Napjainkban már a
csapból is a Facebook folyik. Többen keresik az oktatásban rejlő
lehetőségeit bár igazán hosszú távú sikerekről senki sem
tudott még beszámolni. Valahogy ezt a lehetőséget Mark Zuckerberg
is kihagyta a könyvéből talán nem véletlenül. Aki használja
azért teszi mert milyen jó dolog. Csak a mai világban semmit sem
adnak ingyen. Ezt sem. Hirdetőkről szól és hirdetési díjakról
annak reményében, hogy még több holmit lehessen rásózni a
felhasználókra. Persze ez az egyszerű felhasználót nem érdekli
amíg a kényelmét szolgálja. Mert a kényelemről szól a dolog és
a vélt vagy valós közösségekhez való tartozásról. Egyszerű
pszichológia.
A Facebook mint ANTI
oktatási eszköz
Több alkalommal
beszélgettem hallgatóimmal a Facebookon való tanulásról. A vége
mindig ugyanaz. Csoportokat alakítottak esetenként de
hosszabb-rövidebb elteltével az értelmi szerzők magukra maradtak.
Volt, hogy kiváncsiságból bekapcsolva hagytam az internetet az
informatika labor elején miközben ZH-t írattam időre. Aki készült
csinálta. Mivel saját jegyzetet lehet haszni a zh-n, annak
volt aki tanult és az használta is. Aki nem vette a fáradtságot a
tanulásra kétségbeesetten próbált valamit kitalálni. Érdekes
volt a sorrend. Első helyen a Facebook (hát ha valaki fent van és
a BEÍRT FELADATRA!!!! tudja a megoldást).
Miután nem vagy csak
mérsékelten járt(ak) sikerrel, jött barátunk a GOOGLE
miközben az idő meg könyörtelenül fogyott. Nem csak személyes
tapasztalat, kollégák által is megerősítést nyert, hogy a
tanulók többsége még a legegyszerűbb feladaton sem hajlandó
gondolkodni hanem a neten keresi a megoldást. Még jó hogy mérnökök
(lesznek ???????) Érdekes lenne megnézni, hogy ha valaki leül tanulni a gép elé, hány percig tud a tanulásra koncentrálni miközben jönnek a reklámok a háttérben, vagy az üzenetek, hogy ki mit rakott fel és persze azokat azonnal meg kell nézni és véleményezni kell...
A Facebook mit
édes anyanyelvünk része
Megjelent
egy új magyar szó a „LIKE”. Úgy látszik a magyar nyelv nem
tartalmaz elég szinonimát a „kedvelem” szóra. Bár ezen nincs
mit csodálkozni hiszen a „hamburgerkultúrával” beszivárogtak
más csodálatos szavak is ,mint pl. HOSTES vagy HR-es, a MANAGER
stb. ... Milyen fontos és pótolhatatlan kifejezések ezek!
Napjainkban az a TRENDI, hogy egy igazi, fontos munkaerő SALES
MANAGER-ként is ápolja anyanyelvünket, még az ACCOUNT MEETINGEN
is! Hát még ha SHOPPINGOL a PLAZA-ban vagy XY WEB SHOP-ban és
miután végzett, okvetlenül LÁJKOLJA majd POSTOL egy-két képet
is.
A Facebook mint a VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓKÉPTELENSÉG új eszköze
Miután sokan egyre több időt töltenek a gép előtt lájoklgatva, posztolgatva, kialakulóban van egy másik érdekes dolog. Egyre gyakrabban szembesülök azzal, hogy hallgatóim képtelenek verbálisan kommunikálni, logikusan gondolkoni. Megértem, hiszen bizonyára embertelenül nehéz feladat ez. Mennyivel egyszerűbb pici ablakokon keresztül társalogni, mintsem szemtől szembe beszélgetni valakivel. Ha ilyen szituációba keverednek rendszerint nem tudnak mit kezdeni a másikkal. Jönnek a szorongások, kialakulnak a komplexusok és a menekülés kényszere a másik társasága elöl vissza az ablakok elé abba a virtuális világba ahol kattintgatva, lájkolgatva lehet barátokat szerezni, virtuális sikereket elérni. Érdekes lenne elgondolkodni azon is, hogy vajon miért van ennyi "szingli". Lehet, hogy azért mert virtuális barátokkal, barátnőkkel nem lehet igazi családot alapítani? Vagy esetleg a valódi problémák elől nem lehet a virtuális világba menekülni??
A Facebook mint szociális LYUKAS háló
Miután sokan egyre több időt töltenek a gép előtt lájoklgatva, posztolgatva, kialakulóban van egy másik érdekes dolog. Egyre gyakrabban szembesülök azzal, hogy hallgatóim képtelenek verbálisan kommunikálni, logikusan gondolkoni. Megértem, hiszen bizonyára embertelenül nehéz feladat ez. Mennyivel egyszerűbb pici ablakokon keresztül társalogni, mintsem szemtől szembe beszélgetni valakivel. Ha ilyen szituációba keverednek rendszerint nem tudnak mit kezdeni a másikkal. Jönnek a szorongások, kialakulnak a komplexusok és a menekülés kényszere a másik társasága elöl vissza az ablakok elé abba a virtuális világba ahol kattintgatva, lájkolgatva lehet barátokat szerezni, virtuális sikereket elérni. Érdekes lenne elgondolkodni azon is, hogy vajon miért van ennyi "szingli". Lehet, hogy azért mert virtuális barátokkal, barátnőkkel nem lehet igazi családot alapítani? Vagy esetleg a valódi problémák elől nem lehet a virtuális világba menekülni??
A Facebook mint szociális LYUKAS háló
Kérdeztem
a hallgatóimat,
hogy tulajdonképpen miért használjátok? Érdekesek voltak a
kapott válaszok. „Hogy lássák hogy több barátom van mint X-nek
vagy Y-nak”. Kérdezem,
hogy ennyi embert ismersz ? (több mint 1000 18-19 évesen). „Nem,
de ha valaki bejelöl én visszajelölöm”. Te XY-t is ismered?
„Csak azért vettem fel mert XY színész vagy politikus az
ismerőse”. Te tényleg egyetértesz ezzel a csoporttal? Nem
ilyennek ismertelek. „Dehogy, csak a haverok
közül mindenki belépett,
nehogy már én maradjak ki és cikizzenek...” A
rengeteg ismerős számok formájában jelenik többségük hasonló
gondolkodású ember akit szintén jó érzéssel tölt el az
„ismertség”. Már ha a profilok mögött valóságos emberek
vannak... Nem hiába fáj Zuckerberg és csapata feje egy eddig
ismeretlen fogalom miatt melynek neve: SZEMÉLYISÉGLOPÁS!
Már pedig ez valódi probléma
mert a befektetők nem szívesen adnak pénzt olyan reklámokra
amelyek a felhasználói statisztikát növelő virtuális
felhasználóknál landolnak. A
hab a tortán, hogy a rohamosan zuhanó felhasználói statisztika
fenntartása érdekében levitték a regisztrációs korhatárt 13
évre. Ebben a korban mint tudjuk a személyiség igencsak
alakítható. Bizonyára jót
tesz a fiataloknak, ha olyan csoportokba tévednek esetleg olyan vélt
vagy valós személyekkel tartanak kapcsolatot akiknek a jelenlétét
a valóságban messzire elkerülnénk. Bravo
Mr. Zuckerberg!
Köszönöm! Nagyon érdekes tapasztalat. Remélem ugyanakkor, hogy az órán egy példát azért tudok mutatni a használatára...
VálaszTörlés