Erőszakmentes kommunikáció az iskolában - 3.rész

Itt fejeztem be előző blogomat.

A EMK-nak négy fő alkotóeleme van:

-                       a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés.

Mit jelent ez?

Röviden az ERŐSZAKMENTES KOMMUNIKÁCIÓ lényege Dr. Marshall B. Rosenberg könyvéből mazsolázva.

 A MEGFIGYELÉS 

Lényege, hogy elválasszuk egymástól a tényeket azok értelmezésétől és értékelésétől. A megfigyelés arra vonatkozik, hogy az adott szituációban mi az, ami objektíve történt: mi az, amiről egy elfogulatlan kívülálló is ugyanúgy számolna be. Ez a tényközlés megnyitja az utat a kommunikáció felé.

·         nem véleményezés, értékítélet ( rossz, jó…)

·         nem  minősítése ( buta vagy,…..)

·         nem általánosítás ( mindig, soha, valahányszor….)

Ezek a vitapartnert rögtön védekező pozícióba kényszerítik.

 Dr. Marshall könyvében érdekes kérdést tesz fel?

 „Vajon a pozitív minősítés (pl. „Béla okos ember”) zsiráful van-e? A válasza határozottan: nem.

 A pozitív, mi több: a semleges minősítés (pl. „Béla villamosvezető”) is ítéletet fogalmaz meg: az embert azonosítja a viselkedésével. Lehet, hogy Béla azzal keresi a pénzt, hogy reggeltől estig villamost vezet – azonban Béla egy csomó más dolgot is csinál; teljes ember, érzések és szükségletek komplex szövevényével. Ha ráragasztunk egy címkét, akkor szinte mindegy is, hogy a címke felirata „ostoba”, „okos” vagy éppen „villamosvezető”: pusztán a címkézés tényével erőszakot alkalmazunk.”

 

AZ ÉRZÉS

Az EMK-nak talán a legnehezebben megtanulható eleme az érzések és gondolatok szétválasztása.

A köznapi életben az érzés szót gyakran használjuk:

-        a gondolat vagy vélemény szinonimájaként - pl. „Az az érzésem, hogy ez a film unalmas”

-       vagy e mögé bújtatjuk a másik minősítését - pl. „Úgy érzem, te tévedsz”

 Az érzések jellegzetessége, hogy nincs rajtuk mit vitatni. Olyan nincs, hogy valaki „hibásan érez”. Ebből az is következik, hogy nincs „helyes” vagy „helytelen” érzés: minden ember minden valós érzése egyformán tiszteletre méltó.

Az EMK két dolgot tesz az érzésekkel. Egyrészt őszintén felvállalva elmondja a saját érzéseit (pl. „félek”), másrészt igyekszik meghallani – a másik érzéseit (most ő „fél”).

A SZÜKSÉGLET

Szükséglet alatt az EMK-ban egyetemleges emberi igényeket értünk. Ilyen szükséglet lehet például a biztonság iránti igény, a társadalmi megbecsültség igénye, a pihenés iránti igény.

pl.  Kamasz lány:  - Amikor nem hívtalak fel, akkor aggódtál, mert arra lett volna 

        szükséged, hogy tudd: nincs semmi bajom?

      Anya:  - Erről van szó.

A KÉRÉS

Az EMK-ban megfogalmazott kérés pozitív, konkrét, teljesíthető és elutasítható.

Ha hangot adtam annak, hogy egy konkrét helyzetben mit érzek és milyen szükségletem van, megkérhetem a másikat, hogy tegyen meg valamit.

Akkor valódi a kérés, ha utána beszélő hajlandó együtt érezni a másik féllel, figyelembe véve az ő szükségleteit, még akkor is ha az adott pillanatban ez elutasítást jelent.

Van olyan, hogy nehéz a megfelelő kérést megfogalmazni.

 Ez leggyakrabban oda-vissza táncolást jelent önmaga és a másik között, a megfigyelések, érzések és szükségletek birodalmában, és valószínű, hogy a probléma tényleges megoldásához csak több kérésen át vezet az út.

vége következik…………