Oldalak

2012. április 10., kedd

Az e-learning, mint új oktatási forma kihívásai


Az információ és a kommunikáció területein végbement fejlődés, egy sor olyan digitális fordulatot hozott, amelyek alapjaiban változtatták meg a mindennapi életünket, így az oktatástechnológiát is. Egy olyan tanítás és tanulás lett a cél, amely egyre jobban épít a multimédiás eszközökre, az online-, digitális tartalmakra. Mint minden rövid ideje alkalmazott eljárás esetén, a hosszú távú hatásokról nem sokat tudunk. Habár tanulmányok folyamatosan jelennek meg a témában, ezek nem helyettesíthetik a tapasztalati úton elért eredmények vizsgálatát. Jelenleg – digitális érettségben – két teljesen eltérő korosztálynál alkalmazzák az új módszereket, így külön kell vizsgálni a felnőttek és a gyerekek számára készített stratégiák előnyeit és hátrányait, a felmerülő kérdéseket.

A felnőttek esetében a legnagyobb problémát abban látom, hogy habár sokan aktívan használják a legújabb technológiákat, nagy részük csak alapfokon képes csak megérteni a számítógépek működését. Jeffery R. Berner Számítógép alkalmazást tanít a Penn állami egyetemen: „A tanulók mindegyike professzionálisnak mondta magát a kurzus elején, mikor megkérdeztem, mennyire értenek a számítógépekhez. Mégis az általam mutatott word és excel fuknciók 90%-t nem ismerték” Felmerül tehát a kérdés, hogy a különböző oktatási területeken mennyire érdemes elhagyni a hagyományos oktatási kerteket és áttérni a digitális módszerekre. Az igazság valószínűleg valahol középen van, és érdemes a felnőttoktatásban külön megvizsgálni az adott tantárgyat, valamint a jelentkezők „digitális fejlettségi” szintje szerint vegyíteni a hagyományos és e-learning anyagokat.

A gyerekek esetében egy teljesen más probléma merül fel. Sokkal nagyobb részük érti és érzi a gépek működését, a mögötte lévő logikát. Az ő esetükben kérdésként nem az merül fel, hogy képesek lesznek-e elsajátítani a műszaki tudományt, hanem hogy melyik életkor az, amiben a hagyományos oktatást felválthatja a digitális alapokra épülő. A gyerekek esetében a kézzel fogható kísérletek, a gyakorlati dolgokhoz jobban köthető, empirikus megközelítésen alapuló képzés gyorsabban és mélyebben rögzül. Kérdés, hogy a digitális módszereken alapuló oktatás milyen mértékben képes kiváltani a már jól bevált metódusokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése