Iskolánkban mindig nagy hagyománya volt a ruhaipari technikus képzésnek,én is ezt végeztem 1999-ben. 2008-ban ahhoz , hogy elindíthassuk ismét a képzést be kellett szereznünk néhány gépre a gyártás előkészítő software-t.
Összesen 5 munkahelyet hoztunk létre és részt vettünk egy 30 órás tanfolyamon, hogy használni, oktatni is tudjuk.A program nagyon tetszett mindenkinek és a tanfolyam után nagy lelkesedéssel vetettük bele magunkat a kipróbálásba,gyakorlásba az iskolában. A kezdeti lelkesedés hamar alább hagyott, mert sajnos mindig akadt valami technikai probléma,állandó kapcsolatot kellett tartani a készítőkkel. Itt hangsúlyoznám, hogy a probléma nem a programmal volt, csak valószínűleg sosem volt elég időnk arra-az óráink megtartása mellett-hogy belemélyedjünk, ezért aztán az első problémánál feladtuk. Arra hamar rádöbbentünk, hogy a szerkesztés,szériázás és digitalizálás elsajátítása sem egyszerű folyamat, nemhogy a tanítása, megértetése.Viszont a 3D baba öltöztetésével és méreteinek megváltoztatásával jókat játszottunk:)
Napi elfoglaltságaink mellett lassan kezdtünk megfeledkezni a programról, egyre kevesebbet emlegettük és mivel elegendő tanuló híján a technikus képzésünk sem indult el a több milliós rendszer megkezdte Csipkerózsika álmát aludni.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése