát dicsőítjük az urat! Igazán tartalmas eszmefuttatásokat olvashatunk ebben a blogban, és csak köszönettel tartozhatunk a kitalálójának, hogy útjára engedte a gondolatokat. Nem is tudom, hogyan voltunk meg eddig és milyen sajnálatos tény, nem ismertem ember társaim gondolati sziporkázását. Mi az evolúció gyöngyszemei, a törzsfejlődés azon szakaszára léptünk, ahol minden egyén gondolatát megismerhetjük. És ez még csak a kezdet, mert a kíváncsiságunk hajt bennünket, hogy minden témában ott hagyhassuk a gondolataink lábnyomát. De jó, végre a személyiségünk felszínre kerül, és végre meztelenül fürdőzhetünk a virtuális fényességben. Úgy érzem szellemi sivárságban éltem ez idáig, mert én csak a homosapiensek verbális információ lábnyomait ismerhettem és milyen kevés lábnyommal találkoztam. Most, hogy az Úr megjelent előttem és azt mondá, le a bálványokkal, a kis kocsmákkal, a családi beszélgetésekkel, itt az új idők eljövetele, a blog szentsége mindenek felett!!! Köszönet a lehetőség ért.

Hajdú Z

Lesz-e e-learning a Marson?

A címben megfogalmazott kérdés egyáltalán nem költői annak fényében, hogy a Mars One elnevezésű cég 2023-ban tervezi az első emberek eljuttatását a Mars nevű bolygóra. Ha eddig nem jelentkeztél az útra, akkor várj türelemmel és iratkozz fel a hírlevelükre! (De ha nekik nem jön össze, akkor megcsinálja más. A NASA is foglakozik a témával.)

Mivel a projekt egyik lényegi eleme, hogy az utazás csak az oda út irányában biztosított, sikeres esetben az utasok az életük hátralévő részét ott fogják leélni. Ebben az esetben viszont ők és a leszármazottjaik ott fognak mindent csinálni. Még tanulni is! 

 

Kicsit vicces lesz majd elolvasni a bejegyzéseinket azoknak az embereknek, akik a Marson születnek arról, hogy mit gondoltunk mi 2013-ban az e-book-ról a nyomtatott könyv illatáról, illetve, hogy az e-learning és az aktív tábla hogy segíti a tanulást.

Szegények pont úgy nem fogják tudni, hogy milyen a krétás táblára írni, mint ahogy én nem számoltam soha logarléccel. A „Van négy almám, felét a barátomnak adom, mennyi almám marad?”szöveges feladatban, a marsi gyerek számára az alma lesz az ismeretlen! Én itt, Földhöz ragadtan nem tudom elképzelni, hogy a Marson az lesz a legfontosabb, hogy iskolát építsenek és a kis marsi gyerekek nap, mint nap bejárjanak az órákra! Márpedig az emberiség eddig megszerzett tudását valahogy át kell adni a következő generációnak! 

Mi lesz a tudásátadás formája??... Kell egyáltalán tanulniuk valahol valamit, vagy betöltik az emberek agyába az adatokat egy szuperszámítógépről?

Online tananyag - Egy példa

Úgy döntöttem, az idei blog bejegyzéseknél saját tapasztalatokat, elképzeléseket osztok majd meg. Egyik sem lesz szentírás, csak a saját kis világom, kísérleteim kivetülése. Nézzük!

Vajon mely az az tananyag amely sikít az online segédeszközért? Hát szerintem például a webprogramozás. 

Középiskolás osztályban a sok kötelező alapismeret mellett programozási gyakorlatra is szükség volt informatikus osztálynál. 

Azon kívül, hogy például a diákok által igen kedvelt Counter Strike című játék fegyvertöltésének folyamatábráját kidolgoztuk, főleg html és java script gyakorlattal telt a tanév.Az egyes elemek elsajátításában nagyban segített a http://www.w3schools.com/ weboldal. Itt a leírásokon kívül, interaktív módon változtatható kódok is találhatók, melyek nagyban segítik a gyakorlást, a mechanizmusok megértését. A weboldal által szerzett tapasztalatokat pedig az óra keretein belül szerveztük komplex működű egységgé. 

Szerintem a w3schools bátran tekinthető elektronikus tananyag rendszernek is, bár a nyomon követés, menedzsment hiányzik belőle, ezért kell az oktató :)

Az alkalmazásmenedzsment szerintem...

Az alkalmazásmenedzsment

 

Az alkalmazásmenedzsment szerintem az üzemeltetés, valamint a karbantartás folyamatainak irányítását továbbá az alkalmazások folyamatos verziókövetését és korszerűsítését jelenti.

Úgy gondolom, hogy az alkalmazásmenedzsment magába foglalja azokat az alapvető gyakorlatokat, technikákat és eljárásokat, melyek szükségesek a vállalati és az adminisztrátori infrastruktúra szempontjából fontos alkalmazások optimális működéséhez, teljesítményéhez és hatékonyságához.

Az alkalmazásmenedzsment végső soron nem más, mint egy vállalati szintű informatikai irányításszemlélet, amely személyre szabott, optimális teljesítményt igyekszik nyújtani a különböző gazdasági szervezetek számára.

Akik ebben részt vesznek:

1. Az alkalmazás tulajdonosai: az üzletvezetők, akik az alkalmazásmenedzsment révén  figyelemmel tudják kísérni a termelési folyamatokat valamint a bevételeket és a kiadásokat.
2. Az alkalmazás fejlesztői: azok a személyek, akik az alkalmazások fejlesztéséért, telepítéséért és karbantartásáért felelősek.
3. Az alkalmazás felhasználói: ennek a csoportnak az alkalmazásmenedzsment biztonságos, diszkrét és naprakész alkalmazásokat nyújt.

Az alkalmazásmenedzsment folyamatai közé tartozik:

1. Az alkalmazás frissítése, szükség esetén cseréje,
2. Az alkalmazások összehangolása és
3. Az alkalmazások teljesítményének javítása

AZ alkalmazásmenedzsment folyamata

Forrás:techopedia.com és blogs.technet.com

Elektronikus portfóliót mindenkinek!?

Papíron vagy digitálisan - ez most a kérdés. A válasz általában egyértelmű, felesleges lapok tucatját telefröcskölni tintával, ha digitálisan is közzétehető, ráadásul sokkal nagyobb kör számára egy-egy anyag. A dolog most mégsem olyan egyértelmű. A tanári tevékenységről készülő portfóliót - ahogy már ezt ezen a fórumon többen is megírták - beadhatjuk elektronikusan is. Én nem a program kezelhetőségét vagy alkalmasságát boncolgatnám, hanem azt, vajon segít vagy árt az egységesítés és a kötöttség egy elektronikus portfóliókészítő program esetében.

Általánosan elmondható, hogy jó, ha egységes arculata van a hasonszőrű termékeknek, legyenek azok egyetemi tankönyvek, segédanyagok vagy éppen önéletrajzok. Ez utóbbira sikeresnek tűnő próbálkozás az europass, amivel mindenki pontosan egyező sablon alapján tudja elkészíteni életútjának leírását. Könnyebb dolga van a munkaadónak a reménybeli dolgozók között keresgélve, egyszerűbb áttekinteni a papírhalmazt, s megállapítani, ki alkalmasabb a feladat elvégzésére. Másrészt viszont rettenetesen unalmas, egyhangú a sok, egy kaptafára készült dokumentum. Az illető személyiségéről szinte semmit sem lehet ebből megállapítani - no persze arra ott vannak a személyes találkozások. Visszatérve a portfólióra, az egységesítés segíthet az összehasonlításban, áttekinthetőbbé és kezelhetőbbé teszi az anyagokat mindenki számára. Már akkor, ha egységes formátumot követelnek meg - ráadásul nem évente változó kritériumok alapján -, és az ennek elkészítésére létrehozott program ebben (is) segít. Vagyis a táblázatok, a beírandó értékelések, módszertani leírások, hatások, tervek mindenkinél pontosan ugyan azon a lapok, ugyan olyan formában tűnnek elő. A gond itt megint csak az unalmasság. Tizenkettő egy tucat. Persze a tartalom minden esetben más, levonhatók belőle következtetések, de mégis elvész a dologból a szubjektivitás lehetősége, tehát a szabadság.

Választhatunk más utat is: az elektronikus felület csak egy adatbázis-kezelő rendszer, mindenki azt töltöget fel és olyan formátumban, ahogy éppen kedve van. Keresni persze így is könnyebb benne, mint egy 150 oldalas paksamétában. A kérdés már csak az, hogy ennek milyen a gyakorlati haszna van. Hiszen így tulajdonképpen bármilyen adatbázis-kezelő program csatarendbe állítható, és egy saját névre létrehozott mappába bárki azt tölt fel, amit akar. Persze siker, hogy megmarad az anyagok egyedisége, keresni is lehet benne, a papírt sem pazaroljuk... Csak akkor kár az egészet túlmisztifikálni.

usb3 driver hiba

    Adott egy Asrock H67M típusú socket 1155 tokozású alaplap SATA3 és USB3.0-as port-tal. Amikor megjelent ez az alaplap fejlett és jól felszereltnek számított és árérték aranya is jó volt. M-atx formátum, mindent tartalmaz, amit egy irodai gépnek tudnia kell. Az ügyfélnek több gépet adtunk el ezzel az alaplappal szerelve és Windows 7 pro szoftverrel. Az alaplaphoz adott driverekkel feltelepítve működik a rendszer. A gép néha szoftver telepítéskor  kék képernyővel elszállt, újraindult többször is. 

   Érdekes módon, ha próbáltam a vírusirtót (ESET nod32 4.2 verzió) frissíteni szintén elszállt, ugyanaz a hibajelenség. Illetve volt egy olyan alkalom, hogy gép egyszer csak újraindult.  A whocrashed programot vettük segítségül, a Windows dump file elemzése  szerint az USB 3.0 driver okozza a hibát. Mivel nem volt nagy szükség az USB 3.0-as portra letiltottuk 

  Később találtunk újabb drivert a chip gyártójának (Etron) weboldalán, bár ez a illesztő program nem volt fenn az alaplap támogatási oldalán. Az új meghajtó szoftverrel telepített gépen már meg lehetett frissíteni az antivírus programot, végre fel ment az 5.0-as verzió. Fel lelkesedve már az eddig nélkülözött windows 7 frissítéseket is fel lehetett installálni a pc-re. Érdekes módon az illesztő program verziószáma 0.96, ami az asrock alaplap specifikus letöltési oldalán, 2011-es dátummal szerepel.  Az Etron-nál az utolsó verzió 0.115, ami 2012 dátummal rendelkezik.

Laptop elem csere

   Hoztak egy Clevo notebookot, hogy nézzük át és telepítsük újra a Windows XP-t 2013-ban a Windows XP nem számít valami új dolognak a telepítése sem nagy ördöngösség. 

  Észrevettem, hogy  valami probléma van vele minden újrainduláskor. Igen megállapítottuk, hogy a rendszeridő és a dátum nincs beállítva. Belépve a BIOS-ba megtörtént a dátum és idő pontos beállítása. Lekapcsolás és következő indításnál megint jelentkezett ez a hiba. Ekkor már biztosak lehettünk, hogy az alaplapi CR2032 elemet kell cserélni. Mivel a gép már több mint 5 éves nem csoda, hogy tönkrement. Gép szétszedéshez nem volt semmi információnk, de még a interneten sem. Összes levehető burkolat alatt nem volt az elem. Tovább bontva a notebookot, billentyűzet kiszedése után megtaláltuk az elemet. Ez egy speciális elem amire 2 érintkező és 2 vezeték volt forrasztva. Szakszerviz látatlanba nem tudott adni hozzá ilyen elemet, valószínű nem is tudták, hogy mi kell bele. Rendelni meg nem volt időnk. Csináltunk mi egy ilyen belső akkut. Fogtunk egy szimpla CR2032 elemet, amire zsugorcsővel ráfogattuk a megfelelő helyre a két kábelt amit az alaplapra csatlakoztattunk. 

   A gép összeszerelés után remekül működik a ügyfél megelégedésére.

Nyomtató hiba

   A Windows XP-s számítógépre kötött HP Laserjet 1020 nyomtató ami meg van osztva nem nyomtatott. A nyomtató nyomtatási sorban nincs feladat, de a nyomtató mégsem nyomtat semmi. A szolgáltatásoknál a nyomtatási sor kezelő leállt hibával.  

   Az előzményhez tartozik, hogy egy speciális pdf file formátumú dokumentumot szerettek volna kinyomtatni, ami nem sikerült. Ettől  kezdve nem lehetett nyomtatni az adott nyomtatóval. Később kiderült, hogy ez a nyomtató már egy másik, de Windows 7-es operációs rendszerű gépen is okozott hasonló hibát. Akkor egy szintén Windows XP-re kötve és megosztva a helyi hálózaton. A vezérlőpult nyomtatóknál látszik a nyomtató, de itt sem lehetett még csak teszt oldalt sem nyomtatni. A nyomtató kikapcsolása és bekapcsolása sem oldotta meg a problémát. 

   Hiba megoldásához a windows \ system32 \ spool \ printers mappa tartalmának kitörlése segít. Ez csak akkor lehetséges, ha a nyomtatási sor kezelő szolgáltatás nem fut. A mappa tartalmának törlése után el kell indítani a szolgáltatás és már lehet nyomtatni. A Windows XP esetén Vezérlőpult \ felügyeleti eszközök  \ szolgáltatások, Windows 7 operációs rendszerben: Vezérlőpult\Rendszer és biztonság\Felügyeleti eszközök\Szolgáltatások útvonalon érhető el a nyomtatási sor kezelő.  Ha ez sem segít akkor a nyomtató ki-be kapcsolás megoldja. Arra kel ügyelni, hogy windows \ system32 \ spool \ drivers könyvtár tartalma nem törölhető, mert akkor újra kell telepíteni a nyomtatókat.

MS Windows update és hatása

Egyik hónapban a Microsoft szokásos második heti rendszer frissítés után többen is jelezték, hogy nem tudnak megnyitva Microsoft Excel dokumentumot. A jelenség az volt, hogy a .xls vagy .xlsx kiterjesztésű file-ra kattintva a Windows kiírta, hogy nincs társítva az adott file típushoz alapértelmezett program. 

      Megfigyeltük, hogy az egyik gépen Amihez gyárilag volt a Windows 7  és még sok más szoftver. Többek között volt előre telepített Microsoft Office 2010. Itt lehetőség volt a Office 2010 start használni, ha valaki beérte egy csökkentett funkciójú irodai programmal. A starter elég rövid életet élt meg. Hamar levették az előre telepíthető programok listájáról. Ezen a laptopon úgy jelentkezett a hiba, hogy arra kérte a felhasználót, hogy vásárolja meg a szintén a gépen lévő  Microsoft Office 2010 teljes verzióját. 

    Másik esetben szintén laptopon jelentkezett a MS Office file megnyitási hiba. A kedves felhasználó a gép asztalra kirakott MS Excel parancsikonok nem nyitották meg a dokumentumokat. A megnyitott MS Excel 2010-ből file Menü megnyitás paranccsal sikeresen megnyitottuk az előbb még nem megnyitható állományt. Mindkét esetben a korábbi file és program összerendelés utólagos beállítása segített. Windows 7 esetén: Vezérlőpult \ Programok \Alapértelmezett programok \ Társítások beállítása ablakban kellett megkeresni az összes érintett kiterjesztést. Ezt követően már visszatért a korábban megszokott állapot.

A tanulásról (Negyedik rész)

A tanítás-tanulásról való gondolkodás, elmélkedés nagyon régi keletű. A témáról fogalmaztak meg jobbnál-jobb meghatározásokat, sokszor hasonlókat, máskor meg ellentéteseket, alkalmazkodva a kor szelleméhez és az idő sajátosságaihoz, amelyben születtek.

Az alábbiakban igézek néhányat, melyek véleményem szerint eléggé találóak:

„Az embernek nem olyan fontos a tényeket megtanulni. Ehhez nincs igazán szüksége iskolára. Megtanulhatja őket könyvekből. Az oktatás értéke egy liberális szellemű iskolában nem a sok tényanyag megtanulása, hanem az agytréning, ami megtanít úgy gondolkodni valamiről, ahogy azt a könyvekből nem lehet megtanulni."

(A.  Einstein)

„Tanulás az, ha rájövünk arra, amit már tudunk.

Cselekvés az, ha megmutatjuk, hogy tudjuk.

Tanítás az, ha másokat emlékeztetünk arra, hogy ők is éppolyan jól tudják.

Mindannyian tanulunk, cselekszünk és tanítunk.”

(Richard Bach)

„Mivel mindenki a maga módján látja a világot, a

maga módján éli meg nehézségeit

és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget.

Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.”

(Paulo Coelho)

A tanulásról (Harmadik rész)

Nem szeretném, hogy esetleg valaki félreértsen, a gép, az internet csodás dolgok, de úgy ahogy a számítógépet, az emberi lelket is fenyegetik a „vírusok”. Kérdés, hogyan tudunk ellenük védekezni?
A jobb iskolákban már évek óta folynak szexuális felvilágosítások, egészséges életmódra való nevelések. Ezzel nem állítom, hogy az internet használattal kapcsolatosan nincsenek itt-ott segítő szándékú próbálkozások, de véleményem szerint egyelőre nem elégségesek, vagy nem eléggé hatékonyak.
Nemrégiben részt vettem egy olyan osztályfőnöki órán, ahol az osztályfőnök kivetített a tanulói által „elkövetett” facebook bejegyzésekből, persze nevek nélkül, vigyázva a személyiségi jogokra. Hát… volt mit olvasni. A gyerekek körében volt „némi” megszeppenés, mert magukra ismertek, de azért is mert nem ismerve a rendszer sajátosságait, nem is sejtették, hogy leírt mondataik, véleményeik bárki birtokába kerülhetnek. Ők egyáltalán nem számoltak ezzel a veszéllyel. És ez csak egy a számtalan veszély közül… aztán még lehetne sorolni az erkölcs, magatartásromboló, gazdasági és egyéb jellegűeket. Ezek mind-mind negatív hatással vannak a gyermek szocializálódására, befolyásolva viselkedését, magatartását, többek közt a tanuláshoz való hozzáállását. Ezen jó lenne mélyebben elgondolkodni.

A tanulásról (Második rész)

Eddigi olvasmányaimból, a magam és a mások tapasztalataiból ítélve, úgy vélem, hogy a problémák valahonnan a tanulók személyiségéből, szocializációjából erednek.
Igen,… a személyiség, a szocializáció, az a két fogalom, vagy inkább tényező, ami egyértelműen befolyásolja, és azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom maximális mértékben gyerekeink, fiataljaink viselkedését, tanuláshoz, majd utóbb munkához való hozzáállását.
Egy újszülött szocializálódása a születés pillanatában kezdődik, akárcsak személyiségének kialakulása, fejlődése. Mindkettő egy nagyon hosszú folyamat rengeteg befolyásoló tényezővel.
Hogy milyenné válik a gyerek, az nem csak tőle függ. Fejlődésében van szerepük az öröklött tulajdonságoknak, de óriási hatással van rá a szűkebb és tágabb környezete is. Fontos, hogy milyenek a családi viszonyok, körülmények, de az utca, a lakókörnyezet, iskola, baráti kör mind-mind hatással vannak rá. Miért? Legfőképp azért mert innen kerülnek ki a követendő példák.
Biztosan nem jó hatással van a gyerekre a munkakerülő apa semmittevése, a barát agresszivitása, az iskolában a felkészületlen, netán borszagú tanár. Ezek mind kirívó, negatív minták, de sajnos léteznek. Viszont az sem jó, ha bizonyos területeken a gyerek nem lát, nem talál követendő példát. Jelen esetben éppen a számítógépre, az internetre gondolok. Mi történik? A mai gyerekek már digitális bennszülöttek. A szülők egyáltalán, vagy csak nagyon alacsony szinten járatosak a számítógépes világban, ebből kifolyólag még ha vannak is fenntartásaik e téren, nem, vagy csak kis mértékben tudnak beavatkozni, de ugyanakkor nem tudnak megfelelő példát sem mutatni a gyereknek. Így a monitor előtt ücsörgő nebuló egymaga marad, és ne titkoljuk el, a veszélyes „dzsungelben”. Beleszabadul egy olyan világba, ahol feltétlen segítségre lenne szüksége. Eligazításra. Nem tud szelektálni, nincs egy kialakult értékrendje, csak amúgy úszik az árral, céltalan. Kiszolgáltatottsága határtalan. Egy idő után már nincs visszaút. Miért? Mert nincs aki „fogja a kezét”, nem látja mire volt kíváncsi apu, anyu nem ad útbaigazítást, nincs követendő példa…
A világban mindig együtt létezett a jó és a rossz, azokat fel kell/kellene ismerni, választani, dönteni kell/kellene,… ehhez pedig sokszor hiányzik a segítség. Ez alatt viszont a személyiség folyamatosan „fejlődik”, a szocializáció pedig „megy a maga útján”, csak nem biztos jó irányba.