Oldalak

2013. október 15., kedd

Elearning a mindenható?

Szeretnék csatlakozni azokhoz, akik abban a helyzetben vannak, hogy láttak már gyereket játszani, gyereket tanulni és tanulót játszani. Tovább gondolva, szeretnék látni tanulót tanulni. Hála annak a magasságosnak ilyenben is volt részem, de ezek száma azzal arányosan csökken, ahogy növekszik az informatika szerepe társadalmunkban. Lehet hogy az informatika szerelmesei zokon veszik a megállapításomat, de ezen nem csodálkozom. A szerelem vak és nem mindig kellemes az ébredés. Csak kevés szerelemből lesz happy end, több a csalódás. Az informatikai szemellenzők levételéhez egy kis segítség. Bizonyára mindenki látta már azokat az ismeret terjesztő filmeket, ahol az állatkert biztonságos környezetéből, (ahol ölükbe hullott a kaja az állatoknak) vissza vitték az állatokat a vadonba, és meg kellett tanítani őket a vadon szabályaira. Az életben maradáshoz szükséges viselkedésre. Sajnos csak kevés állatot tudtak vissza szoktatni a való világba, és főként nem azokat, amelyek már állatkertben születtek és ott nevelkedtek fel. Valójában tanulhatnánk az eseményekből ha levennénk a szemellenzőket, és nem aszisztálnánk ahhoz amit elhitetni szándékoznak velünk, hogy az informatika áldásos jóvoltából minden könnyebb. Kíváncsian várom azon informatika szerelmeseit akik létre hozták a virtuális állatkertjüket, mikor ébrednek rá arra, hogy nekik is van felelősségük és kellene tenni azért valamit hogy vissza vezessék a kényelemhez szoktatott gyerekeket abba a világba, ahol még meg kellett küzdeni az érdemben is használható tudásért ami záloga volt a boldogulásnak és nevelésnek hívtak a társadalom tanultabb szereplői.Ha azt gondoljuk hogy felébredtek és megalkották az oktatás azon formáját ami vissza vezeti a tanulókat az ösvényre akkor azt kell mondanom hogy tévedésben vannak, mert az csak azoknak használ, akik le sem tévedtek az ösvényről.Az ösvényt pedig nevelésnek nevezik, de azt nem lehet e-learningen keresztül közvetíteni, ehhez személyes kapcsolatokra van szüksége a tanulóknak a nevelést végzővel. Sajnos ilyen személy egyre kevesebb, mert szakadékot húznak a gyerek és a nevelést végző szülő közé. Nevelő, szülő legyen a talpán aki meg tudja értetni a gyerekkel hogy az a ciki ha nem válaszol az élő személynek, és nem az ha nem válaszol az sms-nek!

H Zoli

1 megjegyzés:

  1. A fenti gondolat nagyon fontos. És egyet is értek minden szavával. Kivéve a címmel. A mindenhatósággal! Ezt állítani 2013-ban nagyon nagy baj. Szerintem órán soha nem hangzott el. Sokkal inkább az arányok eltalálása került hangsúlyozásra. Az e-learning nevelő szerepéről pedig nem beszéltünk még. Már, ha beszélhetünk. Beszélhetünk? Beszélhetünk. Csak nem a klasszikus értelemben, ahogyan itt gondolnánk, gondoljuk.

    VálaszTörlés