Új szakiskolai rendszer

Szeptembertől átalakul(t) a szakiskolai képzés. A szakképzésben ma azok tanulnak, akik más intézménybe nem jutnak be, a rendszer gyakorlatilag „elfekvő”. Ez azért is furcsa, mert kb. 20 évvel ezelőtt még a szakmunkásképző intézmények közt is voltak „elit” helyek. Az oktatási rendszer folyamatos alakítása és általában a világ képzelt elvárásai pedig lecsökkentették a képző intézmények presztízsét, aminek egyre érezhetőbb hatása a szakemberhiány lett. A jelenlegi rendszer arra épül, hogy a gyenge képességű diákoknak hol tölteniük az időt 16 éves koruk és az általános iskola befejezése közt. Összesen heti tizenkettő óra az ami a szakmán kívüli tárgyakra jut, ebből öt testnevelés 2 pedig nyelv; a maradékon osztozik a matematika, magyar, történelem. Közismereti tárgyakat egyetlen közös tankönyvből fognak tanulni, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fejlesztette ki, az új Szakiskolai Közismereti Program részeként. A gyerekek mindennapjait akarták megcélozni, olyan témákkal megragadni, ami valóban érdekli őket, ezért került be például hangsúlyosabban a szexualitás is. Valójában a tankönyvből tanítók is csak most ismerkednek a kiadvánnyal, így nem is tudtak érdemben felkészülni belőle. A tankönyv öt nagyobb részből áll: az „osztályközösség-építő program” után jön a matek, a természetismeret, a magyar-kommunikáció és a történelem-társadalomismeret. Az új közismereti program megítélése egyelőre nagyon ellentmondásos a tanárok között is. A módszertan az eddig megszokottól eltérő, a tanulókat sokkal inkább be kell vonnia a tanítónak. Mayer József (az új tankönyv egyik fejlesztője) elismeri, hogy a tanárok helyzete nem könnyű, ezért az OFI tanári továbbképzéseket fog indítani. A program megálmodói azt remélik, hogy a szakiskolások egy 3+2-es rendszerben később továbbtanulhatnak, érettségizhetnek. A tapasztalat pedig majd megmutatja helyes volt-e az elképzelés. Addig is bízhatunk abban, hogy a gyerekeket megszállja valami, és tanulni akarnak.