Gyakorlatilag minden hírportálon megjelent, hogy a pedagógus életpályamodell bevezetése csúszik.
Teret adtak a pedagógusok véleményének is. Ezzel szemben a kerettantervek megjelenésének szinte csak a
tényét közölték. A pedagógus béremelés egy tollvonással megadható, később ugyanúgy el is vonható, míg a
diákok, akik ebben az új rendszerben kezdik meg tanulmányaikat (1., 5., 9. évfolyam), azok
orvosolhatatlanul magukon fogják viselni annak minden hibáját.
Nézzük meg, hogy az informatika oktatásának kerettantervi szabályozása mit eredményez majd.
Röviden: digitális analfabetizmust. Ennek következményeként csökken a fiatalok álláshoz jutási esélye, az
elhelyezkedőknél pedig a számítógéppel végzett munka hatékonysága. A hiányosságok pótlása a
munkavállalók vagy a munkaadók részéről komoly anyagi ráfordítást kíván majd, így gazdaságilag is
kimutatható kárt okoz.
Állításunk alátámasztását megpróbáljuk egyszerűen szemléltetni.
• A 2012. elején megjelent NAT az informatika műveltségterületet kiemelten kezeli.
• A NAT 1-12. osztályig határoz meg tartalmakat.
• A napokban megjelent kerettantervek a NAT-ban megjelenő tartalmakat tantárgyakhoz rendelik.
Az informatika órák számának tervezett változása a korábbi kerettantervhez képest:
megelőző 2013/2014-től érvényes Csökkenés
kerettanterv kerettanterv mértéke:
1-4 évfolyam: 1 óra 0 óra 100%
5-8 évfolyam: 3,5 óra 3 óra 15%
Szakiskola 9-10 évfolyam 2 óra 0 óra 100%
Gimnázium 9-12 évfolyam 5,5 óra 2 óra 63%
Szakközépiskola 9-12 évfolyam: 6 óra 1 óra 83%
Szakiskolát végzettek esetén 6,5 óra 3 óra 53%
Gimnáziumot végzettek esetén 10 óra 5 óra 50%
Szakközépiskolát végzettek esetén10,5 óra 4 óra 62%
Meg kell jegyezni, hogy gimnáziumban csak a 9-10. osztályban, míg szakközépiskolában csak a 9.
osztályban lenne informatikaóra, lényegében ugyanazzal a tartalommal! Az új, három éves szakiskolai
képzésben pedig egyáltalán nem lesz informatika tantárgy!
Pedig óriási szerepe lenne. Nem csak a digitális írástudatlanság elkerülése véget.. Bár nagyon sokak esetében úgy tűnik, hogy tudnak digitálisan írni, de valójában ez csak a látszat, sok minden nincs a helyén náluk sem.
VálaszTörlésEnnél sokkal fontosabb lenne ugyanakkor a digitális közegre való nevelés kérdése, az online viselkedéskultúra. Ezzel senki nem foglalkozik....
Ez szomorú helyzet, előbb-utóbb, kialakulhat komoly probléma, ami nemcsak a digitális írástudatlanság, hanem digitális esélyegyenlőség is (társadalmon belül is).
VálaszTörlésEgyébként a kormány célja, hogy az informatikai írástudás elterjesztése, és annak elősegítése, hogy minél több ember az Információs Társadalom teljes értékű tagjává válhasson. A cél, hogy Magyarország lakosságának 6-8%-a igazolt módon informatikai írástudóvá váljon. (ez a szám most kevesebb).
Ami nagyon fontos, hogy a digitális esélyegyenlőség egyik legfőbb záloga, a lakosság digitális írástudásának szintje kétségtelenül az új viszonyítási pont az Európai Unióban is, így ennek fejlesztése az információs társadalom három alappillére: infrastruktúra, igény, ismeret (3I) közül egyértelműen prioritást kell hogy élvezzen.
A becslések szerint Nyugat-Európában az irodai környezetben dolgozók 50-70%-a használ számítógépet a munkahelyén, és ez az arány hazánkban is egyre magasabb. Tehát megközelítőleg 60 millió európai munkavállalónak kell megfelelő felhasználó szintű információ-technológiai (IT) ismeretekkel rendelkeznie ahhoz, hogy hasznosítani tudják az információ-technológiába - és rendszerekbe eddig befektetett és a jövőben befektetendő hatalmas összegeket. Tény, hogy ennek a sokmillió dolgozónak a jelentős része nagyon gyorsan kezdte alkalmazni az információ-technológiát, és többségük csekély vagy semmilyen IT- képzésben nem részesült a tanulmányai során. Az európai munkaerő előtt tehát most azaz óriási feladat áll, hogy átképzési és felnőttoktatási programok keretében sajátítsa el az informatikai írástudást.
Tehát iskolán kívül tanfolyamokra is kell járni, hogy megszerezzék a megfelelő IT tudást, pl.: interneten történő ügyintézést (Ügyfél kapu), stb...