Találkozásaim a témával 1 Rész

Számítógépes tervező programok a ruhaiparban- Optitex 2D/3D CAD

    Iskolánkban mindig nagy hagyománya volt a ruhaipari technikus képzésnek,én is ezt végeztem 1999-ben. 2008-ban ahhoz , hogy elindíthassuk ismét a képzést be kellett szereznünk néhány gépre a gyártás előkészítő software-t. 

 

    Összesen 5 munkahelyet hoztunk létre és részt vettünk egy 30 órás tanfolyamon, hogy használni, oktatni is tudjuk.A program nagyon tetszett mindenkinek és a tanfolyam után nagy lelkesedéssel vetettük bele magunkat a kipróbálásba,gyakorlásba az iskolában. A kezdeti lelkesedés hamar alább hagyott, mert sajnos mindig akadt valami technikai probléma,állandó kapcsolatot kellett tartani a készítőkkel. Itt hangsúlyoznám, hogy a probléma nem a programmal volt, csak valószínűleg sosem volt elég időnk arra-az óráink megtartása mellett-hogy belemélyedjünk, ezért aztán az első problémánál feladtuk. Arra hamar rádöbbentünk, hogy a szerkesztés,szériázás és digitalizálás elsajátítása sem egyszerű folyamat, nemhogy a tanítása, megértetése.Viszont a 3D baba öltöztetésével és méreteinek megváltoztatásával jókat játszottunk:) 

Napi elfoglaltságaink mellett lassan kezdtünk megfeledkezni a programról, egyre kevesebbet emlegettük és mivel elegendő tanuló híján a technikus képzésünk sem indult el a több milliós rendszer megkezdte Csipkerózsika álmát aludni.....

25 éves a VasVilla'!

A soproni Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. 2006 óta tanítok ebben a városszerte Vas-Villa'- ként emlegetett iskolában. Mint már említettem, 2006-ban kénytelen voltam munkahelyet váltani, mert pillanatnyilag más lehetőség nem volt, hagytam magam meggyőzni és elfoglalni nyugdíjba vonuló barátom helyét ebben az iskolában. Akkor azt gondoltam, jó lesz itt, amíg egy jobb helyet nem találok.

Nem volt egyszerű tanári végzettség nélkül még osztályfőnöknek is lenni, nevelni is, tanítani is. Kezdetben csak kihívásnak vélt feladatból egy megkedvelt szakma lett. Telt az idő és rájöttem, nem is akarok más munkahelyet keresni, mert megtaláltam.

Így lettem tanár a Vas Villa'-ban, ami a diákok szerint „több mint egy iskola”.

Duális szakképzés, rendszergazda képzés.

Mi is a duális szakképzés? Duális szakképzés egy olyan képzési rendszer, amelyben a diákok elméleti képzését az oktatási intézmények, a gyakorlati oktatást pedig a cégek végzik, vagyis a szak- és szakközépiskolások tanidejük egy részét nem az iskolában, hanem az intézménnyel együttműködő cégnél töltik. A rendszer előnye, hogy a tanulók még azelőtt rengeteg szakmai tapasztalatot szereznek, hogy megszereznék a szakképesítést, ráadásul kapcsolatba kerülnek olyan cégekkel, ahol később el is helyezkedhetnek

Hogy kapcsolódom én ehhez? Nos, ahogy szokás, kezdem az elején. Október elsejétől kezdtem dolgozni a szakközépiskolában egyenlőre mint laboráns, majd tanárként. Azt a dicső és nemes feladatot kaptam meg, hogy szervezzem meg 60 informatika szakos diák szakmai összefüggő nyári gyakorlatát. Gondoltam, simán menni fog, csak éppen már nem Budapesten vagyok, hanem egy kis városkában, ami hemzseg kis (1-5 fős) informatikai cégekkel.

Egy két hónapig a szakképzési törvényt és a kerettantervet bújtam, hogy valami emészthető információval szolgáljak a szervezeteknek, hogy pontosan mit vállalnak. Lényegében 10 napjuk van a diákoknak (70 óra szakmai gyakorlat, és 7 órát dolgozhatnak egy nap), hogy felszívják magukat, és gyakorlatot szerezzenek. (10 nap alatt gyakorlatot :) ). Szombaton részt vettem a HTTP alapítvány által rendezett Informatikai oktatási konferencián, az egyik előadó szerint 10 nap alatt a következő dolgokat tudják elsajátítani a gyakorlat alatt a diákok:

- Büfé megtalálása - Számítógép bekapcsolása - Ha jut rá idő akkor a monitor bekapcsolása

Hogyan lehetne megoldani ezt a problémát? Kamara próbál segíteni szervezeteket keresni, ahol a diák el tudja végezni a szakmai gyakorlatát. Sajnos egy kezemen meg tudom számolni, hogy olyan cég van aki fogadni szeretne diákot, viszont ezek mind mikró cégek. Érdekes lehet egy 5 fős céghez elhelyezni 10+ diákot :) Ezt akár én is írhattam volna :) Mai nap ez egyik osztályfőnök bejött hozzám, mert pénteken szülői értekezleten pár szülő megkérdezte, hogy mi lesz a szakmai gyakorlattal, és hogy milyen cégek közül választhatnak. Meg, hogy mennyi pénzt kapnak majd a diákok. Szegény tanárnak meg kellett mondanom, hogy nincs választási lehetősége. Vagy lesz cég aki fogadja a diákot, vagy nem és akkor a kedves informatika tanároknak kell nyáron (szabadidejét feláldozva) bejönnie és megtartani a gyakorlati órákat. Ami szerintem nem igazán jó megoldás. Nagyon sokan azt várják, hogy ha kikerül szegény diák a szakközépiskolából egy OKJ-s papirusszal a kezébe, akkor már szinte betanítás nélkül szerves része lehet egy cégnek, mert már úgy is megszerezte a gyakorlatát. Szerintem ennyi idő alatt csak egy kis ízelítőt kaphat a diák, hogy mi vár rá a való világban. Rendszergazda szakma bemutatása (jól hangzik)

Hasznos linkek: Hogyan működik a duális képzés? Így alakul át a szakképzés

Facebook használata tanár-diák kommunikációnál

A közösségi média már mindenhova betette a lábát, még a kéretlen helyekre is eljutott, sőt a tanárok is már a facebookot használják a tanár-diák kommunikáció megerősítésére. Szerintem azzal rendben van, hogy mint intézmények felkerülnek a facebookra, általános információkat, naprakészen megjelenítik, hogy ne keljen szegény szülőnek, szervezeteknek az iskolák honlapját nézegetni, de hogy tanár diák kommunikáció megerősítésre használni a facebookot, azt érdekesnek (kérdésesnek, picit furcsának) tartom.

Az egész gondolatmenet a facebookról ezelőtt héten kezdődött, mikor az egyik tanár az iskolába felkért, hogy mutassam meg neki a facebookot, és ha lehet akkor regisztráljam be, mert az osztályában levő diákok már mind használják, facebookon keresztül kommunikálnak egymással, és ez által vele is tudnak majd beszélni. A kedves tanárnő (aka digitális bevándorló) és a diákjai (aka digitális bennszülöttek, akik már wifi-n keresztül kapták az anyatejet) között akkora "digitális" szakadék van mint a Grand Canyon. Vajon majd megérti a diákok szleng nyelvét a tanár, talán ez a szakadék nagyságától is függ.
Tanár diák közötti kapcsolat akkor indulhat el, ha a tanár bejelöli a diákot, és a diák visszaigazolja, ez fordítva is lehet, de mindenképpen a két fél jóindulatán múlik.

Sajnos elég sok negatív példa található az interneten, facebookon, mikor vagy a diák becsmérli a tanárt, vagy fordítva és ez sem az intézménynek, sem a tanárnak nem tesz jót.

To friend or not to friend: Teachers and students on Facebook


Pár érdekes olvasmány:

Facebook és a tanár diák kapcsolat

Tanárok vs diákok ismerősök a Facebookon

Orangutánhoz hasonlította tanítványát

Teacher-student relationships in social media

Direkt modellezés

Direkt modellezés

A számítógéppel segített rajzolás területén új generációs CAD/CAM/CAE szofverrel állt elő a PTC (Parametric Tecnology Corporotion), a Creo Elements direkt modellező programmal.
A direkt modellezés jellemzői:
- gyors tanulás
- rugalmasság
- hasonlóság a 2D-ésCAD-hez
- import geometriákban jó
- nagy összehasonlításokban jó
- egyedi tervezésekben jó

http://www.youtube.com/watch?v=pq6ssRQJ0QQ

Moodle bevezetés!

Régóta terveztük már az iskolánkban, készíteni kellene egy eLearning-es környezetet, ahol a tanárok, fel tudják tenni elkészített tananyagaikat, és diákok bárhonnan és bármikor hozzá tudnak férni. Először FTP szerverben gondolkodtunk, de kb. 1,5 éve volt szerencsém megismerkedni a Moodle rendszerrel, ami nagyon megtetszett. Szeptemberben elkezdtem a mérnöktanári képzést, és itt újra találkoztam a Moodle-val, felhasználói oldalról.

Sajnos ekkor még az anyagi feltételek nem voltak adottak, hogy beüzemelhessük (szerver, Internet hozzáférés sávszélessége).
Az elmúlt héten megteremtődtek a feltételek. Kaptunk egy használt, régebbi számítógépet, melyre alapnak feltelepített kollégám egy Ubuntu Linuxot (szerver verziót), majd egy teszt Moodle amin lehet „gyakorolni” a használatát, és az „éles verziót”, melyet a diákok is elérnek, -mint írtam- akár távolról, otthonról.

A következőkben folytatom a tapasztalatokat…

Az oktatás elmélete I.

Bevezető:

A bevezetőben azokat a fogalmakat, folyamatokat, nézőpontokat ismerjük meg, amelyekre minden tanítás, oktatás,képzés során tekintettel kell lenni, hogy jól megszervezett, hatékony oktatásról beszélhessünk. A vázlatosan bemutatott oktatás elméleti anyag lehetőséget biztosít a téma szakirodalmának további részletes tanulmányozására. A szakmailag megalapozott oktatáshoz feltétlenül szükséges az oktatáselmélet bővebb ismerete. Az oktatáselmélet szakirodalma nagy terjedelmű, abból sok jó gondolat meríthető.

Médiahasználat és sávszélesség

Morogni fogok. Van sok morogni valóm elmaradásban, mert mindig lusta vagyok megcsinálni hozzá egy honlapot, ahol a saját szájízem szerint kiadhatom magamból, amit akarok. No de most itt ez a feladat, és nem tartott sokáig olyan témát találni a restanciában, ami idevág.

Szóval elektronikus (sőt, egyenest digitális) médiák kapcsán próbálom sok ideje nevelni a környezetem, valljuk be, csekély sikerrel. Mi is zavar engem ezzel kapcsolatban?

Jó 3 évtizede volt egy floppy lemezem, fért rá ~170 kByte adat. Mindenki irigykedve nézte, hogy mire nem telik nekem. Nem nagyon akart megtelni, de amikorra megette, a takarékosság jegyében megfordítottam, és a másik felére is került adat. Nem voltak akkora állományaink, melyek zabálták a helyet, így az sem volt nagy gond, hogy hely se volt sok hozzá :-)

Pár évvel később az első merevlemezemre 40 MByte fért, ami négyszerese volt a közös használatú tanszéki gép hasonló jellemzőjének. Utóbbi egy egész tanszéknyi hallgatót szolgált komolyabb helyhiány nélkül...

Ugorva egy cseppet az időben, manapság GByte és TByte méretekről beszélünk, és bizony ezek a méretek is hajlamosak hipp hopp betelni a digitalizált médiákkal. Kép, zene, film. Megapixel, CD minőség, Full HD. Na, nem panaszképp említem a fejlődést, a panaszkodás még kicsit odébb van.

Hol tartjuk manapság az állományainkat? A saját tárolóinkon? Ott is. És a világháló minden zegében-zugában. Felhőkben. Megvan ennek is a maga haszna.

ÁM!

Nézegettem kicsit a nép szokásait. Nagymamákét, szülőkét, diákét, gyerekét... Kezdő és haladó felhasználókét... Mindenféle informatikusok, még hálózati szakemberek szokásait is...

Mindent a globális hálózatról használnak. Az, hogy a saját munkáiknál ez mekkora biztonsági kalamajkához vezethet akár... nos, nem nekem fáj. De nézzük csak az előbb sorolt médiumok közül a zenét. Keresnek egyet egy videomegosztón, és meghallgatják. Persze jön hozzá a mozgókép is, talán megnézik. Egyszer. Ha tetszett a zene, meghallgatják máskor is. Akár hetente. Újra és újra tolják keresztül a hálózaton az egész cuccot, bömböl a zene, közben a kádban ejtőznek, a konyhában vegyészkednek, akármi. A fülük csúcsra járatva, a látvány azonban megy a levesbe, senki se nézi... És ha kiürül a cache-ből, lejön majd újra és újra és újra...

Pazarlás. Nem nagy, mondják ők. Dehogynem, mondom én. Nem nagy, mondod Te. Számoljunk, mondom én. Meghallgatod hetente, mozgókép a hangfolyam triplája sincs, nem nagy a pazarlás, mondod Te. Évente 52 alkalommal jön át a zene négyszerese - az laza 200, mint szorzó. Évente.

Lementhetnéd belőle a hangsávot, olcsó a tárhely, érvelek reménykedve. Letölteni meg ingyen van, mondjátok TI.

És itt szakad el a cérna bennem, mert nincs ingyen. Már ideges is vagyok, csak így írás közben, képzelt Timindannyiótokkal csevegve. Szóval majd máskor megbeszéljük, mi van ingyen. Nem lesz hosszú lista, ígérem :-p

DrSssy

Plazma vagy plasma avagy egy elszalasztott lehetőség

2014 Február 20.
Serény kis csapatommal éppen fémipari alaptechnológia gyakorlaton voltam amikor kollégám jelezte, hogy délután a hetedik órában az igazgató helyettes úr bejönne hozzánk, mert a mi termünkben lévő plazma vágót szeretné bemutatni. Az én osztályom elektronikai műszerész technikus évfolyam. Furcsálltam hogy közöttük egyből érdeklődnek a bemutató iránt.

Eljött a hetedik óra és a kollégám meg is jelent négy fővel. Az előkészített berendezésről gyorsan rövid tájékoztatót tartott majd be is mutatta hogyan kell használni.

 A bemutató végén megkérdezte ki az aki ki szeretné próbálni? A négyből mindösszesen egy fiú jelentkezett!
Szomorúan szemléltem ezt. Ezeknek a fiataloknak milyen affinitása lehet a szakma iránt?