Oldalak

2012. október 31., szerda

Az elektronikus tanulás


1990-től Nyugat Európában és Amerikában egyre népszerűbb az elektronikus tanulás. Ha a tanulók valamilyen oknál fogva hiányoznak az egyetemről, akkor azt az órát könnyedén tudják pótolni, mivel az egyetemek, főiskolák a tananyagukat közzé teszik. A tananyagot bárhol és bármikor el tudják érni, mindössze egy számítógépre és internetkapcsolatra van szükségük. Az elektronikus tanulásnak előnye, hogy gazdaságosabb, olcsóbb, mint a hagyományos képzés. Az informatika alkalmazásával felgyorsult az információáramlás. A tanuló által irányított elektronikus tanulási formát elég sok esetben alkalmazzuk mi is, akkor, amikor az útmutatások alapján, önállóan készítjük a házi feladatokat.
Az amerikai szakemberek eleinte a virtuális kapcsolattartást választották közvetlen kapcsolattartás fenntartására, majd később tértek át a személyes kapcsolattartási formára, ahol beszélgetések, viták folytak.

Ergonomikusan e-tanulunk-e? (2. rész)

[Üllői úti Meki]
Ergonomikus módon tanulunk? E sorok most épp egy mekiben íródnak, itt kifejezetten notebookos/netbookos asztalok vannak, erre a célra készültek. Az asztalok mellett a székek sűrűn vannak (bár ez most a vendéglátós trend), de a gépek közé egy-egy tálca már csak nehezen fér be, maximum egy kávé. Az asztallap magas, nekem is, pedig a 176cm-em eléggé átlagosnak mondható, ezen tovább ront a gép vastagsága, az az 1-2cm már kifejezetten púp a hátamon, illetve az asztalon, könyököm lejt, az ujjam zsibbad. Az asztallap annyira rövid, hogy a 17”-es notebook nem fér rá, lelóg. A képernyőt nem lehet a kívánt szögbe kinyitni, mert akkor annyira lelóg, hogy már billeg és félő, hogy leesik. Persze egy kisebb gépnél biztos más a helyzet, de a nagyon átlagos 15”-ös ide még mindig nagy. Az asztal közepén egy folytonos energiasáv és a közepében fénycsöves lámpatestsor van, ettől nem lehet kinyitni a képernyőt. A világítás, amit nyújt jegyzeteléshez kevés, és rossz szögből érkezik a fény, de elég diffúz, ez javára szól. Viszont egy kisebb gép esetén, mely képernyőjét a kívánt szögbe lehet nyitni, belevilágít, nem is kicsit. A szék borzasztó, az ülőlap rövid, a háttámla befelé(!) dől, és pont rossz helyen támaszt. Pontosabban nyom. Öt perc is garantált derékfájás. A sorok az ablakkal párhuzamosan állnak, tehát vagy a képernyő háttere lesz a besütő nap, vagy magában a képernyőben kell bámulni a külvilág tükörképét, tehát sehogy sem jó. Hát lehet itt tanulni? Milyennek kellene lennie egy ilyen e-tanulóhelynek? Folyt. köv.

Ergonomikusan e-tanulunk-e? (1.rész)

[Illusztráció: enova-tech.net]
Az e-tanulás általában a számítógép képernyője előtt történik. A számítógép lehet PC, notebook, netbook, tablet, stb. Ez viszont csak egy eszköz, ezen kívül megfelelő külső körülmények is kellenek a tanuláshoz, ez egyénenként változó. Egy magába forduló diák esetén történhet ez egy csöndes szobában vagy a könyvtárban, más inkább a koleszben vagy a mekiben szeret tanulni. A publikus helyeken az e-tanulás történhet akár csoportban is, de jellemzőbb az egyéni tananyag-feldolgozás. A csönd vagy a zene és a nyüzsi így egyéni ízléstől függően adott, de mi kell még a megfelelő környezethez? A hardveren kívül egy kényelmes szék, egy jó asztal amin jegyzetelni is lehet, jó világítás.
Ergonomikus módon tanulunk? Folyt. köv.

Kinect az oktatásban

Kedves Olvasó!

Ma már az elektronikus eszközök elterjedésével egyre több lehetőség nyílik azok széleskörű használatának kiaknázásához.
Én nem régen találkoztam a Microsoft egyik játékkonzoljának kiegészítőjeként kapható érzékelővel, amely új dimenziót nyújtott számomra az oktatás segítőeszközeként. Számos lehetőséget nyújt az eszköz mivel a fiatalokat akkor is megmozgatja, ha az éppen nem szeret a testnevelés órán jeleskedni. Interaktív táblára (PC-re) kötve akár 3D-s levegő egérként is használható.
Igazából interaktív tábla sem szükséges a  használatához..Felhasználható 3D-s modellezésnél is a műszaki tantárgyak oktatásánál is. Előnyére írva az ára jóval kevesebb mint egy komplett interaktív tábla.


Idősebbek is elkezdhetik


Érdekes pedagógiai kihívásban lett részem.

Idős édesanyám, aki jóval túl van a hetvenen, mostanában, amióta egyetlen unokája megszületett, többet látogat hozzánk :-) Szerencsére az egészsége jól szolgál, így legfeljebb a pályaudvarra kell érte elmenni. Karácsonykor is nálunk volt, amikor közös rokonokkal skype-oltunk.

A nyáron megkérdezett, hogy nehéz dolog lenne-e megtanulni számítógépezni... Kicsit meglepődtem, s tovább faggattam, hogy miről is van szó, tudtommal sosem érdekelte ennyire a technika.
Kiderült, hogy amikorra a kislányom elektronikusan kommunikációképes lesz, szeretne tudni megtanulni ő is kapcsolatba lépni vele.
Édesanyám 47 éven át óvónő volt. Elmondása szerint írógépet sem használt még. Az utóbbi öt évben nagy fejfájást okozott nekem, hogy honnan szerezzek neki "kétkazettás" magnót, amivel kazettákat tudna másolni, ugyanis a CD-játszóra sem sikerült átszoktatni...
“Innen szép lesz győzni!”, gondoltam :-)

Abban egyeztünk meg, hogy egy évig a gép kezelését tanulja, s ha halad, akkor köttetünk hozzá internetet is. A nyár végén kapott tőlünk egy asztali számítógépet.

Most ott tartunk, hogy a desktopon létrehozott fényképek ikonjaira már nagy eséllyel rá tud kattintani, s ha elindul a képnézegető, a kurzormozgatókkal tudja léptetni a képeket. Mondanom sem kell, hogy az unokája képeit. Sőt: a friss képeket a saját pendrive-jára kapja meg, amelyről nagy nehezen már meg tudja nézni.

Úgy látom, a legnehezebb az egér precíz mozgatásának és a kattintásnak a motorikus gyakorlása. Ezért letöltöttem egy bubble-shooter nevű golyós játékot. A múlt héten megkértem, hogy naponta félórát gyakoroljon. Kíváncsi leszek, hogyan halad.

Keresgéltem, lehet-e kimondottan idősek számára készített didaktikai módszer bárminek (különösen a számítógép kezelésnek) az oktatására. Nem nagyon találtam. Hol itt a LLL?

Tanfolyamokat látok, de tematikát nem igazán. http://www.kattintsnagyi.net

Tudtok-e olyan tematikát, amely a fájl műveleteket tanítja meg?

Mire jó az őszi szünet?

Mindenki máshogy használja ki a rendelkezésre álló szabad időt. Azt hiszem ugyanakkor, hogy akik látják és esetleg olvassák a bejegyzésemet hasonló cipőben járnak, mint én. A legtöbbünknek valószínűleg a legjobbkor jött ez a pár tanításmentes nap. Be tudjuk hozni lemaradásunkat a dolgozatok kijavításában, le tudjuk zárni az októberi szakmai vizsgaidőszak dokumentációs munkáit és nem utolsó sorban írjuk és írjuk a végeláthatatlannak tűnő házi feladatainkat. Tantárgyanként tényleg nincs sok semmiből, de ha mindent el akarunk készíteni, akkor a pihenésre nem sok idő marad. Persze, akik nem tanítanak azok helyzete még rosszabb, hiszen ők minden nap dolgoznak, csak utána marad idejük a többivel foglalkozni. További jó munkát mindenkinek a hosszú hétvégére!

2012. október 30., kedd

Digitális napló 2.





Digitális napló 2.
A bevezetés óta sokat javult a kapcsolattartás az iskola és a szülők között, a tanulók tanulmányi eredményével szüleik tisztában lehetnek és az iskola mindennapi életébe betekintést nyerhetnek.
A tanév során párhuzamosan alkalmaztuk a papíralapú és digitális naplót, de a tapasztalatok azt mutatták, hogy szinte minden feladat gyorsabban elvégezhető a digitális naplóval, mint korábban, így a következő tanévtől a papírnaplók használaton kívül kerültek.
A naplót a tanulók és a szülők az iskola honlapjáról érhetik el, így a digitális tér lehetőséget nyújt arra, hogy folyamatos legyen a kommunikációáramlás a tanulók-szülők és az iskola között.
Az iskolai események adminisztrációja egy interneten futó adatbázisban történik, távoli asztali kapcsolaton keresztül név-jelszó megadásával a tantestület tagjai bárhonnan be tudnak jelentkezni és rögzíthetik a napi eseményeket: megtartott órák, tananyagok, hiányzások, hiányzások igazolása, érdemjegyek, stb. Az adatbázisból a tanárok és az iskola vezetése minden szükséges kimutatást, statisztikát le tud kérdezni, emellett a szülő otthonról, regisztráció után figyelemmel kísérheti gyermeke napi teljesítményét.
Üdv.:Franczia Gyula

Az e-learning piac

Az üzleti ciklusok rövidebbé válásával az „új gazdaságban” növekszik az igény e-learning iránt. Ugyanakkor a vállalatok globális terjeszkedésükkel növelik az igényt a nem hazai piacok megismerésére. A szélessávú internet-hozzáférés pedig egyre több ember számára teszi lehetővé az otthoni online tanulást.
Az európai oktatási piac az amerikaival összehasonlítva még mindig bonyolultabb, mivel lényegesen szétdaraboltabb. A problémát az információ- és adatforrások heterogenitása, valamint a gyakran pontatlan terminológia okozza. Az egyik leginkább releváns és legtöbbet idézett piaci tanulmányt a Bizmedia (UK) publikálta 2003-ban az Európai Szakképzés Fejlesztési Központon (European Centre for the Development of Vocational Training) keresztül.

2012. október 28., vasárnap

A TISZK hattyúdala

Alig több mint 5 éve nagy lendülettel és várakozással létrehozták a Térségi Integrált Szakképzési Központokat (egyszerűbben TISZK) azzal a céllal, hogy megteremtsék a modern felszereltségű gyakorlati képző helyeket. 
Kezdetben azokat az ˝elhagyott˝ iskolákat alakították át, melyekből a diákok a demográfiai csökkenés miatt kifogytak. Körzetünkben (Cegléd és vidéke) 9 iskolát soroltak be a Dél-Pest megyei TISZK alá, három városból. 
Sajnos már a kezdet kezdetén látszott, hogy ez az önmagától is független intézményi forma, ahol egyetlen iskola sem érezte magáénak az új szervezetet, az nem lesz életképes, kihasználatlanul fog létezni. Néhány helybeli iskola arra használta a TISZK-et, hogy tanteremgondjait megoldja, és alapvetően informatika órákat tartott az épületében. 
A túlélés reményében a TISZK vezetése felnőttképzési tanfolyamokat pályázott meg. A hozzá tartozó intézmények pedagógusaira alapozva ezeket sikeresen lefolytatták. Sokan jutottak így szakmai bizonyítványhoz, és jobb esetben munkához a környéken. Sajnos a felnőttképzés az elmúlt egy évben szinte teljesen megszűnt, a kormányzat nem biztosít rá anyagi fedezetet, így a helyi TISZK szinte egyetlen bevételi forrása is megszűnt. 
Jelenleg az épületben már fűtés sincs, mindössze két dolgozót foglalkoztatnak. Az épületben felhalmozott, és jórészt beüzemelés nélkül csak díszként kiállított eszközök talán túlélik magát az intézményt, ugyanis a TISZK-hez tartozó iskolák átveszik azokat használatra. Így jut a mi iskolánk is néhány olyan eszközhöz, műszerhez, melyre nagy szükségünk van, és eredményesen tudunk majd használni az oktatásban.
Néhány évig még papíron, az EU-s támogatások miatt még létezni fog maga az intézmény, de valódi oktatási munkára most nem sok remény látszik.
Így mulatunk mi, magyarok, így tapsoltunk el erre az egyetlen intézményre mintegy 2,5 milliárd forintot a létrehozásakor, miközben a környékbeli iskolákban éppen egy éve még a fűtésszámla kifizetésére sem volt pénz, így egy hétig fűtés nélkül tanítottunk.

2012. október 26., péntek

Közösségi oldalra feltöltött videóval kezdődött


Szintén tavaly írtam egy cikket, hogyan járta meg egyik kollégám, akinek az óráján kártyázott a diákok egy része, és ezt fel is tette videó formájában a legismertebb közösségi oldalra. A kollégát elküldték, és most bíróság előtt van az ügy. Nem tudom, hol jár a dolog, nem tájékoztatott róla a vezetés, viszont az eredményeit érezzük. Az elkövetők, akik továbbra is odajárnak megpecsételődtek. Több tanár is negatívan kivételezik velük, és néha nekem is nehéz semlegesen viselkedni velük. Az ügy miatt azt hiszik, már mindent megtehetnek, mivel nekik ebből nem lett semmilyen veszteségük „csak” kaptak egy új tanárt. Vagy mégis vesztettek valamit? Az új tanár egy 24 éves, frissen végzett gépész lett, aki 2 hétig bírta. Ma már egy hegesztő cégnél tervez. Visszajött egy nyugdíjas kolléga, aki 1 hónap után már sokat panaszkodott. Érdemes elgondolni minden szemszögből, hogy megérte-e az ügy?

Könyv 2.0


A múlt héten volt szerencsém egy új dimenziót meglátogatni: a József Attila Kör táborában értekeztünk szerzőkkel, írókkal, irodalmárokkal, kiadókkal a könyv és a könyvkiadás jövőjéről.
Dragon Zoltánnal és Pál Dániel Leventével hárman lettünk meghívva a JAK-Tábor második napjának délután 4 órai szesssönjére, hogy hármunk különböző álláspontjából kiindulva beszélgessünk az elektronikus kiadásról, annak lehetőségeiről és jövőjéről a jelenlévőkkel. A három eltérő megközelítés nemcsak a „ki honnan jött” irányból, hanem azt illetően is már az első pillanatban látszódott, hogy megérkezésünkkor Zoltán egy Kindle-lel, Dani egy androidos HTC-vel, jómagam pedig egy iPad 2-vel érkeztünk a helyszínre.
Még a beszélgetés előtt felhívták a figyelmemet arra, hogy bár e-könyv témában érkeztünk, olyan embereknek kell evangelizálnunk, ahol ha nem jelent meg nyomtatásban könyved, akkor az majdhogynem nem is számít. Ezt a magam nézőpontjából valamiféle olyan párhuzamba állítottam –annak érdekében, hogy kellő beleéléssel tudjak azonosulni a publikum kezdeti álláspontjával – mint amikor évekkel ezelőtt rám fintorogtak, amikor kimondtam, hogy „online újságíró” vagyok, vagy amikor Prágában egy sajtóúton mosolyogva kellett végighallgatnom az egyik nyomtatott újság főszerkesztőjétől, hogy szerinte az online-nak miért nincs jövője. Ja, igen, azóta a lap megszűnt.

E-learning – life long learning – smart phones


Hogyan is kapcsolódik össze ez a három fogalom?

Mint tudjuk minden változik, változik a környezetünk és változunk mi magunk is. Míg tinik vagyunk nem feltétlen foglalkoztatnak a történelem, a matek, a gazdaság- és természet tudományok, viszont ahogy felnövünk egyre jobban közeledhetünk  afelé, hogy minnél, több tudást megszerezzünk. Már nem csak az érdekelhet minket, hogy mennyi bort lehet elfogyasztani a Szépasszony- völgyben, hanem feltesszük azt a kérdést is, hogy miért is nevezhetik így ezt a helyet. Kíváncsiak vagyunk a mögöttes tartalmakra is.

A mai rohanó világban nem sok időnk jut olvasni, könyvtárba járni, valamint sok esetben pénztárcánk sem engedi meg a rendszeres könyv vásárlást.

Erre ad megoldást az internet, a 3G és az okos telefonok. Bármilyen kérdés felmerül bennünk azonnal meg tudja válaszolni valamelyik honlap. Tény, hogy a rengeteg adatból elég nehéz kiszűrni a releváns adatokat, de például a hivatalos városi oldalak, szak lapok megbízható források lehetnek. Egy igazi útikalauzt hordhatunk a zsebünkben, amiben benne van az egész világ.

Nem feltétlen kell bánnunk, hogy miért is nem tanultuk meg ezt meg azt az iskolában, mert most is ugyan olyan lehetőségünk van rá és ehhez nem feltétlen szükséges a szomszéd gyermekétől elkérni a tankönyvét, hanem a videó portálokon tanár segít nekünk megérteni  a tananyagokat. Életünk végéig tanulhatunk a különféle elektronikus tananyagok segítségével. Az okos telefonunk pedig már bárhol elérhetővé teszi az információt. A kérdés pillanatában tudjuk meg a választ, melyet sok esetben könnyebb megjegyezni az adott környezetben, mint az iskolapadban.