Csipkevilág 3

Újabb terület, ahol másként ismerik a csipkekészítést, Csetnek. Így talán nem mond semmit ez a név, de igen érdekesen vált csipkekészítő hellyé ez a Gömöri vármegye területén található település. Az 1800-as végén dohánytermesztéssel és feldolgozással foglalatoskodó asszonyok a felvevőpiac csökkenésével munka nélkül maradtak. A felvilágosult családban felnövő Szontagh nővérek szívükön viselve nőtársaik sorsát, vezették be a kor igen divatos öltözet-kiegészítőjének számító csipkekészítést és adtak újból munkát a nőknek.

Az ír horgolt készítéstechnikát vették alapul. Az egyes elemeket horgolással készítik, (mely egy speciális hurokkészítési mód), majd egy előre elkészített mintapapírra felhelyezik az előkészített elemeket és összehorgolják, mely inkább a szövéstechnikára hasonlít. Ezzel a módszerrel sokkal gyorsabban lehet készíteni a csipkéket mint egyéb technikákkal készülő társaiknál. Népszerűségét abban látták, hogy a kész csipke térszerűvé válik, hamarabb készült mint például a Halasi csipke, valamint hozzáférhetőbbé vált a középosztály számára is.

Törekedtek arra, hogy új formában felelevenítsék kulturális értékeinket, megújulva bemutatva a magyar hagyományos díszítőelemeket. Több kiállításon is díjat nyertek a magyar ősi motívumvilág mesteri, csipkéken történő alkalmazásával.

A világháborúk sajnos ellehetetlenítették a csipkekészítést. 1997- ben Medgyesi Károlyné, Ida néni felkutatta a Szontagh család leszármazottait és újból felfedezte e különleges világot. Iskolánkban is bemutatásra került a fellelt gyűjtemény egy-egy rendkívüli darabjai, valamint ízelítőt kaptunk Ida néni tolmácsolásában a Csetneki csipkekészítésből.

Igazán izgalmas élménnyel gazdagodtunk, diákjainknak felejthetetlen élményt biztosítva.

A csipkevilág befejezése következik.