Igen,… a személyiség, a szocializáció, az a két fogalom, vagy inkább tényező, ami egyértelműen befolyásolja, és azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom maximális mértékben gyerekeink, fiataljaink viselkedését, tanuláshoz, majd utóbb munkához való hozzáállását.
Egy újszülött szocializálódása a születés pillanatában kezdődik, akárcsak személyiségének kialakulása, fejlődése. Mindkettő egy nagyon hosszú folyamat rengeteg befolyásoló tényezővel.
Hogy milyenné válik a gyerek, az nem csak tőle függ. Fejlődésében van szerepük az öröklött tulajdonságoknak, de óriási hatással van rá a szűkebb és tágabb környezete is. Fontos, hogy milyenek a családi viszonyok, körülmények, de az utca, a lakókörnyezet, iskola, baráti kör mind-mind hatással vannak rá. Miért? Legfőképp azért mert innen kerülnek ki a követendő példák.
Biztosan nem jó hatással van a gyerekre a munkakerülő apa semmittevése, a barát agresszivitása, az iskolában a felkészületlen, netán borszagú tanár. Ezek mind kirívó, negatív minták, de sajnos léteznek. Viszont az sem jó, ha bizonyos területeken a gyerek nem lát, nem talál követendő példát. Jelen esetben éppen a számítógépre, az internetre gondolok. Mi történik? A mai gyerekek már digitális bennszülöttek. A szülők egyáltalán, vagy csak nagyon alacsony szinten járatosak a számítógépes világban, ebből kifolyólag még ha vannak is fenntartásaik e téren, nem, vagy csak kis mértékben tudnak beavatkozni, de ugyanakkor nem tudnak megfelelő példát sem mutatni a gyereknek. Így a monitor előtt ücsörgő nebuló egymaga marad, és ne titkoljuk el, a veszélyes „dzsungelben”. Beleszabadul egy olyan világba, ahol feltétlen segítségre lenne szüksége. Eligazításra. Nem tud szelektálni, nincs egy kialakult értékrendje, csak amúgy úszik az árral, céltalan. Kiszolgáltatottsága határtalan. Egy idő után már nincs visszaút. Miért? Mert nincs aki „fogja a kezét”, nem látja mire volt kíváncsi apu, anyu nem ad útbaigazítást, nincs követendő példa…
A világban mindig együtt létezett a jó és a rossz, azokat fel kell/kellene ismerni, választani, dönteni kell/kellene,… ehhez pedig sokszor hiányzik a segítség. Ez alatt viszont a személyiség folyamatosan „fejlődik”, a szocializáció pedig „megy a maga útján”, csak nem biztos jó irányba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése