Mahara tapasztalatok

Amikor feltették a kérdést, hogy „Mahara, vagy papír alap?” nagyon sokat gondolkoztam a válaszon. A papír alap egyszerű: az ember csak kinyomtatja, beteszi egy mappába és kész. Csakhogy magamból kiindulva ez mégsem annyira könnyen járható út, hiszen hajlamos vagyok elhagyni dolgokat és elfelejteni magammal vinni bizonyos papírokat. Arról nem is beszélve, ha leadom a kinyomtatott változatot, az évek múlva történő visszakeresés lehetősége is kétséges. Persze magamnak is kinyomtathatom, de itt ismét előjön a „hajlamos vagyok úgy elpakolni dolgokat, hogy soha többet nem találom meg” probléma. Joggal merül fel a kérdés, hogy hát a számítógépen is megvan az anyag, miért nem keresem elő onnan? Sajnos elmondható, hogy elektronikusan is képes vagyok elkeverni / elhagyni / kitörölni dolgokat.

Így komolyan fontolóra vettem a Mahara lehetőségét, hiszen itt rá vagyok kényszerítve arra, hogy rendszerezetten tároljam a szükséges dokumentumokat. Mielőtt belevágtam volna, megkértem egy nagyon kedves csoporttársamat, hogy mutassa meg a saját profilját és kikérdeztem a tapasztalatairól. Már elsőre is átláthatónak és egyszerűnek tűnt a dolog, így hát belevágtam. Sok dolgot feltöltöttem már és nem bántam meg, hogy ezt az utat választottam. Igaz, hogy plusz időbe telik az adott nézet kialakítása és a feltöltések, a kisebb csinosítgatásokról már nem is beszélve. Viszont a végeredmény tetszik és nem tudom elhagyni:)

Plusz előnyként pedig már a számítógépemen is rendszerezettebben tárolom a feltölteni kívánt fájlokat.