Egy felmérés szerint a magyarok időfelhasználása munkanapokon a következő:
1. társadalmilag kötött tevékenységek (kereső tevékenység, tanulás, háztartás, gyerekek ellátása, közlekedés, vásárlás) férfiaknál 11óra 25perc, nőknél 11óra 47perc.
2. fiziológiailag kötött tevékenységek (evés, alvás, tisztálkodás) férfiaknál 9óra 52perc, nőknél 9óra 50perc.
3. szabadon végzett tevékenység férfiaknál 2óra 43prc, nőknél 2óra 23perc.
TÁRKI közvélemény kutatás szerint minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál nagyobb konfliktust érez a munkahelyi és az otthoni teendők között. A felsőfokú végzettségűek 20%-nál gyakran fordul elő ilyen konfliktus.
Felsőfokú végzettségűeknél gyakrabban fordul elő, hogy munkájuk miatt nem tudnak törődni a számukra fontos emberekkel.
A szellemi foglalkozásúak 20%-a gyakran viszi haza a munkáját. A vezetők átlagosan 82percel többet dolgoznak mint a nem vezető értelmiségiek.
A munka alkoholisták (azaz munkamániások) erejükön felüli munkamennyiséget vállalnak, tökéletességre törekszenek, azt hiszik mindent jobban tudnak.
A magyar közgondolkodásban, a sokat dolgozó ember követendő minta. A munkafüggés lelki problémákat palástolhat, és súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet. Ugyanakkor belső motivációból is kialakulhat és külső tényezők is serkenthetik (Pl.: karrier lehetőségek, piaci verseny).
A munkafüggők közül sokan magányosak, a munka a belső üresség érzésének megszüntetésére szolgál.
A függőség hatása lehet: kimerültség, pánikroham, depresszió.
A munkamániások gyakran nagyobb kárt okoznak a cégnek, mint amennyi hasznot hoznak.
Beosztottaiktól irreálisan sokat várnak el, rosszul gazdálkodnak az idővel, gyenge csapatjátékosok és gyakrabban betegek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése