Egyre több felől hallom, hogy a középiskolájukban programozási nyelvnek a c#-ot választják, fejlesztői környezetként pedig magától értetődően a Microsoft Visual Studio Express-t. Eleinte nagyon nem tetszett a dolog, hogy miért erőltetik mindenhol annyira a Microsoft-os termékeket? Ráadásul a fent említett fejlesztői környezet mindent tálcán nyújt elkényelmesítve ezáltal diákot és tanárt egyaránt.
Jómagam, mint szinte minden sorstársam a Turbo Pascal-lal kezdtem és nagyon elégedett is voltam vele, sőt. Még ennél a nyelvnél és fejlesztői környezetnél is úgy éreztem, hogy túl sok minden van tálcán nyújtva számomra.
A főiskolán tanult nyelvek közül csak a Java-t említeném meg, mert ennél a nyelvnél kezdtem úgy érezni, hogy bizony alkalmasabb lehetne első programozási nyelvnek, ráadásul kikényszeríti az objektumorientált gondolkodást is.
Aztán találkoztam a python-nal, amibe azonnal szerelmes lettem. Biztos voltam benne, hogy egyszerűen ez a tökéletes nyelv annak, aki most kezd programozni tanulni, ugyanakkor a tapasztalt fejlesztők számára is kifogástalan választás. Persze tisztában vagyok vele, hogy a python sosem fog elterjedni a magyar oktatásban, hiszen nincs senki mögötte, aki lobbizna e téren.
Az idő kérlelhetetlenül halad előre és ezzel együtt az újabb generációk is mind más igényeket támasztanak az oktatással szemben. Ma már nyilván kiröhögnék a diákok azt a tanárt, aki TP-t akarna rájuk erőltetni. Szükség van egy modernebb környezetre, ami megkönnyíti a programozói gondolkodás kialakulását. Zárójelben jegyzem meg, nem vagyok benne biztos, hogy ezt valóban a középiskolában kell elkezdeni. Általános iskola alsó tagozatában már lehet használni a logo nyelvet, mellyel játékosan lehet beleplántálni a kicsikbe az algoritmikus gondolkodást. Persze, hogy ez széles körben elterjedjen meglehetősen kicsi az esély. Így marad az, hogy középiskolában kezdjük el az alapozást.
Kipróbáltam hát a VS-t élesben és azt tapasztaltam, hogy tetszik a diákoknak, szívesen szöszmötölnek vele, ráadásul nem jelent számukra akkora mélyvízet, mint azt egy korábbi elődje jelentett.
Nem hiszem, hogy saját fejlesztéseket ezen a nyelven fogok készíteni, de nagyon sok minden megmutatható ezen a nyelven a diákoknak. A legerősebb tulajdonsága a motiváló erő, hiszen nagyon korán látványos programokat tud készíteni a diák. Ez a tulajdonság viszont manapság óriási kincs, hiszen a kor emberéből, mintha kiveszett volna a természetes kíváncsiság és érdeklődés a világ dolgai iránt. Harmadik nem elhanyagolható pozitívuma, hogy erősen hajaz a szintaktikája a java-éhoz, így a későbbiekben könnyebben elsajátíthatja ezt a nyelvet is.
Végeredményben ha félreteszem a céggel szembeni ellenérzéseimet, be kell látnom, hogy ennek a nyelvnek nagyon is helye van az oktatásban.
Jómagam, mint szinte minden sorstársam a Turbo Pascal-lal kezdtem és nagyon elégedett is voltam vele, sőt. Még ennél a nyelvnél és fejlesztői környezetnél is úgy éreztem, hogy túl sok minden van tálcán nyújtva számomra.
A főiskolán tanult nyelvek közül csak a Java-t említeném meg, mert ennél a nyelvnél kezdtem úgy érezni, hogy bizony alkalmasabb lehetne első programozási nyelvnek, ráadásul kikényszeríti az objektumorientált gondolkodást is.
Aztán találkoztam a python-nal, amibe azonnal szerelmes lettem. Biztos voltam benne, hogy egyszerűen ez a tökéletes nyelv annak, aki most kezd programozni tanulni, ugyanakkor a tapasztalt fejlesztők számára is kifogástalan választás. Persze tisztában vagyok vele, hogy a python sosem fog elterjedni a magyar oktatásban, hiszen nincs senki mögötte, aki lobbizna e téren.
Az idő kérlelhetetlenül halad előre és ezzel együtt az újabb generációk is mind más igényeket támasztanak az oktatással szemben. Ma már nyilván kiröhögnék a diákok azt a tanárt, aki TP-t akarna rájuk erőltetni. Szükség van egy modernebb környezetre, ami megkönnyíti a programozói gondolkodás kialakulását. Zárójelben jegyzem meg, nem vagyok benne biztos, hogy ezt valóban a középiskolában kell elkezdeni. Általános iskola alsó tagozatában már lehet használni a logo nyelvet, mellyel játékosan lehet beleplántálni a kicsikbe az algoritmikus gondolkodást. Persze, hogy ez széles körben elterjedjen meglehetősen kicsi az esély. Így marad az, hogy középiskolában kezdjük el az alapozást.
Kipróbáltam hát a VS-t élesben és azt tapasztaltam, hogy tetszik a diákoknak, szívesen szöszmötölnek vele, ráadásul nem jelent számukra akkora mélyvízet, mint azt egy korábbi elődje jelentett.
Nem hiszem, hogy saját fejlesztéseket ezen a nyelven fogok készíteni, de nagyon sok minden megmutatható ezen a nyelven a diákoknak. A legerősebb tulajdonsága a motiváló erő, hiszen nagyon korán látványos programokat tud készíteni a diák. Ez a tulajdonság viszont manapság óriási kincs, hiszen a kor emberéből, mintha kiveszett volna a természetes kíváncsiság és érdeklődés a világ dolgai iránt. Harmadik nem elhanyagolható pozitívuma, hogy erősen hajaz a szintaktikája a java-éhoz, így a későbbiekben könnyebben elsajátíthatja ezt a nyelvet is.
Végeredményben ha félreteszem a céggel szembeni ellenérzéseimet, be kell látnom, hogy ennek a nyelvnek nagyon is helye van az oktatásban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése