Szóval, hogy is van ez a tanulás elhanyagolása?
Mint minden „jó” diák, én is hajlamos vagyok mindent az utolsó pillanatra hagyni. De vajon miért?
Komoly kutatásokat végezetem a témában. Évtizedeken át tartó kutatások során én voltam (vagyok) a vizsgált alany és a kutatást végző egy személyben. Kutatásaim eredményeként megállapítottam, hogy én mindig mindent szeretnék határidőre elvégezni, de sajnos elfoglaltságaim miatt ezeket soha, de soha nem sikerül betartani.
Hogy csak egy példát említsek „legfontosabb” elfoglaltságaim közül:
Az elmúlt hónapokban felmerült gyermekem háziállat tartási igénye. A kívánság hörcsög volt, de szerencsére kiegyeztünk az akváriumban. Elkezdődött az információ gyűjtése. Mekkora legyen az edény? Hány hal legyen benne. (Minden halnak két liter víz, vagy minden halcentinként egy liter víz?) Kell-e bele fűtés, meg automata etető. Közép-amarikai vagy ázsiai biotóp akváriumot alakítsunk ki? Molly, platti, guppi, sziámi harcoshal? Mennyi páncélos harcsa legyen benne, meg kuli-kuli? (Mert ők is igénylik a fajtársaik társaságát.) Milyen növény legyen? Milyen kavics, sóder, murva?
De ugye, már régen meg kellett volna tenni az első bejegyzésemet itt a bolg-on!
Nem baj! Mi lehetne fontosabb a négy és fél éves gyermekem oktatásánál? Elvégre tanárok szeretnénk lenni! Nem igaz?
Ja, és az eredmény! A gyerek már jobban tudja, hogy melyik a páncélos harcsa, mint én.
Következtetés: Jó volt a tanára!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése