Pedagógiai gyakorlatról

Osztályfőnöki órámat egy 11.-es osztálynak tartottam. Ennek megfelelően igyekeztem kiválasztani a megadott lehetőségek közül azt a témát, amely érdekelheti őket és én is birtoklom az előadás színvonalas megtartáshoz szükséges tudást. Nem akartam olyan hibába esni, hogy koruknak, érdeklődésüknek nem megfelelő témát választok, esetleg nekem okozna nehézséget a folyamatos óravezetés.

Az előadás folyamán a tanulóknak sikerült egy általános képet adnom egy közép-ázsiai ország életéről. Ebben kiemeltem az oktatási lehetőségeket, a higiéniás viszonyokat és az életkörülményeket.

A tanulók nagyon nyitottak voltak az új információkra és az általuk kevésbé ismert kultúra különlegességeire. Már az óra első harmadában sikerült egy interakciót kezdeményezni, mely folyamán kérdéseket tettek fel. A kérdések igen sokszínűek voltak. A lányokat a helyi házassági szerepkörök érdekelték, míg a fiú tanulókat elsősorban a gazdasági és politikai kérdések foglalkoztatták.

Az órát sikerült olyan mederben tartanom, amelyet már a tervezéskor is szerettem volna. Célom volt az országok közötti különbségek interaktív jelleggel való bemutatása. Ezen felül az általam tapasztalt, számunkra furcsa szokások és érdekességek humoros bemutatása, egy másik kultúra megsértése nélkül. Az órára készítettem egy prezentációt, amely szemléletesen bemutatta a helyi viszonyokat, továbbá a helyi „népviselet” egy darabját is magammal vittem az osztályba, ahol lehetőség nyílt annak felpróbálására.

Az óratartás előtt sikerült már osztályfőnöki órán részt vennem és hospitálni náluk, így volt időm megfigyelni a diákok órai aktivitását és ehhez mérten tervezni az anyagot. Az osztály magatartása nagyon jó, nem kellett fegyelmezéssel tölteni az időt és a tanulók rendkívül érdeklődőek voltak. Ennek köszönhetően a kérdéseket feltéve és a diákoknak válaszolva sikerült vezetnem az órát. Az óra folyamán az érdeklődés folyamatosan nőtt a téma iránt, így a kérdések száma is. 20 perc után kissé eltértünk az általam tervezett óramenettől. Ez inkább még érdekesebbé és szabadabbá tette az órát, nem ragaszkodtam az általam kitalált óramenethez, hanem hagytam, hogy a tanulók saját kérdéseikkel a nekik legérdekesebbnek tartott gondolatokat beszéljük át. Az óra végén felhívtam a figyelmüket a politikai és a vallási szélsőségek veszélyeire.

A gyakorlatot nagyon fontosnak tartom a pedagógiai pályára való felkészítés folyamán. Ezzel sikerül önmagunkat és képességeinket felmérni, az előadó képességet fejleszteni.
Kapoli István