Még mindig szövés és még mindig fűz, de már nem kosár...
Az előzőkben találkoztunk faháncsból készült szövettel, és a kosárfonással,mint a szövés "testvérvel" ismerkedtünk. Még mindig fűzről szeretnék írni, de már nem a kosárfonásról. Talán a kosárfonás tovább gondolásáról beszélhetünk,mikor az élő fűzépísről van szó.
Az élő fűzépítés lényege,hogy ugyanolyan fűzfavesszőt használ fel, mint a kosárfonás, annyi különbséggel,hogy hagyja a növényt tovább élni. Általában kisebb dómokat, kápolnákat, fülkéket, kerítéseket építenek, melyeknek szerkezetébe beleszámolják,hogy a növény él, hajtásokat hoz, tovább növeszti magát. A technika ismert világszerte, mégis oly kevesen használják fel ezt a tudást, kérdés miért szereti az ember jobban a műanyagot, abetont és a téglát....stb. Nagyon sok ilyen szerkezetnél felhasználják a szövés és fonás alapjait. Természetesen léteznek más szerkezetek is,ahol oszloprrendek adják az épület vázát.
A képen látható szerkezet idén ősszel készült el Pécsett a Malomvölgy tónál egy pályázat keretén belül,mely a zöld gondolkodást, a környezetvédelmet támogatja. Mennyivel szebbek lennének játszótereink, ha élő növényzetből épülnének, és nem pedig az oly sok helyen megtalálható műanyagból.
Az előzőkben találkoztunk faháncsból készült szövettel, és a kosárfonással,mint a szövés "testvérvel" ismerkedtünk. Még mindig fűzről szeretnék írni, de már nem a kosárfonásról. Talán a kosárfonás tovább gondolásáról beszélhetünk,mikor az élő fűzépísről van szó.
A képen látható szerkezet idén ősszel készült el Pécsett a Malomvölgy tónál egy pályázat keretén belül,mely a zöld gondolkodást, a környezetvédelmet támogatja. Mennyivel szebbek lennének játszótereink, ha élő növényzetből épülnének, és nem pedig az oly sok helyen megtalálható műanyagból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése