Piaci igények a megfelelő munkahelyi egészség- és biztonságpolitikáért II. rész

Az előző bejegyzésembe kiemeltem a jelentős befolyással bíró piaciszereplők elvárásait, elkötelezettségeit a megfelelő munkahelyi egészség- és biztonság tekintetében. Az alábbiakban folytatnám ezzel a témáal kapcsolatos gondolataim kifejtését:

Gyorsan robban be az üzleti világba…

A kilencvenes évek közepén megjelent az ISO 9001 szabvány, amely minőségirányítási rendszer üzemeltetésével a vevő elégedettségét célozta meg. Akkoriban sokan nem értették ennek fontosságát, most mindenki számára világos, hogy a piaci pozíciók megőrzése céljából elengedhetetlen a bevezetése. A megfelelő biztonsági kultúra iránti igény most ugyanolyan gyorsan robban be az üzleti világba, mint az ISO 9001 a kilencvenes években. A kérdés az, hogy a magyar vállalkozások képesek lesznek-e ezt időben felismerni és a szükséges lépéseket megtenni.

Azon magyar cégek, akik még a munkahelyi egészség- és biztonságpolitikával nem, vagy csak felületesen foglalkoztak, az utolsó pillanatban vannak, ugyanis a gazdasági válság idején a piaci pozíciók megőrzésére csak azoknak van lehetősége, akik képesek a piaci folyamatokat és igényeket megérteni, illetve kielégíteni. 

Le kell vetkőzni a rossz berögződéseket, a változástól való félelmeket. A változást nem szabad káros folyamatként megélni, sokkal inkább lehetőségként a jobbá tételre. El kell felejteni azt a gondolkodást, hogy a hibákat el kell hallgatni, az időben felvetett hiba igenis érték, mert javítható. Ne csak akkor akarjunk a hibákkal foglalkozni, amikor már bekövetkezett a káresemény, a cél hogy menjünk elébe és önellenőrzés során tárjuk fel, szüntessük meg vagy csökkentsük a kockázatokat. A kiélezett piaci versenyben az idő főszerepet játszik, így egy folyamatban való hibázás esetén a vállalkozás idő (és ezzel piaci) hátrányba kerül. Vagyis nem szabad hibázni!

Vezetői példamutatás

Azon vállalkozások, ahol a vezetők és beosztottak a munkavédelmet, az egészségvédelmet felesleges adminisztratív tehernek érzik, ott azonnali lépéseket kell tenni a változás elősegítésére. A szervezet összes tagjának tisztában kell lennie a szervezet munkavédelmi céljaival, mit, miért és hogyan akarnak elérni. A legfontosabb, hogy maga a vállalkozás vezetője, a menedzsment el legyen kötelezve. Sajnálattal tapasztaltam azt, hogy mekkora demoralizáló hatása van annak, amikor egy vezető egy gyáregységbe mindenféle egyéni védőeszköz nélkül lép be és úgy szemlélődik. Az ott dolgozók, akik szinte „karácsonyfaként” vannak a védőeszközökkel felöltöztetve értetlenül állnak a szituáció előtt. Rá miért nem vonatkoznak az előírások? Ha Ő neki nem kell viselnie, akkor nekem miért kéne? Pedig a sérülést, balesetet okozó veszélyforrások nem csak a fizikai dolgozókat, hanem a hatókörben dolgozókat is veszélyeztetik. Az ilyen vezetői attitűd a dolgozók moráljában okozza a legnagyobb károkat. Tehát egy vállalkozás akkor tud jól működni, ha elsőként a vezetők meghatározzák a megfelelő munkahelyi egészségmegőrzéssel és biztonsággal kapcsolatos célokat az erre épülő politikával azonosulnak, továbbá elkerülik azt a káros gyakorlatot, hogy „csak egy megbízott ember” van kijelölve ezekre a feladatokra, sok esetben felelősséggel, de intézkedési jogkör nélkül. 

Mail to Széles Ákos