Oldalak

2013. április 4., csütörtök

X, Y és Z avagy áthidalhatóak a generációk közötti szakadékok?


Sorozatomban arra keresem a választ, hogy miben nyilvánul meg és esetleg hogyan csökkenthető a szakadék az együtt vagy már csak egymás mellett élő generációk között.

Néhány éve egy előadásban hallottam először részletesen az X-Y… besorolásról. A túlnyomórészt X-es hallgatóság jókat nevetett a felhozott példákon és ismerősen bólogatott. Az előadás utáni beszélgetésben azonban kiderült a valóság nem mindig ilyen vidám. Sokszor nehéz mit kezdeni a különböző látásmódokkal, hát még elfogadni, megérteni azt. Öt Z generációs gyermek édesanyjaként napi szinten megélem ezt.

Mielőtt azonban belevágnánk a „szakadék” okainak és leküzdésének keresésébe, nézzük röviden mit is jelentenek a bűvös betűk…

Ahogy a bevezetőből is kitűnik a betűket a szociálpszichológiában és a szociológiában a generációk megkülönböztetésére használják. A megosztás alapja a digitális világ, ott is leginkább az internet használata. Ennek alapján a szakemberek a következő csoportokat különböztetik meg:

-          Veteránok az 1925-45 között születettek: ők ma a nyugdíjas korosztályt képviselik. Életük második felében találkoztak az internettel, de jelentős részük nem használja. Idegenkedésük érthető, számukra az egy-egy háznál közösen nézett tv is különlegességnek számított. Ragaszkodnak a régi ismerős dolgokhoz.

-          Bébi-bumm csoport az 1946-64 közöttiek: ők 30-40 évesen találkoztak az internettel. Megpróbáltak alkalmazkodni az új vívmányokhoz, mobiltelefont, számítógépet használnak. A munkaerőpiac tapasztaltjait alkotják, de a felhalmozott tudásuk ellenére félnek, hogy az új nemzedékek kiszorítják őket.

-          X generáció az 1965-79 között születettek: ők kamaszként szembesültek a technológiai változással és az természetesen beépült a felnőtt mindennapjaikba. Ők alkotják a mai munkaerőpiac gerincét.

-          Y generáció az 1980-1995 közöttiek: gyermekkorban ismerkedtek meg a digitális világgal. Rugalmasan kezelik a változásokat, viszont pont ez miatt nehezen vagy egyáltalán nem köteleződnek el. Mindig újabb és újabb kihívásokra vágynak.

-          Z generáció az 1996 után született fiatalok, akik nem éltek internet nélküli világban. Gyermekkoruk meghatározó játéka a számítógép. Egyszerre több dolog elvégzésére képesek, viszont egyiket sem élik át teljesen.

A besorolás határai persze nincsenek „kőbe vésve”, biztosan minden olvasó tudna példát hozni kivételekre. A környezetemben is van olyan 80 év fölötti hölgy, aki rendszeresen internetezik és azt is tapasztalom, hogy az egy generációba tartozók között is lényeges eltérések figyelhetők meg az internethasználat terén. Az elvileg ugyanazon Z generációba tartozó gyermekeimnél is már egészen más hozzáállást látok.
Egyes helyeken a 2010 után születetteket már új úgynevezett „a” generációs csoportba sorolják.  
A besorolás lényege nem az, hogy használ –e egyáltalán internetet, illetve, hogy mióta, hanem az ahogy ezt teszi. Ami egy fiatalabb generációnak természetes az az azt megelőzőkbe tartozóknak eszébe sem jut. Az idősebb korosztály számára egyértelmű hátrány az angol nyelvtudás hiánya is. Ők leginkább a mindennapi dolgokhoz szükséges információ megszerzésére használják az internetet, viszont egyre nagyobb számban ügyintézésre. Körükben az ügyfélkapu használatának aránya sokkal nagyobb, mint a fiataloknál.
A fiatalok számára a magyar nyelvű oldalak csak egy töredéke a lehetőségeknek, amit igyekeznek is hatékonyan felhasználni. Számukra természetes, hogy minden azonnal elérhető, megoldható, viszont nem ismerik a várakozás örömét.
Minden oldalnak megvan tehát az előnye és a hátránya is. Tudunk –e az előnyökből átadni és ezzel a hátrányainkat csökkenteni ez a generációk közelítésének szerintem legfontosabb kérdése. Innen folytatom legközelebb…

2 megjegyzés:

  1. Szeretnék hozzá szolni én is egy gondolattal a témához, mielőtt a szerző kifejtené gondolatait.A legfontosabb kérdés szerintem is a generációk közelítésének a kérdése. Azt tapasztalom, hogy ebben az esetben kész ténynek fogadjuk el hogy az Y és Z generáció illetve a most születő generáció felvett magatartása és irányvonala megkérdőjelezhetetlen és előremutató, miközben a jövőbe mutató hatásait még nem is láttuk eredménynek. Feltéve ha az eredmény hogy az eddigi generációkkal történő együttélés és értékrendek megkérdőjelezése az erény. Persze tudjuk hogy a hagyomány és kultúra az eddigi tanítasaink és tapasztalataink alapján egy morális alapot képez, mégis úgy tekintünk mi magunk is rá, mint a fejlődés gátjára. Nem nagyon halottam még olyan megállapításokat hogy az y és z generáció részéről, hogy értéknek tekintette volna az x generáció által lefektetett eredményeket, pedig igazán ők a haszonélvezői. Ellenben ők azok akiket mindig meg kell érteni és az x generációnak alkalmazkodni hozzájuk, mert aki nem ezt teszi azt nem ismerik el egyenlő társadalmi személyiségnek. De kérem, hól van itt az az akarat az Y és Z generáció részéről, hogy megértsék az x generáció életről alkotott felfogását, a személyes kapcsolatok fontosságát, a magánélet szentségét stb. Az oktatásrendszerünkben is az aki nem blogbejegyző az nem teljesíti a jelenkor követelményei? És ha nem akar egy virtuális sztrádán száguldozni akkor az nem kompetens a tanulmányaiban? Valjuk be, mi magunk x generáció magunk alázkodunk meg az Y és z generáció tudatlansága és értékrendje előtt és még aszisztálunk is hozzá, mint jó magam aki blogbejegyzéssel tölti idejét hogy megfeleljen a jelenkor kihívásainak.

    VálaszTörlés
  2. Nem hinném, hogy egy blogbejegyzés megalázkodás. Ebben az esetben egy doc fájlban írt beadandó dolgozat is az. Ugyanakkor a felvetés bizonyos értelemben jogos. Az új generáció számára a korábbi generációk értékei nem minden esetben értékek. (Ez így volt mindig is, hiszen ez a generációk rendje, csak a váltás az egyes generációk között nem volt ekkora.) Az értékvesztés azonban nagy baj. A korábbi értékek elhagyása sok problémához vezet a személyiség fejlődésben is. Viszont alapvetően arra kell figyelni, hogy az alapvető értékeknek nem szabad megváltozniuk, max a közvetítő forma alkalmazkodik a kor igényei szerinti befogadáshoz. Nagyon sajnálom, ha oktatástechnológia és majdan e-tanulás tárgy keretében megalázónak érzi a kedves hozzászóló, hogy ilyen követelményt kell tennie, ugyanakkor arra, kérem, hogy legyünk nyitottak, mert különben hogyan várhatjuk el, hogy visszafelé is nyitottak legyenek a generációk?

    VálaszTörlés