Kontakt órás képzés esetén egyáltalán van-e értelme az elektronikus tananyagoknak?

Elgondolkodtam tegnap, hogy egy kontakt órás képzés esetén egyáltalán van-e értelme az elektronikus tananyagoknak? Nos mivel mérnöktanár szakos hallgató vagyok, nem voltam biztos abban, hogy létezik erre egy olyan válasz amely mindenki számára egyértelmű és releváns. Aztán pár "kollégával" illetve egyszer majd leendő kollégával elbeszélgettem a témával kapcsolatban és a következő vélemény született. Ezt osztom meg itt, ebben a blogban.
Általánosan elmondható, hogy nem az a lényeg, hogy milyen tananyag áll rendelkezésre az oktatás vagy képzés során, hanem leginkább az, hogy ami elérhető, az sokrétű, tartalmas, innovatív és jól használható legyen. Kontakt órák alkalmával nem bizonyított, hogy az elektronikus tananyag használata kiemelkedő jelentőséggel bírhat, azonban meg kell jegyeznünk, hogy egy ilyetén módon elkészített tartalom akár törzsanyagként, akár oktatási segédanyagként kiválóan használható és az internet világának gyorsuló ütemben történő fejlődése által egyre könnyebben elérhető, letölthető.

Coursera

Take the World's Best Courses, Online, For Free. Ez a jelmondata annak a Coursera nevű online platformnak, amely jelenleg 62 egyetem kurzusait kínálja online, ingyen. Kurzusok elérhetőek spanyol, francia, kínai és olasz nyelven is, de döntő többségük angol nyelvű.  A kurzusokra a világ bármely pontjáról bárki jelentkezhet.  A két alapító Daphne Koller és Andrew Ng a Stanford Egyetem professzorai.

A több mint kétmillió-nyolcszázezer hallgató 23 témába rendezett kurzus közül válogathat, például irodalmi, társadalomtudományi, statisztikai, informatikai, jogi, orvosi, művészeti, matematikai, közgazdasági, biológiai képzések. Az egyetemek között pedig igen neves intézményeket találhatunk, úgymint Brown University, Columbia University, Johns Hopkins University, Princeton University, Stanford University, The Hong Kong University of Science and Technology.

A 4-12 hetes videó kurzusok hetente jelennek meg. Egy-egy kurzusra jelentkezve választhatunk, hogy csak meghallgatjuk és végig nézzük az adott videó anyagokat, vagy „haladó”-módban teszteket és házi dolgozatokat írunk. Ha ezt a lehetőséget választjuk, akkor a kurzus végén vizsgáznunk is kell, amely sikeressége esetén elismervényt is kapunk. A tanulást segíti, hogy a tanároknak egy külön felületen keresztül kérdéseket is tehetünk fel, ahol ott ők a legfontosabbakra, leggyakrabban felmerülőkre válaszolnak. Ugyanakkor a tanulók online közösséget is alkotnak, ahol egymást is segíthetik. 

Csipkevilág

A ruha és textil világába nagyon fontos a naprakész információ. Ha ezt ráadásul tanítjuk, akkor a mai informatív világba még fontosabb, hogy a tanulókkal is közös nyelvet beszéljünk. Ennek a kialakításához fontos, hogy az internet nyújtotta lehetőségeket is alkalmazzuk. Ezért fontos számomra, hogy egy-egy kiállításra vagy egy adott témában összegyűjtött bemutatóra, melyről az internet segítségével informálódtam, felhívjam figyelmüket, és alkalomadtán együtt ellenőrizzük személyesen az információ hitelességét.

Több múzeum hírlevelére is feliratkoztam, így a minap megakadt a szemem, hogy az Iparművészeti Múzeum a halasi csipkékből, megalkotásának 110 éves évfordulójára  kiállítást rendezett, "Cérnába szőtt évszázad - 110 éves a halasi csipke" címen. ( http://www.imm.hu ) Egyik szívem csücske ez a légiesen könnyed, áttört felületű textilfajta, mely mindig megújulva teszi látványossá öltözeteinket. Feledésbe merült, hogy Magyarországon is sok helyen készítenek csipkét igen változatos technikákat alkalmazva, így igen örültem, hogy ilyen kiállításról kaptam hírlevelet. De nemcsak Halason, hanem Csetneken, Balatonendréden és nem utolsó sorban a Magyarországi népviseletet prezentáló Kalocsán is remek csipkekölteményeket hoznak létre. Természetesen még több hely létezik, de talán nemzetközi vizeken ezek a legnagyobb sikereket elért közösségek. Elkövetkező bejegyzéseimben bemutatom és egy kis ízelítőt adok ezen csipkekészítő műhelyek világából. Folytatása következik …

Wikipédia az oktatásban

Az oktatás során számtalan olyan helyzet fordul elő, hogy nem vagyunk tisztában teljesen néhány fogalommal, amely felmerülhet az egyes tanórákon. Például mikor egy informatika tanár egy villamos osztálynak szeretne valamilyen szakmába illő feladatot elkészíteni. Ilyenkor nagy segítséget jelenthet a Wikipédia. Jó hogy van olyan oldal, amely ilyenkor segít eligazodni a fogalmak nagy tengerében. Vagy vannak olyan szituációk mikor a diákoknak anyagot kell gyűjteniük és szerencsére van hova kattintsanak.
Főleg prezentáció készítésénél hasznos amikor a tanár kiad egy témát, amit egy önálló anyaggyűjtés előz meg, akkor például a Wikipédia segíthet nekik a megoldásban. Persze előfordul, hogy az ott fellelhető meghatározások nem igazán felelnek meg számunkra, mivel azokat ugye bárki szerkesztheti, így semmiféleképpen sem használhatóak elsődleges forrásként, de a lényeget tartalmazza és egyszerűbb feladatok készítésénél sokat segíthet.
De ha mindenképpen szeretnénk egy számukra hitelesebb forrást vagy csak egyszerűbb megfogalmazást keresni, akkor az ilyen esetekben érdemes máshol is körülnézni. Én mégis azt mondom, hogy bátran lehet anyagot gyűjteni onnan.
Tanári pályám kezdetén sok olyan helyzetbe kerültem, hogy szakmunkás osztályoknak kellett órai anyagot összeállítani és nem voltam tisztában egy-két szakmába vágó fogalommal és olyankor sokszor a legjobb megoldást a Wikipédia adta.

Mohamed és a Hegy!

Tisztelt Olvasó!

A minap olvastam egy figyelemre méltó projektről.
Afrikában mobil iskolákat (is) alkalmaznak azért, hogy a tanuláshoz való alapvető jogot biztosítani tudják. Ezek elmaradott térségekben, valamint migráns életmódot folytató családok esetében jelentenek óriási segítséget. Azt a két változót az egyenletben azért kiemelhetjük: egyrészt a "mobil" szó azt jelenti, hogy az iskola időszakos - nem tudom, így hogy lehet megoldani az általunk tanult tantervi/tanmeneti haladást -, másrészt a kényszer miatt átutazóknak, ideiglenesen letelepedőknek szintén "mobil" élete van.
Úgy gondolom, hogy a tanári kihívásnak ez lehet a csúcsa!
De a történelmi előzményeiben is bővelkedhetünk furcsaságokba. Például, hogy a kanadai kormány hozta létre a prototípust még 1966 körül (jóléti társadalom !), aztán, hogy a nappal gyerekeket oktató mobilsuli este a felnőtteket mentorálta plusz, hogy ezeket sokszor kórházakba telepítették.
Azóta eltelt időben kezdték (többé-kevésbé) felfedezni az előnyeit. Manapság a "mobil" kifejezés helyett gyakran "friendly" jelzővel illetik. Adalék, hogy 1 db hivatalos pedagógiai szakirodalommal gazdagodott a tudományos háttere!
De ez csak a jéghegy csúcsa...
See you next month ! 

2013. február 22-én oktatástechnológia tantárgyon a photoshop program segítségével készítettünk átalakítással egyéni képet. Az óra folyamán képből történő kivágás különböző lehetőségei kerültek bemutatásra. A "mágneses lasszó" ikon segítségével egy alakzat kijelölése nagyban megkönnyíti a munkát. További finomításként jelent meg az elemek árnyékkal való ellátása, melyet különböző irányú megvilágítási lehetőség tesz még életszerűbbé.
Különböző rétegek kialakítása lehetővé teszi az elemek és háttér külön kezelésére. A lehetőségek szinte végtelen változtatást tesz lehetővé a képeken és a képek egyesítése folyamán. A határt csak a belefektetett idő nagysága és a fantázia korlátozza.
Az általam készített kép bizonyítja, hogy a Bulldogok valóban nem ezen bolygó szülöttei.

Kötelező tablet az iskolában

A szülői felháborodás ellenére szeptembertől kötelezővé tették Flandria Blankenberge településének két oktatási intézményében az iPadeket. A település Saint-Joseph kereskedelmi iskolájában és a hozzá tartozó Pierre kollégiumban összesen több mint 700 fiatalnak kellett majdnem ötszáz euroért beszereznie a tableteket, ami – hiába az átlagosnál magasabb életszínvonal Belgiumban – nem mindegyik szülőnek tetszett. Éppen ezért a területileg illetékes miniszterhez fordultak. Mivel Belgiumban elég nagy az oktatási intézmények önállósága, a miniszteri vétó ellenére is kötelezővé tették a tablethasználatot. A legfrissebb hírek szerint sikerrel. A nieuwsblad.be internetes lap írása szerint február 20-án Pascal Smet flamand oktatási miniszter felkereste az iskolákat, és teljes elragadtatással beszélt az újításról. A diákok tökéletes természetességgel kezelték a tableteket, ráadásul – ami a tárcavezetőnek különösen tetszett – mindenki írt magának egy kis zeneszámot a berendezés hangszerkesztőjével. „Ez az iskola úttörő vállalkozásba kezdett, a diákok nagy lelkesedéssel használják a legmodernebb technológiát, és azon az oktatási anyagokat” – magyarázta az ötletet korábban ellenző miniszter. A lap írása szerint a tabletek bevezetésével sokkal aktívabban részt vesznek a gyerekek szülei is az iskolai munkában, pusztán azért, mert érdekli őket, hogy mit csinálnak a fiatalok az oktatási intézményben a táblagéppel.

forrás: www.nieuwsblad.be

A laphírek arról nem szólnak, hogy a tableteket – a zeneszerkesztésen kívül – pontosan mire használják a diákok. S vajon az új technológia okozta kihívással az oktatók is megbirkóztak-e. Hiszen ahhoz, hogy a kultikus tárgyként kezelt iPad-ek iskolai felhasználása valóban pedagógiai, oktatási célokat is szolgáljon, megfelelő programokat kell rá írni. Ráadásul a kevésbé közismert OSX rendszerben. A miniszter jó diplomataként azért közölte, hogy az újítás sikerességéről még korai örömódákat zengni, érdemes megvárni az első év végét – már csak az a kérdés, hogyan mérik majd a talblethasználtat sikerességét a flamand iskola lelkes oktatói.

Ifjúságvédelem I.

Ifjúságvédelem a  kerületben  I.

25 éve – pályakezdő koromtól  dolgozom műszaki tanárként egy 13. kerületi szakközépiskolában.   Az évek során számos pedagógiai és szakmai képzésen vettem részt. Végül be kellett látnom, nem elég a szakmai ismeretek sorozatával fölszerelnem diákjaimat, hiszen ha a beilleszkedés hiányából, az alkalmazkodási nehézségből, a szűk látókörből és eltérő indíttatásból adódó problémák megoldatlanok, akkor a kudarc elkerülhetetlen. Gyakran kevésnek bizonyul a szaktudás, és a szeretet, bizalom kinyilvánítása.  

 Pedagógiai munkám során – amit nagyon szeretek -  gyakran sikerül pozitív megoldásokat találnom, de több esetben ütköztem olyan nehézségekbe, amelyek úgy érzem kiküszöbölhetőek lettek volna a megfelelő módszerek és eszközök birtokában…

                                                                                                                         …folytatás következik

E-napló bevezetésének története egy budapesti szakközépiskolában 1. rész

Miért is vált szükségessé ez a naplófajta?                                     

Először tanári oldalról vizsgálom a helyzetet.

Kezdem a kályhánál. 2007/2008-as tanévtől kezdődően új óraelszámolási rendszert vezettek be, melynek következménye az lett, hogy minden hónapban, minden tanárnak, minden megtartott és beírt óráját le kellett ellenőrizni a naplókban. E rendszer előtt csak a túlórákat és a szakköröket kellett leellenőrizni. A mi iskolánkban 19 osztály, és kb. 65 pedagógus van. Minden évfolyamon két osztály párhuzamos művészképzésben vesz részt, ahol heti 6 rajz-festést, 3 tervezést, 2 szerkesztés-modellezést hármas csoportbontásban tanulják. Minden osztályban két csoportban tanulják a matematikát,  az idegen nyelvet és három csoport van szakmai gyakorlaton is. Mindent kiszámolva közel 19 ezer beírt órát kellett havonta ellenőrizni. Ugye nem kell mondanom, hogy ez mennyi idő és piros tollbetét.

Ahol mindenki mindent pontosan beírt, ott egy-egy napló leellenőrzésével, több hónapi rutin után,  40 perc alatt végeztünk. Szerintetek hány ilyen napló volt? Segítek, egy kéz elég ehhez.

A problémák a következők voltak:

-elfelejtett óra beírás- magyarázat: ”mert mindig pont a másik tanárnál volt napló”

-óraszámok elszámolása – pl. a 18. után ismét a 18. következett

-tanári hiányzásnál a helyettesítő tanár nem írt be

-az adott tantárgy rubrikája helyett a másikéba írt

Ezek a hibák ki lettek függesztve, de volt olyan eset is hogy több hónap alatt nem sikerült kijavítani.

A papír alapú naplónál  további gond volt a hiányzások vezetése. Sajnos nagyon pontatlanul írták be a szaktanárok a hiányzó tanulókat, ezzel jelentősen megnövelve az osztályfőnök amúgy sem kevés munkáját.

Most nézzük a tanulói  oldalt.

Az ellenőrző könyvet középiskolában már a tanulók maguk vezették, ők írták be a jegyeket, amiket az osztályfőnökök havonta ellenőriztek. Az ellenőrzőt sosem hordták maguknál a tanulók, ha tanár kérte, akkor pont a szülőnél volt, ha a szülő kérte, pont az ofő beszedte, volt a szöveg. 

Az utóbbi években érkező tanulóknál felmerült a kérdés, nálatok nincs e-napló? Az általános iskolában volt.

Mindezeket figyelembe véve az e-napló mellett döntöttünk. 

A történet rövidesen folytatódik.....

Első "Elektronikus tanulás" óra

Kellemes meglepetésben van részem. Úgy tűnik, nem unalmas az óra. Jó humorérzékkel megáldott oktatónknak köszönhetően nem fogunk elaludni.Remélhetően a követelmények ismertetését, követni fogják a megoldások, kivitelezés technikájának magyarázatai. Ez az első próbálkozás.