Face-bukta

A részben a válság okozta szélsőségek térnyerése nemcsak Magyarországon, nemcsak anyagi helyzetben, nemcsak értelmi képességekben, hanem bizalmi szinten is egyre inkább jellemzik a világot. Míg az egyik oldalról a bizalmi világválság tombol, addig a másik oldalról – okként, vagy okozatként – vakon, eszetlenül bízunk olyan termékekben, szolgáltatásokban, melyekről sokan mondják azt, hogy jó. Valami hasonló történik a Facebook-kal is.

A Facebook a modern információs társadalom és internetes bizniszvilág utolsó mentsvára: az átlagember számára egy nagyon jól felépített sztorival megadja azt az alamizsnaként szolgáló reményt, miszerint „mindenkiből lehet milliárdos”, a bizniszvilág számára pedig egy olyan platformot jelent, ahol ugyan nem látjuk kihez, miként és hogyan érünk el, de ezt viszont nagyon látványos grafikonok és like-szám növekedések illusztrálják virtuális sikerünket. Hogy ezeknek mi közük van a valósághoz?

Azt, hogy ma hirdetésekkel like-okat lehet venni, mindenki tudja. A Facebook a rajongói oldalak bevezetését követően első körben nagyon jól felépített kommunikációval ösztönözte a biznisz felhasználókat a like-szám növelésére: kuponok, látványos grafikonok és adott esetben még népszerűség, átkattintás, mi több még konverzió is származhatott abból, ha hirdettünk a közösségi oldalon. Ezt követően második lépésben korlátozta a már igazi pénzért vásárolt – ki tudja mennyi klikkrobotból álló – like-olói tábor számára eljuttatható üzeneteket: emlékezzünk csak, talán már másfél éve, hogy változtatott az algoritmuson a cég és azóta már nem mindenki látja a rajongói oldalra kitett dolgainkat, jellemzően csak azok, akik folyamatosan like-olják a postokat és aktívak. Most újabb fejezethez jutottunk: 5, azaz öt dollárba kerül az, ha az általunk már előzőleg pénzért megvásárolt rajongói like-oló táborhoz tényleg el akarjuk juttatni az üzenetünket a „saját” oldalunkon, szponzorált post formájában.

A cikk folytatódik az Opinion Leaders blogján.