Miért tarthat a tudomány a mai szintjén?

Bizonyára sokunkat elkápráztatott, mikor általános iskolában a tanító néni (bácsi) elmesélte, hogy a rabszolgák az ókori Egyiptomban hogyan építették a piramisokat.

Tanultunk arról, hogy micsoda csillagászati ismeretekkel rendelkeztek és fadarabokkal, meg spárgával tájolták a piramisokat. Négy-ötezer évvel ezelőtt a gízai nagy piramist kézi erővel építették közel 150 méter magasságúra (ez egy kb. 50 emeletes ház magassága!) több millió, több tonnás kőtömbből.
Gízai nagy piramis fontosabb adatai
Betonból öntötték az egyiptomi piramisokat?

Már nagyobbacska voltam, amikor megtudtam, hogy a Húsvét-szigeteken óriási kőszobrok vannak felállítva, melyeket szintén több ezer évesnek vélnek. Moainak (kiejtés: moái) nevezik őket.



A koruk meghatározása nehézkes, hiszen nem a kőzet korát, hanem a faragás idejét kellene meghatározni. Súlyuk 4-87 tonnáig (!!) terjed. (Egy átlagos személyautó súlya kb. 1 tonna.) Ezeket is kézi erővel készítették és kézi erővel szállították a jelenlegi helyükre!?? További érdekessége a helynek, hogy a Csendes óceán közepén található, közel 3000 km-re Dél-Amerika partjaitól. Területe pedig csupán akkora, mint Székesfehérvár.

A Húsvét-szigetek rejtélye

Szintén csak találgatnak a tudósok arról, hogy hogyan és miért építették fel MachuPicchu-t. Több elmélet is született arról, hogy hogyan tudták olyan pontosan csiszolni a köveket, hogy kötőanyag nélkül állnak évszázadok óta.



Hogy a tudomány mai álláspontja szerint ezek az építmények gyakorlatilag földrengés biztosak, az már nem is meglepő.

Ugye, hogy csodálatra méltó! Vagy inkább elgondolkodtató?

Ha valaki elbizonytalanodna és kétségei támadnának az épületek és szobrok kézzel történő építésével, megmunkálásával és szállításával kapcsolatosan, az nézze meg A Piramisok titkainak leleplezése és az Ősi földönkívüliek 1. című filmeket.