Oldalak

2013. május 24., péntek

LLL informatikai egyetemen (idealista elképzelés)

Teljesen nyilvánvaló, hogy az LLL (Life Long Learning, azaz az élethosszig való tanulás) eléggé érvényesül az informatikában. Igazából a kérdésem, hogy hogyan lehetne ezt megszervezni? 3 éves amortizációval számolnak a könyvelők is. Vajon nekünk 3 évente frissíteni kellene mindenből a tudásunkat? Vagy naponta? Szóval milyen időközönként? Vagy ez teljesen szakirány függő? Vajon mi az az alap, amit mindenkinek tudnia kell? Egyre több tudást kell elsajátítani, vajon ezzel meg tud küzdeni egy egyetem? Hol a határ a specializáció és az úgynevezett alaptudás között?

Ezek nagyrészt költői kérdések, és szerintem ahány szakirányosodás, annyi különböző választ lehetne adni. Szerény véleményem szerint a személyre szabás felé kellene menni. De ehhez sok tanár kellene, akik kompetensek a tanuló szakirányú érdeklődésében. Szerintem ez lehetne a jövőben a képzés kulcsa.

Kompetens tanárt meg a környező cégektől lehetne kérni. Szerintem úgy lenne jó, ha a cégeknek lennének kihelyezhető alkalmazottjaik tanári kiképzéssel, akik ellátnának egyetemi oktatást is amellett, hogy dolgoznak. Cserébe az egyetemtől lehetséges alkalmazottakat kapnának, mondhatni válogathatnának a leendő munkatársak között. Sőt az egyetemen tanító alkalmazottak más tanároktól is tanulhatnának.

Akik sikeresen elvégezték a kurzust (gyakorlati feladatok, mini ZH-k, projektmunka, beadandó, vizsga számonkérési formák valamelyikének megfelelésével) kapnának egy certificate-et, egy tanusítányt. 3 évig tartana az érvényessége, és utána frissíthető lehetne egy újabb kurzus keretében, ahol csak a frissítést kellene megtanulniuk. (Bár aki ebben a témában dolgzott, az valószínűleg folyamatosan frissítette a tudását, ezért neki elég lenne egy frissítő vizsga, vagy beadandó megírása)

Nem kicsit idealista vagyok ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése