Erőszakmentes kommunikáció az iskolában

Amikor megismertem az ERŐSZAKMENTES KOMMUNIKÁCIÓ modell lényegét nagyon felkeltette érdeklődésemet, hogy milyen módon működik ez a gyakorlatban, hogyan tudom hasznosítani a pedagógusi munkám során. Ma már bátran merem ajánlani mindenkinek, mert működik.

Dr. Marshall B. Rosenberg: Így is lehet nevelni és tanítani című könyvében olvastam –

„Külföldi tapasztalat az, hogy azokban az iskolai közösségekben, amelyekben a diákok és a tanárok partnerek – azaz a nevelés Marshall erőszakmentes, az életet gazdagabbá tevő módszerén alapszik-, valódi tanulási közösségek fejlődnek ki, és az iskola nem személytelen megszégyenítő versenypályaként működik. A diákok megélhetik, hogy az iskola a felfedezések, az érzések és ötletek megosztásának izgalmas helye.”

Elgondolkoztam, hogy ez a megtanult kommunikációs modell képes erre? Igen, de az EMK azért ennél több.

Egy pszichológus tanárom mondta, hogy a több évet a pályán eltöltött pedagógusokat pár mondatuk után  meg lehet ismerni. Pedagógusi „betegségnek” nevezte, hogy a napi irányító attitűd személyiség változást okozhat. A pedagógusra jellemző:  könnyedén minősít, általánosít és kinyilatkozik, az empátiája és elfogadási képessége lecsökken. A pedagógusok elvesztik az egyenrangú partneri kapcsolatot a diákokkal és nem értik miért esik nehezükre az oktatás.

Az EMK-nak két fókusza van:                                                                                                                                              

-       az egyik az empátia, vagyis a beszélgető partnerre való együtt érző odafigyelés

-       a másik az őszinte önkifejezés: oly módon, hogy az a másikat lehetőleg együtt érző odafigyelésre indítsa.

Feladatunk van ezen a téren magunkkal és feladatunk, hogy a megszerzett tudásunkat ezen a téren is tovább adjuk tanítványainknak.

Folytatom…………..