A hallássérültek iskolai nevelés napjainkban

Az enyhe, közepes, súlyos nagyothallók illetve a siket tanulók egész iskolai fejlesztését a nyelvi kommunikációra nevelés határozza meg. Az iskolai nevelés Nemzeti Alaptantervben (NAT) megfogalmazott pedagógiai szakaszai és azok tartalma módosításokkal érvényesülnek.

Az általános iskolai oktatás első – alapozó - szakaszát (1-6. évfolyam), ezt nagyothalló tanulók 7 év, míg a siket tanulók 8 év alatt teljesíthetik. Az 1. évfolyam hallássérülteknél az intenzív nyelvi kommunikációs alapozó szakasz, amely a speciális nevelési szükségletek miatt általában két-három évig tart. A köznapi nyelvhasználat mai napig megőrizte a hagyományos előkészítő 1-2. osztály és az iskolai 1. osztály elnevezést. Pontosítva a nagyothalló iskolába járó tanulók 2x járnak elsőbe (előkészítő 1. osztály + általános iskola 1. osztály), a siket iskolába járók viszont 3x járnak elsőben (előkészítő 1. osztály + előkészítő 2. osztály + általános iskola 1. osztály).

A megnövelt időtartam célja – a korai és az óvodai fejlesztésre alapozva – az azonos évfolyam halló tanulói teljesítményeinek megközelítése a következő anyanyelvi területeken  az olvasás technikájának kialakítása, az írás technikájának kialakítása, és a tudatos anyanyelvtanulás előkészítése.

A nyelvi kommunikáció alapozó szakasza a 6. osztály végéig tart. Célja olyan kommunikációs szint elérése, amely alkalmas valamennyi műveltségi terület ismeretanyagának elsajátítására.

A nyelvi kommunikáció második szakasza a 7-8. osztály után, az általános iskola 9-10. osztályában, vagy középfokú intézményben folytatódik. Célja, hogy az iskolai fejlesztés befejezésének (a tankötelezettség végének) időpontjára a nyelvi készségeket olyan szintre juttassa el, amely alkalmassá teszi a hallássérült tanulókat az egyre önállóbb ismeretszerzésre és így a továbbtanulásra is.

A súlyos fokban hallássérült tanulók oktatása a NAT tíz műveltségi területét követi. A műveltségi részterületek elnevezésében, tartalmában, követelményeinek átcsoportosításában specifikus módosítások jelennek meg. A legtöbb módosítás az anyanyelv és irodalom műveltségi területen indokolt.

A siketek iskoláiban a következő, magasabb óraszámú, speciális tantárgyak segítik a beszédkommunikáció kialakítását:

• az anyanyelv tantárgy a szóbeli és írásbeli közlés-értés fejlesztését szolgálja, elsősorban a hétköznapi nyelvhasználat kialakításával,
• a hallás-, ritmus-, mozgásnevelés tantárgy a finom motorika, a beszédritmus és beszédtempó, a hanglejtés, a beszéd hangsúly, valamint a beszéd dinamikai tulajdonságait fejleszti a hallás (hallókészülék) segítségével,
• az egyéni anyanyelvi nevelés során a gyermek egyéni haladási üteméhez igazodva, egyénre tervezett beszédfejlesztő programmal fejleszti a helyes, érthető kiejtést és beszédet.

A speciális tantárgyak mellett a nyelvi kommunikáció alapozását segíti a tantárgyakban és az egyéni fejlesztésben érvényesülő pedagógiai habilitáció és rehabilitáció, amelynek fő területei a szájról olvasás, az ujj abc, a gépírás, majd az informatika.

A jelkommunikáció (mint jelnyelvi kommunikáció) fakultatívan választható, aminek az a célja, hogy elsősorban a jelnyelvi és a verbális nyelvi kommunikáció tolmácsolásának fakultatív oktatás és gyakorlása. 

A hallássérültek tanulás speciális jellegzetességei 2. rész

Második rész:

• Meg kell ismernünk a tanulók tanulási szokásait, amelyek a hallássérült tanulók esetén a legjellemzőbbek. Ha tananyag önálló feldolgozása egyedül valósul meg, akkor minimális a zavaró tényező, hangosan olvasva, mechanikusan tanulja meg az adott tananyagot.
• A megtanulandó anyagrésznél a lényeges részek kiemelésében szüksége van segítségre.
• A tanulás során gyakran előnyben részesítik azokat a feldolgozási módokat, amelyekben a vizualitás, a lényeges fogalmak, összefüggések kiemelése egyszerre segíti a megértést.
• Fontos szerepe van az érzékleti modalitások vizsgálata során, hogy melyik érzékszervünk a meghatározó a tanulás során. A legtöbb esetben a hallássérült tanulók vizuális típusú tanulók. Általában a legtöbb ember is ilyen típusú.
• E tanuló többnyire szavak formájában dolgozza fel az adott anyagrészt. Másnál a szöveg mellett a képek, különböző ábrák, grafikonok, táblázatok, nagymértékben segíti az olvasott szöveg megértését, feldolgozását és megjegyzését.
• Jellemző a hallássérült tanulóra, hogy a tananyagot először átolvassa, kiemeli a lényeges részeket amiket megtanul, s ezután majd később többször ismétel.
• Célravezetőbb az a megoldás, ha több részletben tanulja meg a tananyagot, így az intenzívebb tanulási szakaszok között rövid szüneteket lehet közbeiktatni.
• A feladatok megoldásakor fontos számára a pozitív megerősítés és az azonnali visszajelzés a végeredményt illetően.
• Lényeges, hogy észrevegye, lássa, hol tévesztett a feladatmegoldás során.
• Az egyén reakciómódja alapján feltehetően a tevékeny tanulási stílus, azaz a tényleges tapasztalati úton szerzett tanulás jellemzi őket.
• A legtöbb hallássérült tanulóra jellemző, hogy gyakorlatiasak, szeretnek kísérletezni, a tanult ismeretek gyakorlati megvalósítására törekednek.
• Az elméleti rész csak addig és olyan mélységben foglalkoztatja őt, amíg gyakorlati haszna van.
• Nyitottak az új dolgokra, az új ötletekre gyorsan és határozottan reagálnak, a feladatok elméletben történő levezetésében, elvi megoldások kifejtésében rosszul teljesítenek.
• Többnyire a folyamatos tanulási stílus a célravezető számára, amikor a logikus sorrendbe állított egységek sorozataként közelít a megoldáshoz.
• Rendszeresen használják a különböző közösségi oldalakat, ahol on-line módon tudnak írásban kommunikálni, webes levelezőket használnak, és a mobiltelefon adta kommunikációs lehetőségeket is könnyen elsajátítják és élnek velük.

Sok olyan elemzés van, mely segítheti egy intézmény fejlesztését. Mérés és minőség órán az indikátorral történő fejlesztés lehetőségét vizsgáltuk saját intézményen keresztül.
Saját intézmény indikátorai
Bemeneti: fizikai alkalmasság, pszichológiai alkalmasság, egészségügyi alkalmasság, felvételi vizsga
Folyamat indikátor: éves teljesítmény értékelés, éves fizikai alkalmassági
Kimeneti indikátor: teljesítmény értékelés, egészségügyi felmérés.
Új indikátor ajánlása
Megnevezés: önértékelés
Létjogosultsága: a saját belső fejlődés változásának alakulása
Tartalmi leírás: az önértékelő az alábbi témakörökben, lineáris skálán értékel, önmagát:

• fizikai teljesítmény romlás/erősödés
• szellemi lemaradás/romlás
• egészségügyi állapot romlás/javulás

Indikátorral való mérés: az önelemző -10-től 10-ig értékeli saját belátása alapján az éves teljesítményét és változását.
Információ kinyerése: a dolgozók önértékelésének egyesítése után képet mutat a munkahelyen bekövetkező pozitív és negatív változásokról.
Az eredmény felhasználása a folyamatok fejlesztésében: az információ kinyerése után látható, hogy a munkahelyen milyen típusú (szellemi, hangulati, egészségügyi) változásokra van szükség a nagyobb teljesítmény elérése érdekében. (pl: sport foglalkozások, kulturális programok beiktatásával)

Középiskola és a Moodle

Ahogy ígértem nem szabadultok meg blog-gyöngyszemeimtől - bár az előző félévben írtam egy Utolsó töltény bejegyzést, amiben reményemet fejeztem ki, hogy többé a blog közelébe se megyek, de hát "Sohase mond, hogy soha".
Idén szeptembertől került bevezetésre iskolánkban a Moodle rendszer Juhász Róbert kollégám menedzselésében. Őt segítve vállaltam el adminisztrátori feladatokat és hogy minden tárgyam esetén megvalósítok egy-egy jól használható kurzust. A rendszer használható egyszerű elektronikus könyvtárként is akár, ahol a diákok mindig megtalálják a szükséges tananyagot és információt. Természetesen ennél a Moodle sokkal többet tud. Egyenlőre a diákok mellett mi is még csak ismerkedünk a rendszer szolgáltatásaival (oktatóanyagokat tettünk fel, beadandó feladatokat írtunk ki és osztályoztunk, online dolgozatot írattunk, fórumokat indítottunk). Mindezt persze a mindennapos tanítás mellett kell elvégeznünk, ami a tananyagok és számonkérések fejlesztéséhez szükséges időt tekintve igencsak nehézkes. Mondhatjuk persze, hogy csak a bevezetés éve nehézkes, utána az anyagok felhasználhatóak, azonban azt meg kell jegyezni, hogy fogalmunk sincs, hogy jövőre is ugyanazokat a tárgyakat kell-e tanítanunk, vagy éppen teljesen mást.
A diákok véleménye még kialakulóban van a rendszerről. Az első benyomásokat mindenképpen pozitívnak kell jellemeznem. A mai generációnak tetszenek az ilyen jellegű újítások. Jó hangulatban fogadták a "bármennyiszer kitölthető, legjobb eredményt figyelembe vevő" online tesztet is. Meglátjuk, hogy ha munkát is kell befektetniük a rendszer működtetésébe milyen lesz a közhangulat. A következő blogokban leírom majd a tapasztalatokat, azonban ezekre értelemszerűen várnotok kell még - valahogy bírjátok ki :)

Az i-re a pont

Gondoltam első blogbejegyzésem a Moodle keretrendszerről fog szólni, amit most vezettünk be iskolánkban, de ezt egy későbbi alkalomra halasztom. Inkább a mai nap eseményeit venném sorra. Először is ellátogattunk a Bolyai János Műszaki Szakközépiskolába, ahol közös hospitáláson vettünk részt. Azt hiszem mindenki nevében beszélek, ha azt mondom komoly élményekkel gazdagodtunk. Mindemellett megtudtuk, hogy egyik hallgatótársunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy most szeptembertől ebben az iskolában kezdheti meg szakmódszertani gyakorlata mellett a munkáját is. A gyakorlat után Duchon Jenő Tanár Úr Elektronikus tanulás óráján vettünk részt. Az óra kimondottan jó hangulatban telt, az Oktatástechnológián már megedződött hallgatók szeme se rebbent, hogy a tantárgy moodle oldalán csak hosszan görgetés után jutottunk el a lap aljára. Szerencsére mielőtt az ember még szívrohamot kaphatott volna előkerült a beadandó feladatok blokkja is, ami azért elfért a képernyőn normál nézet mellett is. Ahogy elnéztem, még talán kevesebbet is kell dolgoznunk, mint tavaly. És még mielőtt elfelejtem köszönöm a lelkes kötögetést Évi (majdnem kézimunkát írtam, de még félreértenék :))! Az óra után hazafelé vettem az irányt. Már az utcánkban sétáltam, és úgy gondoltam, még egy nap, amit sikerült túlélni, mikor egy rendőrautó fékezett mellettem. A kulturált közeg "Tigris van a járdán?" kérdéssel fordult hozzám. Egy pillanatra megint elvesztettem hitem oktatási rendszerünkben, rájöttem azonban (egy kis segítség után), hogy a kedves rendőrbácsi csak nagyon szellemesen szeretett volna megkérni, hogy fáradjak fel a járdára, mert az úttest szélén sétáltam - ezt természetesen megtettem, bár nem bírtam megállni, hogy azért ne ellenkezzek egy kicsit. Egyébként lakó és pihenő övezetben lakom. A járdát leginkább azért nem használjuk, mert egyrészt járhatatlan (meg kéne valakinek rendeznie a növényzetet), másrészt az utca elején a járdát teljes mértékben elfoglalva a sarki kisbolt törzsvendégei isszák a "jól megérdemelt" napi betevőjüket. Természetesen éber őreinknek velük semmi bajuk sincsen. Amikor ilyen esetek történnek, elgondolkozom, hogy vajon mennyire hibás oktatási rendszerünk abban, hogy az emberek nehezen találják meg egymással a hangot, és míg apróságokon fennakadunk, a komoly dolgokkal nem foglalkozunk. A következő blogbejegyzésem már tényleg a Moodle rendszerről fog szólni, és előre láthatólag érdekesebb is lesz.

A hallássérültek tanulás speciális jellegzetességei 1. rész

Miért is ezt a témát adom közre? Mert napokban a közös szakmódszertani iskolai gyakorlaton találkozom mentortanárral, azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy "Hogyan lehetne egy hallássérült tanulónak segíteni, hogy megértse a tananyagot." Másrészt bevallotta, hogy az ilyen jellegű problémára a tanárok nincsenek erre kiképezve illetve felkészülve, szüksége lenne egy összefoglaló (két részletben fogok leírni), íme az első rész:

• A hallássérült tanulót az iskolai tananyag megértésében és elsajátításában legjobban a vizuális szemléltetés segíti (az órán bemutatni azt, hogy mi az, mire használható, stb.). Célszerű megvalósítás lehet, ha a hallássérült tanuló a tananyagot az órán egy prezentációban, projektor segítségével kivetítve tudja követni.
• A szövegértési problémák miatt a hosszú, több tagmondatból álló magyarázatokat nem érti meg a hallássérült tanuló. A hallássérült tanulónál a hallott szöveg megértésében fontos szerepet kap a szájról olvasás. (Gyógypedagógiai kutatásban van egy állítás, hogy „minél nagyobb a hallásvesztesége, annál kevesebb szókinccsel rendelkeznek”, ez nem minden hallássérült személyre vonatkozik!)
• A tanuló nem képes az elhangzottakat egyszerre jegyzetelni is és ugyanakkor a tanári magyarázatot is követni. A fontos elemeket kiemelve, szemléletes ábrákkal és könnyen értelmezhető és a tananyag lényegi részét kiemelő mintapéldákkal segíthetjük a tanulót a megértésben.
• Fontos a tanuló számára a megfelelő fogalomrendszer kiépítése az ismeretek bővítése során.
• A meglévő tudáselemekre, a tanulói tapasztalatokra nem eléggé támaszkodunk oly módon, hogy ezen elemeket összekapcsolnánk a kognitív funkciók, a felfogás, a feldolgozás, az alkalmazás hatékony bevonásával.
• Fontos a tanulásban a megfelelő motiváltság. Itt jelen lehet a teljesítés kényszere, hogy az ép hallású gyerekekhez hasonló vagy jobb tanulási teljesítmény elérésével a tanuló önértékelése javul.
• Meghatározó a fogadó pedagógusok személyisége, a befogadó osztályközösség szellemisége, az ép tanulók viszonyulása és hogy miként támogatják a nehézségek leküzdésében a hátrányos helyzetben lévő társukat.
• A tanulónak nagyon nehéz együtt haladnia a halló társakkal a tananyag feldolgozásában, és ezt a hátrányt a legtöbb hallássérült szorgalommal, otthoni több időráfordítással, szülői segítséggel, plusz felzárkóztató korrepetálások igénybevételével tudja kompenzálni.
• Fontos, hogy a tanuló minél több sikerélményt éljen meg a tanulmányi teljesítményben, ám ezeket a halló társak legtöbbször csak fenntartásokkal fogadják el.