2013. március 5., kedd
Interaktív tábla, az osztályterem dísze
Csodavárás tevőleges beavatkozás nélkül - nagyjából így lehetne jellemezni azt az országos felbuzdulást, amit a 2000-es évek elején az interaktív táblák megjelenése hozott az oktatásban. Kormányzati megrendelések, majd oktatáspolitikusok és szakértők hangzatos nyilatkozataitól volt hangos a sajtó: ismét úttörő és világszínvonalú lesz a magyar oktatás, Európa utánunk kullog. Sorra jelentek meg a támogatott táblabeszerzésekről szóló kommünikék, milliókat, vagy talán sok tízmilliót költöttek országszerte az interaktív táblákra. És várták a nagy áttörést, ami valahogy mégsem jött el. »A magyar kormány a "XXI. század iskola" programon belül a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programon (TIOP) keresztül 2010-ig összesen 40 ezer darabot kíván elhelyezni a közoktatási intézmények 62 ezer tantermébe« - áll a BME-UNESCO 2007-es Kék notesz kiadványában. Hogy mennyi valósult meg a tervből, csak találgatni lehet. Az iskolakultura.hu 2009-es írása szerint minden iskolában van legalább egy ilyen eszköz.
Úgy tűnik, a döntéshozók elfelejtették, hogy a technika mellé kellenének olyan emberek is, akik azt akarják és képesek megfelelően kezelni. A heti húsz-harminc órát megtartó pedagógusokat érthető okokból nem villanyozta fel a berendezés megérkezése, nem kezdtek buzgón utánajárni, hogy milyen trükkökkel lehetne feldobni az évtizedek óta ugyan úgy tanított történelem, matematika vagy elektronika órákat. Talán az informatikát oktató tanárok között volt a legnagyobb kedv a táblák használatára. Szépen kivetitgették és kivetitgetik a megírt szöveget. Hol itt az interaktivitás? Persze, sehol. A magyar oktatásban - tisztelet természetesen a kivételnek - nincs terjedőben a multimédia használata. Jelen formájában talán nem véletlen. Egy 15 perces film levetítése sokszor csak ront az órai munka hatékonyságán, az elbambult gyerekek perceken át nem hajlandók visszatérni a valóságba, és már vége is az órának. Talán mutatóban sincs olyan iskola, ahol ábrákkal, magyarázó képekkel, pár perces filmrészletekkel - és nem öncélú időkitöltésként - használnák az elmúlt években beszerzett drága masinákat. Elég lett volna kicserélni az írásvetítőben az izzót, és fóliára nyomtatni a sűrűn szedett, nehezen áttekinthető szöveget. Nem jött el az oktatás színvonalának várt javulása, az interaktív táblákkal biztosan nem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Tény.
VálaszTörlésUgyanakkor nem az interaktív táblával van a baj, hanem a körítéssel.
Ahogyan írva van. Csak egy eszköztől nem lesz jobb semmi. Oda kell módszertani, kell tartalom, kell képzés, stb. Tartalom ugyan lassan van, de méregdrága. Az egyedi előállításra pedig a tanárok nem, vagy csak nehezen hajlandóak. Ennek oka valószínűleg a szakma teljes fásultsága, kiábrándultsága. A legnagyobb probléma viszont tényleg az, hogy 10 év alatt egyik oldal sem izgult rá a dologra. Pedig a hallgatóság tényleg befogadó lenne rá!
Kedves Dániel, ennél szerintem jóval árnyaltabb a kép. Nem tudom milyen mintán vizsgálta az állításait, de próbálom árnyalni a képet, az Ön által is említett szakértőként.
VálaszTörlésAz interaktív tábla egy eszköz, mely segíthet a korábbi módszereket kibővíteni pusztán a lehetőségek kibővítésével. azonban ehhez kellenek a pedagógusok is. A pedagógusok képzése nem egy egy alkalmas 10 vagy 30 órás tanfolyam, azzal csak az alapokat lehet letenni, hiszen egy folyamatos fejlődésről van szó, értve IKT módszertani és szakmódszertani fejlődést egyaránt. Senki nem gondolta, hogy ettől egy csapásra jobb lenne az oktatás színvonala, de lehetősége adott, hogy máshogy, másképp közelítsünk dolgokhoz, segítve a megtanítás folyamatát. Ha az oktatási rendszerbe bármilyen szinten belenyúlunk, ott változtatunk, annak akkor lesz hatása, ha a változás jól előkészített, folyamatosan nyomon követett a későbbiekben is.
Jelenleg vannak eszközök az intézményeknél, és a pedagógusok hozzáférnek tartalmakhoz a tankönyvkiadók által biztosított általában ingyenes eTananyagokat használják, melyek folyamatosan fejlődnek, és másodsorban saját maguk készítenek tananyagokat a rendelkezésükre álló táblaszoftverben. De a folyamatban jelenleg a korai adaptálóknál tartunk, akik törekednek az interaktivitásra, igényük is van rá, hogy minél több diákot be tudjanak vonni az oktatási folyamatba. Tehát a disszemináció révén ez a megfelelő irányba halad.
"Hol itt az interaktivitás? Persze, sehol." állítását cáfolnám, mert jelen van, de nem minden pedagógus áll azon a szinten, hogy saját interaktív tananyagot fejlesszen. S nem is kell nekik ott állni. Viszont a változások elkezdődtek, a TIOP folytatódik, s egyre több eszközzel rendelkeznek az iskolák, az eTanárikar például dinamikusan fejlődik, ahol egymástól tanulnak a kollégák, segítik egymást.
Nem terhelném feleslegesen konkrét adatokkal, de javasolnám megismerni a friss kutatási anyagokat, pl ebből a konferenciakötetből: http://oktinf.elte.hu/konferencia2013/voktinfkonf2013-tanulmanykotet.pdf
A jó gyakorlatokon túljutott az oktatási rendszer, már mindenki a saját környezetében is talál jó gyakorlatokat, így most már a terjedéséről beszélhetünk, de ne akarjuk megspórolni azt az időt, ami egy ilyen bonyolult dolog megismeréséhez szükséges, mert a pedagógiai rendszer nagy és több helyen is mozgásban van jelenleg, így a fókusz most nyilván nem egy konkrét eszközön van. S mielőtt félreérti az interaktív tábla nem egy bonyolult eszköz, könnyedén használható, de az osztályteremben egy nagy bonyolultságú sok lehetőséggel bíró környezetet teremt, amit mindenkinek magának kell feltérképezni, hogy számára abból mi a hasznos és hogy tudja a megismerteket beilleszteni a hétköznapi tanítási gyakorlatába.
Tudom, hogy Önnek feladata blogírás, s nyilván nem szakértője a témának, de pont azért reagáltam, hogy jó blogbejegyzések szülessenek, ugyanis amit Ön ír, és állít, az itt marad az interneten, s az interaktív táblák iránt érdeklődők számára akár még hiteles tájékoztatásnak is tűnhet. Hiszen ebből a cikkből nem derül ki, hogy Ön nem szakértő és most tanul minderről...
Köszönöm a figyelmét! Sikeres tanulmányokat kívánok!
Bedő Andrea
Kedves Andrea!
VálaszTörlésKöszönjük a hozzászólást, nagyon hasznos, és pont ezért van a blog idekint a neten ;)
Ugyanakkor meg kell, hogy védjem a kollégát. A blog szerepe nem tanulmányok publikálása. Ide kerülhetnek az adott témát érintő saját tapasztalatok, érzések is. Hiszen személyes. Sokat beszélgetek a kollégákkal, akik nagy része már gyakorló tanár egyébként, csak MA szintű tanulmányait végzi, és az érzéseik hasonlóak a bejegyzés írójáéhoz. Számos képző intézményben létezik a technika, de a megjelenő érzések a táblával kapcsolatosan hasonlatosak. Azt az érzetet kelti mindenkiben, hogy nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Nem mérés alapján, hanem tapasztalat alapján. A reakcióban említett önfelfedezés pedig nem egyszerű folyamat. Különösen nem a mérnökpedagógusok esetében, akik az önfejlesztést párhuzamosan végzik (mérnöki ismeretek, és pedagógiai ismeretek).
Mindazonáltal felmentem kíváncsiságból a Nemzedékek Tudása tankönyvkiadó honlapjára, és tény tölthető anyag: http://www.ntk.hu/418
Egyrészt ez nélkülözi a mérnöktanári területeket. Másrészt a letölthető anyagok egy lapozható könyvek, amelyek azért messze vannak az interaktivitástól... :( (Viszont gyorsan és olcsón előállíthatóak)
Ezek az anyagok már kidolgozottabbak, de nem olcsók : http://www.taneszkoz.hu/index.php?id=category&cat=543
A saját anyaggyártás pedig időigényes, és komplex. Főleg azok számára, akik még az egyszerű ppt-től is idegenkednek. Nem beszélve arról, hogy bevált módszereikről miért mondjanak le. Még akkor is így érzik, ha egyébként érzékelik, hogy nem tudnak olyan hatékonyak lenni ezekkel. Inkább elhitetik magukkal, mással, hogy lehet.
No, csak ennyi, mert nem mértem, de minden héten hallom ;)
Kedves Jenő,
VálaszTörlésaz ország itt elég érdekesen alakult, a tiopok miatt a vidék jobban felülreprezentált, Budapest és környéke kevésbé ellátott interaktív táblákkal.
Én sem azt mondtam, hogy ideális a helyzet, minden szereplő a saját lehetőségeihez mérten teszi, ami a neki legjobb figyelembe véve az előállítási költségeket a konkurenciát és a saját erőforrásait.
Nincs, pontosabban nem látok központi akaratot arra, hogy ezt az irányt egységesen fejlesszék. Ez mindent meghatároz, így marad az alulról és disszeminációs úton való terjeszkedés. "de minden héten hallom ;)" - oké, ezt én is alátámasztom, de amikor rájönnek a tanárok, hogy az interaktív tábla segítségével mennyivel hatékonyabb lehet valami, akkor elkezdenek saját anyagokat gyártani, merthogy krétával is fel kell írni valahogy a falra, amit meg akarnak tanítani.... tehát nem tudja megúszni energiabefektetés nélkül. NO mindegy ez egy hosszú út és téma, egyszer valamelyik konferencián folytatjuk.
Andrea
Kedves Andrea! Rendben, de a vita alapjául a DE utáni rész álljon, mert a mondat eleje nálam is úgy kezdődik, hogy az interaktív nagyszerű dolog ;) Fura is lenne, ha én nem ezt állítanám :)
VálaszTörlésA szerző lehet, hogy nem szakértő - és egyébként nem is kell annak lennie - de fölöttébb tájékozott, amikor azt mondja:
VálaszTörlés- "A pedagógusok nem kezdtek buzgón utánajárni, hogy milyen trükkökkel lehetne feldobni az évtizedek óta ugyan úgy tanított történelem, matematika vagy elektronika órákat."
- "Szépen kivetitgették és kivetitgetik a megírt szöveget.
- "Mutatóban sincs olyan iskola, ahol ábrákkal, magyarázó képekkel, pár perces filmrészletekkel - és nem öncélú időkitöltésként - használnák az elmúlt években beszerzett drága masinákat."
Szóval maradjunk annyiban, hogy ha már egyszer ezeket így kijelentő mondatokban megfogalmazom, akkor azért illik odaírni azt is, hogy honnan vettem ezeket az információkat. Mert ilyen esetben az azért egy kicsit kevés, hogy a kolléga ezt tapasztalta, meg ilyen érzetet kelt.
Nem kell a kollégát megvédeni, mert a kolléga mellétrafált! Esetleg javasolhatnád neki, hogy nézzen be mondjuk az Andrea által is említett E-tanárikar oldalára és akkor majd talán a kolléga is egy kicsit árnyaltabb képet kap a tanárok hozzáállásáról, amit méltóztatott oly frappánsan megfogalmazni!
Persze lehet a személyes tapasztalatainkra meg az érzéseinkre is hagyatkozni, csak akkor egy kicsit óvatosabban kellene fogalmazni.
Kedves Kollégák!
VálaszTörlésAz az érzésem támadt hirtelen, hogy két csoport találkozott, és kemény véleményt formált. Ám legyen, csak ettől nem fog a két csoport közelíteni egymáshoz. Ezért igenis meg kellett védenem a bejegyzés írót. Hogy ne érezze magát letámadva, mert az nem a táblahasználat irányába visz, hanem csak ellenállást produkál.
Ugyanakkor megvédem most a szakmát is. Hiszen ők is szembesülnek sok mindennel, és igazul van, a táblahasználat fejlődik, és igenis van jövő benne. Kell, hogy legyen! És fáj az ilyen kemény, mért érték nélküli ténykijelentés.
Ugyanakkor a blog leírást is ide idézem: A beérkezett bejegyzések mindegyike a hallgatók szabad gondolkodását tükrözi, és számos érzést, viszonyt, hangulatot tükröz.
Szóval béke és szeretet! ;)
A blogíró válasza:
VálaszTörléshttp://etanulas.blogspot.hu/2013/05/interaktiv-tabla-2-resz.html