Internetfüggőség

A diákjaink kilencven százaléka internetfüggő, kedvencük a Facebook, majd következnek az internetes játékok.

A kérdés: Az internet magányossá teszi az embert vagy erőszakossá? A közösségi oldalak folyamatos használata növeli a stresszt, gyengíti a személyes kapcsolatokat és a súlyos függőknél alváshiányt is okoz?

 Van olyan teória is, mely szerint még Anders Behring Breivik azért robbantott pokolgépet, és lőtt le fiatalokat válogatás nélkül, mert – mint kiderült – szeretett játszani a World of Warcraft nevű harci játékkal, nem pedig azért, mert elmebeteg eszméket követett.

Természetesen a szülők felfogásán is nagyon sok múlik, vagy tudomásul veszi, hogy napi három-négy vagy több órát internetezik a gyerek, vagy törekszik az egyensúlyra is, mondván, hogy „három órája a gépnél ülsz, akkor most három órát sportolj!”
 

 Az „internetfüggőség” nem ok, hanem következmény. A gyermek a géphez menekül a család vagy az iskolai problémák elől. A problémák a tinédzsereknél jelentkeznek leggyakrabban, mert változáson mennek keresztül, már nem gyerekek, de még nem tudják, hová tartanak; az internet pedig remek eszköz az önismeret fejlesztésére és arra is, hogy kísérletezzenek bizonyos szerepekben a csetelések során.

A fiatalok a Facebook révén, a közösségi oldalakon keresztül ismerkednek és ezek az oldalak sokat segítenek a társaság megtalálásában, hiszen egy visszahúzódó ember könnyebben ismerkedik ily módon.

A kérdés, hogy elmagányosodunk vagy a Facebook a közösségről szól?

Magyarországon is kutatták már, azt hogy a nettfüggőség rendkívüli súlyos problémává növi ki magát, de a kutatóink arra a következtetésre jutottak, hogy a fiatalokat, gyerekeinket, diákjainkat nem eltiltani kell a világháló látogatásától, hanem segíteni kell nekik a megfelelő használatban és megtanítani nekik azt, hogyan kell megtalálni a helyes egyensúlyt az eszmecsere és a Facebookon való kapcsolattartás között.