Oldalak

2012. október 19., péntek

Facebook és a valóság!

A Facebook mint üzlet

Napjainkban már a csapból is a Facebook folyik. Többen keresik az oktatásban rejlő lehetőségeit bár igazán hosszú távú sikerekről senki sem tudott még beszámolni. Valahogy ezt a lehetőséget Mark Zuckerberg is kihagyta a könyvéből talán nem véletlenül. Aki használja azért teszi mert milyen jó dolog. Csak a mai világban semmit sem adnak ingyen. Ezt sem. Hirdetőkről szól és hirdetési díjakról annak reményében, hogy még több holmit lehessen rásózni a felhasználókra. Persze ez az egyszerű felhasználót nem érdekli amíg a kényelmét szolgálja. Mert a kényelemről szól a dolog és a vélt vagy valós közösségekhez való tartozásról. Egyszerű pszichológia.

A Facebook mint ANTI oktatási eszköz

Több alkalommal beszélgettem hallgatóimmal a Facebookon való tanulásról. A vége mindig ugyanaz. Csoportokat alakítottak esetenként de hosszabb-rövidebb elteltével az értelmi szerzők magukra maradtak. Volt, hogy kiváncsiságból bekapcsolva hagytam az internetet az informatika labor elején miközben ZH-t írattam időre. Aki készült csinálta. Mivel saját jegyzetet lehet haszni a zh-n, annak volt aki tanult és az használta is. Aki nem vette a fáradtságot a tanulásra kétségbeesetten próbált valamit kitalálni. Érdekes volt a sorrend. Első helyen a Facebook (hát ha valaki fent van és a BEÍRT FELADATRA!!!! tudja a megoldást). 
Miután nem vagy csak mérsékelten járt(ak) sikerrel, jött barátunk a GOOGLE miközben az idő meg könyörtelenül fogyott. Nem csak személyes tapasztalat, kollégák által is megerősítést nyert, hogy a tanulók többsége még a legegyszerűbb feladaton sem hajlandó gondolkodni hanem a neten keresi a megoldást. Még jó hogy mérnökök (lesznek ???????) Érdekes lenne megnézni, hogy ha valaki leül tanulni a gép elé, hány percig tud a tanulásra koncentrálni miközben jönnek a reklámok a háttérben, vagy az üzenetek, hogy ki mit rakott fel és persze azokat azonnal meg kell nézni és véleményezni kell...

A Facebook mit édes anyanyelvünk része

Megjelent egy új magyar szó a „LIKE”. Úgy látszik a magyar nyelv nem tartalmaz elég szinonimát a „kedvelem” szóra. Bár ezen nincs mit csodálkozni hiszen a „hamburgerkultúrával” beszivárogtak más csodálatos szavak is ,mint pl. HOSTES vagy HR-es, a MANAGER stb. ... Milyen fontos és pótolhatatlan kifejezések ezek! Napjainkban az a TRENDI, hogy egy igazi, fontos munkaerő SALES MANAGER-ként is ápolja anyanyelvünket, még az ACCOUNT MEETINGEN is! Hát még ha SHOPPINGOL a PLAZA-ban vagy XY WEB SHOP-ban és miután végzett, okvetlenül LÁJKOLJA majd POSTOL egy-két képet is.

A Facebook mint a VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓKÉPTELENSÉG új eszköze

Miután sokan  egyre több időt töltenek a gép előtt lájoklgatva, posztolgatva, kialakulóban van egy másik érdekes dolog. Egyre gyakrabban szembesülök azzal, hogy hallgatóim képtelenek verbálisan kommunikálni, logikusan gondolkoni. Megértem, hiszen bizonyára embertelenül nehéz feladat ez. Mennyivel egyszerűbb pici ablakokon keresztül társalogni, mintsem szemtől szembe beszélgetni valakivel. Ha ilyen szituációba keverednek rendszerint nem tudnak mit kezdeni a másikkal. Jönnek a szorongások, kialakulnak a komplexusok és a menekülés kényszere a másik társasága elöl  vissza az ablakok elé abba  a virtuális világba ahol kattintgatva, lájkolgatva lehet barátokat szerezni, virtuális sikereket elérni. Érdekes lenne elgondolkodni azon is, hogy vajon miért van ennyi "szingli". Lehet, hogy azért mert virtuális barátokkal, barátnőkkel nem lehet igazi családot alapítani? Vagy esetleg a valódi problémák elől nem lehet a virtuális világba menekülni??

A Facebook mint szociális LYUKAS háló

Kérdeztem a hallgatóimat, hogy tulajdonképpen miért használjátok? Érdekesek voltak a kapott válaszok. „Hogy lássák hogy több barátom van mint X-nek vagy Y-nak”. Kérdezem, hogy ennyi embert ismersz ? (több mint 1000 18-19 évesen). „Nem, de ha valaki bejelöl én visszajelölöm”. Te XY-t is ismered? „Csak azért vettem fel mert XY színész vagy politikus az ismerőse”. Te tényleg egyetértesz ezzel a csoporttal? Nem ilyennek ismertelek. „Dehogy, csak a haverok közül mindenki belépett, nehogy már én maradjak ki és cikizzenek...” A rengeteg ismerős számok formájában jelenik többségük hasonló gondolkodású ember akit szintén jó érzéssel tölt el az „ismertség”. Már ha a profilok mögött valóságos emberek vannak... Nem hiába fáj Zuckerberg és csapata feje egy eddig ismeretlen fogalom miatt melynek neve: SZEMÉLYISÉGLOPÁS! Már pedig ez valódi probléma mert a befektetők nem szívesen adnak pénzt olyan reklámokra amelyek a felhasználói statisztikát növelő virtuális felhasználóknál landolnak. A hab a tortán, hogy a rohamosan zuhanó felhasználói statisztika fenntartása érdekében levitték a regisztrációs korhatárt 13 évre. Ebben a korban mint tudjuk a személyiség igencsak alakítható. Bizonyára jót tesz a fiataloknak, ha olyan csoportokba tévednek esetleg olyan vélt vagy valós személyekkel tartanak kapcsolatot akiknek a jelenlétét a valóságban messzire elkerülnénk. Bravo Mr. Zuckerberg!

1 megjegyzés:

  1. Köszönöm! Nagyon érdekes tapasztalat. Remélem ugyanakkor, hogy az órán egy példát azért tudok mutatni a használatára...

    VálaszTörlés