E-Napló

           A blog bejegyzéseket olvasgatva, az egyiken megakadt a szemem. Valaki arról ír, hogy az e-napló bevezetése iskolájukban bizony okozott némi gondot. Hát sajnos, nekem is, meg a kollégáimnak is volt egy-két kezdeti nehézségünk, kellemetlen tapasztalatunk ezen a téren.

             A mi iskolánkban is úgy indult a story, hogy az első évben párhuzamosan vezettük mind a papír alapú, mind pedig az elektronikus naplót (utólag mondom, szerencsére). Nem állítom, mi sem szívesen vágtunk neki ennek a feladatnak, ugyanis rengeteg plusz munkát jelentett. Az órákra vittük magunkkal a notebookot, órák után, vagy szünetekben a papír naplót töltögettük, nem túl nagy kedvvel.

              Az első időben amúgy minden jónak tűnt, boldogan állapítottuk meg, hogy például a hiányzások kezelése mennyivel könnyebb elektronikusan. Egy napon, a félév vége felé viszont jött egy hideg zuhany: szünetben felkiált az egyik tanártársam, hogy „ki volt az a kedves kolléga, aki beírt egy csomó jegyet az ő tantárgyához?” … mivel senki nem vállalta magára, kezdtünk nyomozni. Ekkor kiderült, hogy több tantárgynál a beírt jegyeket a gép megduplázta, megtriplázta. Egy 5-ös helyett kettő jelent meg, de úgy is volt, hogy egy 1-es helyén három  (ez már viszont gáz…) Az én sorsomat az is nehezítette, hogy több tantárgyat tanítottam, több osztályban,  így a hosszadalmas tisztázások során kiderült, hogy a gép-kolléga több mint 100 darab jeggyel „segített ki”. Na… ez volt a szerencsém, hogy a papír napló napra készen állt. Volt is gondjuk azoknak a kollégáknak, akik ezt elmulasztották.

A program fejlesztői beismerték,hogy gyakorlatilag az első évet tesztelésnek szánták, de hát derült is fény még néhány hibára.

              Jelenleg nem tanítok abban az iskolában, de információim szerint a hibákat kijavították és mindenki meg van elégedve az e-naplóval, a papír naplót már nem is vezetik. Így már sokkal kényelmesebb.  

TAPASZTALATOK 2

       Az előző részben nehezményeztem azt, hogy gyerekeink jelentős hányadának olvashatatlan az írása. Ez, szintén szomorúan mondva, van akinek „előnyére” is válik, ugyanis nem enged betekintést a színfalak mögé, azaz a tartalomba. Az igazi meglepetés csak ezután következne: értelmezhetetlen szöveg, tartalmi összevisszaság, semmit nem mondó zagyvaság… számonkérés esetén persze az ismeretek nagyfokú hiánya, és még nem is beszéltünk a helyesírási hibákról. Hogy honnan tudom ezeket? Hát onnan, hogy az „alkotók” segítségét kérve, nyugodtan leülve, türelmesen, megpróbáltuk megfejteni az amúgy felismerhetetlen írásjeleket… és ez derült ki!

         Ha összegezni akarjuk mindazt, amiről eddig szó volt, elmondhatjuk, hogy az utóbbi években, évtizedekben jelentősen romlott a gyerekek, fiatalok írás és fogalmazáskészsége. No,… nem szeretném újra bántani a számítógépet, de ebben neki is van szerepe.  A számítógép azonnali védelmére kelve azért odateszem, hogy a mi felelősségünk viszont ennél sokkal nagyobb, mert mi engedjük meg, hogy a gyerek a házi feladatát a gépen pötyögje be, (ami időnként nem is rossz, csak igen általánossá vált), mi szerkesztünk olyan teszteket melyeken a válaszokat csak be kell x-elni, (akár véletlen is adhatnak helyes választ, amire a nebuló aztán még büszke is), az 1+1 kiszámításához számológépet használ… és lassan lassan elérjük azt, hogy az amúgy csodákra képes emberi agy adottságainak csak kis hányadát értékesítjük. Nem kár érte?

          Manapság egyre ritkábbak az emberek közti közvetlen találkozások, a kapcsolattartások jelentős része a neten történik, itt viszont már csak rövid tőmondatokban, gépi zsargonokban kommunikálunk. De ami igaz, igaz, hihetetlenül megnőtt az információ átadásának sebessége. Egy másik veszély viszont az, hogy az írás-olvasás minőségének romlásával párhuzamosan még egy ennél is súlyosabb veszteség is ér bennünket: (romlik, netán megszűnik az emberek közti lelki, érzelmi kapcsolat…elhidegülünk) Jó lenne valahogy ebben is megtalálni az egyensúlyt!

Kis lépések

 Az állandó harc és tiltakozás ellenére nehéz beismernem: mégis jó ez az IKT - na meg egy-két ehhez kapcsolódó tantárgy tananyaga- valamire. ( Néha még egész hasznos dologra is.)

Mivel pedagógia gyakorlatom nincs (mert ugyebár a (saját) gyerekeink neveléséhez semmiféle képzettség nem szükséges) nehéz a feladatok témáit kitalálnom, úgy hogy az oktató jelleg megmaradjon. Több körmöm lerágása után született az ötlet: maradok annál a hobbinál, amivel pénzt is keresek: a kézműveskedésnél.

Az ábraszerkesztés feladataként elkészítettem nyári táborom plakátját. Gondoltam valami kis apróságot rajzolgatok az egyik sarkába - nehogy csak a sablon grafikák legyenek, amikor próbálkozás közben rájöttem, hogy ez jobb, mint amikor kézzel rajzolok. Fájt a beismerés: hasznosabb, sőt még gyorsabb is. Így született a baglyom, ami a tábor fő motívuma lesz. [Gondoltam én, amikor megírtam a piszkozatot, hogy egy laza klikkeléssel beszúrom ide. Nem sikerült. Szeretettel várom a tanácsokat, hogyan is kellene ezt véghezvinnem. Mármint a Corelben megrajzolt ábrámat képként feltenni ide. Pedig ez lett volna életem első pozitív gondolata a témában.] Az pedig, ahogyan falióra készül belőle az oktatóvideó témája. Két feladat ( na meg a második blog is :-) ) kipipálva.

Írásom a blog (internetes napló), mint irodalmi eszköz és az alkotói szabadság jegyében született.

A „?” generáció és a tanulás 2. rész

Ott tartottam, hogy feketelyuk, vagy az alagút, aminek nem látjuk a végét.

A hasonlat azért találó. Mert az ismeretlen mindkét felvetést magában hordozza.

A fekete lyuk mindennek a végét jelenti, a mai felfogásunk szerint. A minden alatt azokat az értékeket értem, amelyek a tanuláshoz köthetők. Az talán túlzás lenne, hogy minden eddigi tanulási képességünk növelésére kialakult módszer el fog veszni, és csak az ITK által felfedezett módszerek maradnak fenn.

Azt gondolom, hogy mindkét módszer alkalmas arra hogy értelmes gondolkodókat hozzon létre a tudás mezején. A problémát abban látom, hogy az új módszer által generált hibákat nem akarjuk észre venni, túlságosan hiszünk a médiának és azt felejtjük el hogy ez a manipuláció fellegvára. Kezeljük helyén a dolgokat. A tanulás tanulható, az értelem adottság de fejleszthető. A tanulás módszertana mára megalapozottnak tűnik, tehát csak a tapasztalatok alkalmazás a kulcsa a tanulásnak. Az értelem adottságainak kibontakoztatása, a gondolkozásra késztetés sikerén múlik. Én ezt látom kudarcnak az „?” generációnál. Nem gondolkodásra serkentjük a feltörekvő generációt, ha nem ellenkezőleg.  Információs szeméttelepre tereljük őket, és azt várjuk el tőlük hogy csirke módjára kapirgáljanak rajta, hátha találnak rajta valami értelmeset. Ez a virtuális baromfiudvar. Mint tudjuk, a baromfiudvarban rendkívül sok az értelmes jószág. Sőtt a legértelmesebbjeit még hagyják is hogy kapirgáljon és szemetelhet tovább, elnézik neki mert nem az eszéért tartják. Le fordítom, ezt fogyasztóknak hívják, ha eddig nem jöttek volna rá. Persze van az udvarnak értelmes lakója is, azokkal foglalkoznak.     Folyt. Köv……

Hogyan interneteznek a látássérültek?

Nem rég beszélgettem látássérült (vak) ECDL oktatóval, aki a látássérülésével és informatikai tudásával segíti az ECDL-t tanuló hallgatókat.

Feltettem neki egy kérdést, hogy Hogyan interneteznek a látássérültek?.

Néhány percig néma csend volt, aztán nehezen jött a válasz és záporoztak hozzám a panaszok...

Még elsősorban hozzá kell tennem, hogy a látássérültek a számítógép használatát JAWS for Windows képernyőolvasó programmal együtt használják. Ezzel lehetővé teszi a gépelések (billentyűleütések) és a képernyőn "megjelenő illetve látható" üzenetek felolvasását.

A JAWS használatával kinyílik a világ a vakok számára az információhoz való hozzájutás, a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás egyik nélkülözhetetlen eszköze.

A közösségi oldalaknál az a fő probléma, hogy a fejlesztők nem tartják be a WWW konsorcium (W3) ajánlásait. Másrészről a böngészők újabb-újabb verziói jelennek meg, alkalmazkodva a weboldalak megjelenítéséhez. A JAWS két évenként jelenik meg az új honosított verzió (mindig késedelemmel), emiatt a régebbi böngészőket (Internet Explorer) vagyunk kénytelen használni, ami nem lenne baj, csak az új például HTML5 szabvány alapján készült weboldalak nehezen kezelhetőek és nem lehet felolvastatni a megfelelő szerkezetben. Általában a közösségi oldalak egyszerűsített változatát célszerű használni, pl.: m/facebook.

Megjegyzésként tavaly megjelent a közösségi honlapok akadálymentesítésről szóló honlap. (címe: http://www.euroblind.org/)

A mi naplónk.....

A mi iskolánkban 3 éve vezettük be az e-naplót. Első évben párhuzamosan a papír alapúval, majd a következő év szeptemberétől elhagytuk a papír naplót. Én, mint informatikát oktató tanár,olyan feladatot kaptam, hogy néhány hozzá nem értő (és nem is akaró) kolléga naplóját töltsem a magamé mellett, így nagyon sok időt töltök vele. Tehát három éve használom a naplót, és követem nyomon a változásait. Ő a Taninform. Sajnos elég kritikus vagyok, mert évekig dolgoztam szoftverfejlesztőként, és pontosan tudom, hogy a rendszerfejlesztés egy szakasza a tesztelés. Véleményem szerint ez a napló nem nagyon volt tesztelve, mert (bár egyre csökken) folyamatosan, mondhatni naponta többször kiakad, hibát ír.....
Nézzünk egy egyszerű (legegyszerűbb) műveletet:
Belépek a napló napló nézetébe, kiválasztom, hogy melyik órát szeretném könyvelni. De előtte megnézném, hogy az előző óránál mi volt a téma, hogy a tanmenet szerint haladjak. Íme:

Aztán kiválasztom az órát, elolvasom mit írtam bele, íme:

És visszakattintok az órarendre, mert meggondoltam magam és más órát könyvelnék. Hihetetlen, de nem csináltam semmit, csak a olvastam, és két fül között mozogtam. Nézzük mi az eredmény:

Nem mentett adatot talált. És számtalan ehhez hasonló hibaüzenetet tudok kicsikarni a Taninformból, főleg exceptionokat.
Mindezek ellenére nekem tetszik a napló, bár több nyomtatványa kissé ronda, magamtól sohasem adnék olyanokat a szülőknek, jegyzőknek.
Timi

A Moodle halála

A minap azon gondolkodtam, hogy az egyetemi képzési keretrendszer (Moodle) esetleges hosszabb idejű leállásakor milyen problémákkal szembesülne az oktatási intézmény, illetve a diák. Egy nem várt szünet során a leggyakrabban használt funkciói (elektronikus tananyagok letöltése, tesztfeladatok kitöltése, stb.) elveszhetnek és a megkérdezett tanárok többségének véleménye szerint komoly problémát okozhatnának a felhasználóknak. Ezért véleményem szerint a képzési keretrendszer kiváltása nem lehetséges annak komplexitását figyelembe véve, azonban egyes közösségi oldalakon másodlagos felületként bizonyos csoportalakítási funkciók segíthetnének a probléma kezelésében.

Közösségi hálózatok az oktatásban

Képzéseink háttértámogatását szolgálhatja a facebookon található csoportok alakítására használható alkalmazás. Felgyorsult világunkban a diákok életüket az internetes közösségi oldalakon élik, mozgásterük behatárolását gyakran facebookos csoportokon belül végzik. Így ezen felület kihasználása kiemelkedő jelentőséggel bír. Pszichológiáját, illetve viselkedés lélektani problémáit tekintve falakba ütközhetünk, amelyet azonban előrelátással és felkészültséggel könnyedén orvosolhatunk. Előfordulhat ugyanis, hogy a tanár csoportalakítási szándékára a diákok nem megfelelő reakcióval bírnak, azonban megfelelő feltételek teremtésével és a megfelelő diákok bevonásával a csoport hatékonyan és gyorsan dolgozik együtt.

Online eszköz órámhoz

Az egyre inkább vizualizációhoz szokott diákok tanórai fejlesztését online használható eszköz beillesztésével tehetjük sikeresebbé. Mozgóképek, videók megszámlálhatatlan mennyiségben állnak rendelkezésre a különböző portálokon, mint például youtube, videa, vagy akár a facebook. A XXI. század facebook-generációját tekintve elmondhatjuk és számos ez irányban végzett kutatás is bizonyítja már, hogy a diákok által kedvelt portálok iskolai tanórai keretekbe való illesztése, a figyelemfelkeltést, majd az anyag későbbi elérését nagymértékben javítja. Gyakorlati tapasztalataim azt mutatják ezen a téren, hogy az online elérhető videók, vagy mozgóképek a diákok között hamarabb kerülnek megosztásra, mint egy könyv, vagy egy nyomtatott újságcikk és tanulmányaik során szívesebben nyúlnak az internethez.

Alternatív mérési gyakorlat

Elektronika mérési gyakorlat, két tanárral, összevont csoporttal. Vajon működhet?

Egy véletlen, és félrekalkulált terembeosztás miatt alakult ki egy ilyen szituáció. Érdekes és élvezetes óra volt mind a diákság, mind az oktatók szempontjából. Ettől függetlenül ez lehet egyedi eset. 

Szóval kissé tréningszerűen, két oktatóval tartott gyakorlati óra, létezhet ilyen máshol is?

Amiért szerintem jó lehet: ha két fő össze van szokva, gyorsabban, egymást kiegészítve tud reagálni, kreatívabb, pergősebb órát tud tartani. Egy oktatóra ugyanannyi diák jut, de a reakció idő némileg lecsökkenhet egy-egy elakadt mérőcsoport megsegítése terén. A magyarázatok két szemszögből, más megközelítésből hangozhatnak el, és az óra humora is ötletesebbé válhat.

Mondjuk ha a két oktató nem tudja kiegészíteni egymást, akkor katasztrófába torkollhat az ötlet.

Szerintetek?

Prezentáció a felhőkből

Manapság már egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a felhőszolgáltatások, miközben már rég óta itt vannak körülöttünk. Maga a felhő megoldás roppant egyszerű. Tároljuk valahol az adatainkat, amiket bárhol, bármikor elérhetünk. Nem kell más hozzá csak internetkapcsolat. Mért ne tennénk meg ezt akár az elektronikus tananyagokkal vagy akár a bemutatókkal is. Ez utóbbi már meg is valósult, ráadásul magyar kútfőből pattant ki.

A Prezi egy Flash-alapú, internetes prezentációkészítő program, amely 2008-ban jött létre a Zui Labs által, Árvai Péter, Somlai-Fischer Szabolcs és Halácsy Péter alapítók vezetésével. Az egész projektet a Kitchen Budapest és a Magyar Telekom támogatta. A céljuk az volt, hogy kiváltsa a lineáris, slide-alapú prezentációkészítést. A terjeszkedés érdekében a nemzetközi elvárásoknak való megfelelését a Sunstone Capital segíti mind a mai napig.

Maga a használata nagyon egyszerű. A saját gépünkre nem kell semmilyen alkalmazást telepíteni, csak regisztrálni kell, és már is neki lehet állni egy teljesen új gondolatmenettel rendelkező bemutatókészítő alkalmazás segítségével a saját prezentációnk elkészítésének. Mivel nem lineáris így egyáltalán nem kötött maga a környezet. Az elgondolás roppant egyszerű, nincsenek diák, magát a linearitást egy ún. ösvény, vagyis path biztosítja, aminek az útvonalát a felhasználó maga választhatja meg. Az egész egy olyan virtuális környezet, ahol az egyes elemeket szabadon rendezhetjük a saját elképzelésünk szerint.

Ami az egészet roppant hatékonnyá teszi az az, hogy a felhasználók bejelentkezés után láthatják saját prezentációikat, amelyeket bárhonnan le lehet játszani, tölteni vagy akár módosítani. Emellett még meg is oszthatjuk a prezentációnkat, és még a nem fizetők által készítettek között is lehet szemlélődni. Továbbá a felhasználók csoportosíthatják ismerőseiket és prezentációikat is, így egy rendszert teremthetnek saját webes felületükön.

Maga a kezelése roppant egyszerű. Akinek mégsem annyira világos, annak lehetősége van oktatóvideókból a kezelését megtanulni vagy akár a kézikönyvéből. Itt is szükség lehet az angol tudásra, ugyanis az oktató anyagok nagy része angolul vannak. Miután sikerült megismerni a Prezi kezelését, a megvalósításhoz nincs másra szükség csak a felhasználó kreativitására. Minden regisztrált felhasználó kap 100 MB tárterületet, ahol tárolhatják kész munkáinkat, ami persze tovább növelhető éves díj ellenében.

A lehetőség már adott, nekünk csak észre kell venni, hogy mennyi lehetőség van ebben az új megvalósításban. És már fájlokat sem kell "cipelnünk", elég egy URL, és máris reprezentálhatunk bárhol, bármikor.

Erőszakmentes kommunikáció az iskolában - 2. rész

A középiskolai diákok korosztályi sajátosságok révén naponta kerülnek konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, családjukkal és a társadalommal. Ezek a konfliktusok lehetőséget nyújtanak a fejlődésre és a tanulásra is.

Ahhoz, hogy ezeket a konfliktusokat „sérülés mentesen” rendezni tudják, el kell sajátítaniuk bizonyos konfliktuskezelési technikákat. Egyik terület lehet, megérteni a kommunikáció fontosságát, elsajátítani a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket.

Az EMK-nak mint módszernek lényeges aspektusa, hogy alkalmazásának nem feltétele, hogy a kommunikációs partner is tudjon és/vagy akarjon erőszakmentesen kommunikálni.

Az EMK-ban nem az a célunk, hogy megkapjuk amit akarunk, hanem olyan emberi kapcsolatot teremtsünk, aminek eredményeként mindenkinek a szükséglete kielégül.

            Az EMK-nak négy fő alkotóeleme van:

                                                                    -     a megfigyelés,                  
                                                             -      az érzés,
                                                             -       a szükséglet 
                                                             -      és a kérés.  
Zsiráfiskola. A kép az erőszakmentes kommunikáció négy elemének (megfigyelés, érzés, szükséglet, kérés) váltogatását szimbolizálja.

Az erőszakmentes kommunikációt szokás zsiráfnyelvnek is nevezni, szembeállítva a hétköznapokban csaknem mindenki által használt sakálnyelvvel.

Folytatom......

A „?” generáció és a tanulás

A „?” generáció és a tanulás

Valaha a régi idők messzeségében élt több száz generáció, akik egy régmúlt tanulási módszerrel jutottak el napjainkba. Ez a generáció még a tudás azon „alacsony” fokán élt, amikor még verbális technikával és olvasással tanultak az emberek. A fénykorát akkor élte ez a nemzedék, amikor még érettséginek hívták a tudásnak azt a mércéjét, ami bizonyította képességeiket, hogy többek, mint társaik, fejlődni képesek, továbbá olyan képességekkel is rendelkeznek, amit akkoriban gondolkodásnak neveztek. Ők voltak azok, akik gyerekkorukat társas kapcsolatok mellett alakították, amit játéknak hívtak és a felnőtteket figyelve alig várták, hogy ők is felnőtté váljanak. Ezért aztán ahogy nőttek, cseperedtek, egyre kevesebbet játszottak, és többet tanultak, hogy többek legyenek, mint azok, akik még mindig játszanak. Ez az érettségivel rendelkező nemzedék élve a tudás adta lehetőségével, új dolgokat talált ki, amit tökéjre vitt. Megvalósította azt az eszközt, amely teljes mértékben alkalmas arra, hogy még hamarabb váljanak a tudás birtokosaivá, így több idő marad kibontakoztatni elméjüket, tehát okosabbak lesznek, és még több gondolkodó kerülhet ki közülük. Íme, a csoda megvalósult, amire mindenki várt! Vagy mégsem? Elnéztünk valamit, talán egy zsákutca elején vagyunk, vagy egy alagút, aminek nem látszik a fény végén? Lehet, hogy egy fekete lyuk, aminek állítólag van másik vége és egy másik világba vezet, amibe eddig minden odaveszett, ami a vonzásába került. Kérdések azok vannak bőven, és találgatások.

folyt köv….

Mini - PC az oktatásban II.

Első írásomban megpróbáltam fölhívni a figyelmet a mini-PC oktatásban való fölhasználására. Ma bemutatom az első olyan alkalmazást, amely ezen a platformon is elérhető, és véleményem szerint a gyerekek is szívesen kipróbálnák. Először is szükségünk lesz egy operációs rendszerre. Ezekből széles választék áll rendelkezésre. Általában ingyenesen letölthető, és használható linux disztribúciók, melyek különböző feladatra vannak optimalizálva. Részletesebb leírás pl. innen. Én először a "Raspbian wheezy” -t próbáltam ki, amely egy Raspberry -re optimalizált Debian disztribúció. Telepítés után az első program, melyet kipróbáltam, a "Scratch" nagy sikert aratott a gyermekeim körében. Röviden öszefoglalva ez egy olyan alkalmazás, melyben a gyerekek maguk készíthetik el kedvenc meséiket, játékaikat. Részletek itt.


  

Ajánlom minden kisebb gyerekeknek informatikát tanító kolléga figyelmébe.

Spanyol nyelvtanulási lehetőség

A google keresőjébe beírva elektronikus nyelvtanulás, negyedik találatként jelenik meg: az E-spanyol - nyelvtanulás az interneten. A honlap letisztult szerkezetű, menüsora logikus felépítésű. Kezdődik a nyelvi alapokkal, mint hangsúly, kiejtés, nyelvjárási sajátosságok, főnevek neme. Rátér az alapszókincsre, melyet témakörökre bontva találunk, külön válogatást ad a hasznos kifejezésekre. Aztán a nyelv gyakorlása kerül terítékre: tesztek és feladatok, a szóbeli fogalmazás megfelelő elsajátításához videók járulnak hozzá. A honlapon található olvasókönyv a kezdő szinttől indul, az alapok után fokozatosan bővíti a szókincset, illetve lépcsőzetesen hozza be az igeidőket. A szógyakorlást ötletes kvíz program segíti. Az oldal kitér a jog különböző területeire, találunk munkajogi, polgári jogi, büntető jogi, társasági jogi cikkeket, leírásokat. Amennyiben elfáradtunk folytathatjuk játékosan a tanulást: mesék és viccek, akasztófajáték, szókereső támogatja továbbhaladásunkat. Végezetül kis linkajánlót kapunk a spanyol nyelvi internetes tananyagokról.  Összességében hasznos honlap, számomra csak kiegészítő nyelvtanulási lehetőség lehetne, ha a spanyol nyelv elsajátítása szerepelne terveimben.

Szalagos video adattárolás (régen és most)

Mi a VHS?

1. ábra - VHS kazetta

A VHS egy olyan szabvány, mely 1976 óta létezik, a JVC cég fejlesztette ki. Eme adathordozó manapság már elavultnak számít, mivel a szalagon található adat minden egyes lejátszásnál romlik, így újabb korszerűbb tárolásra volt szükség. A boltok polcairól is kezd elfogyni, bár nagyobb szupermarketekben még néhol akad. Manapság több cég van arra specializálódva, hogy ezeken az adathordozókon levő adatokat átmentse mai korszerű, kevésbé amortizálódó tárolókra. A folyamat nem egyszerű, mivel fontos a pontosság, precizitás és a lehetőleg hibátlan, karbantartott eszközök megléte. Több változata volt, melyek minőségben különböztek egymástól. PAL és NTSC rendszerben is kitűnően használható volt.

Műszaki adatok PAL rendszer esetén: 2,339 cm/s felvételi és lejátszási sebesség, 3-3,5 MHz jelátvitel, 576 sorú függőleges felbontás és 240 sor feletti vízszintes felbontás. A szalaghossz 30 percestől 300 percesig terjedt.

Mi a Video8, Hi8, Digital8?

2. ábra - Video8, Hi8, Digital8

Eme szabványok 8 mm-es adathordozók, melyeket a Sony cég fejlesztett ki. NTSC, PAL, SECAM rendszerekhez egyaránt használhatók. 1985-től beszélünk Video8-ról, mely egy analóg felvételi formátum volt, majd ezt követett analóg képi, hangi rögzítésű Hi8, majd a digitális Digital8. Ez a Digital8 a mai napig használatos szabvány, a másik kettő már elavult. Video8 a VHS-C szabványhoz volt hasonlatos, míg a Digital8 a miniDV-hez (teljesen ugyanaz a kettő, csak a kazetta formátumában van különbség). Digita8-as szabványú kazettát lehet még kapni, bár a memórialemezek elterjedése és jobb minőségű (frame hiba mentes) rögzítése miatt kezd kiszorulni ez is a használatból.

Mi a miniDV?

3. ábra - miniDV

Olyan adattároló, mely a DV- t mint kodeket használja, melyről 1995 óta beszélünk. A videofilm és –kamera gyártók közös munkájának eredménye. Ez egy intraframe-es videó kompressziós eljárás, DCT-vel. 4:3-as, 16:9-es felbontással, 4:1:1 (60Hz), 4:1:0 (50 Hz) egyaránt használatos. A mai kamerák is eme eljárást, vagy egy módosított változatát használják. A legelterjedtebb fajtái: DVCAM, DVCPRO, miniDV (DV és HDV is). Számítógépre az IEEE 1394-es csatlakozón keresztül játszhatjuk át.