Tanulóknak írt bemutatóink, segédanyagaink formázása
lényeges szempont: a korrekt szakmai tartalmú, didaktikailag helyesen
felépített és jól fogalmazott oktatóanyag elsajátítását megnehezíti, néha
megakadályozza a slendrián megjelenítés. Mindannyian találkoztunk már olyan
könyvnek látszó (papírra nyomtatott, pénzért árusított) tárggyal, aminek
lapjairól sugárzott az igénytelenség. A könyvkészítés, tördelés ugyanis szakma,
természetesen nem érthet hozzá mindenki magas színvonalon. A tanároknak viszont
célszerű ismerni a legfontosabbakat.
Most egy olyan tényezőt emelek ki, amelyről még egyetlen
kurzuson sem hallottam: a műszaki helyesírást, konkrétan a képletek és számítások
megjelenítését. Ezt a területet 2012-ig szabványsorozat szabályozta.
Képleteinkben betű- és számjeleket és egyéb jelöléseket
használunk.
A mennyiségeket jelölő számok képletben mindig állók, szövegben dőltek
is lehetnek (pl. tételszámok). Az indexben mindig álló számok vannak. A skalár mennyiségeket jelölő betűk dőltek, pl. algebrai
jelek a2+b2=c2; a mennyiségek jelei U=IR. Dőlt betűvel hivatkozunk az
ábrán látható jelekre (és ott is érvényesek az előbbi szabályok). A
mértékegységeket álló betűkkel írjuk, az előtte álló számtól külön, és nem
tesszük őket sosem zárójelbe.
Álló félkövér betűkkel a térbeli vektorokat jelöljük, a föléjük
írt nyíl helyett. Dőlt félkövér betűből kell szedni a mátrixokat, operátorokat és
komplex mennyiségeket.
A műveleti jelekre vonatkozó legfontosabbak: a szorzás matematikai
műveletét szorzóponttal jelöljük, amit a számok között a sorközép magasságában
kell kitenni (tehát nem felső csillag a szorzásjel). Betűjelek közé „iskolapéldában”
teszünk szorzópontot, amikor hangsúlyozzuk a műveletet. Szám
és betű közé akkor teszünk szorzópontot, ha a szám áll hátul. Ha egyik vagy
mindkét tényező zárójelben van, akkor nem teszünk szorzópontot, és köz nélkül
tapadva, szorosan írjuk egymás mellé őket. Törtkifejezések közé kell a szorzópont.
Vektorok skaláris szorzatát szorzóponttal, vektoriális szorzatukat
szorzókereszttel jelöljük. (Szorzókeresztet használunk pl. szögacél
megnevezésekor is: L 20×20×6.) A szorzókereszt nem: x, hanem külön
karakter: ×.
A sor még folytatható lenne; de ez a blog nem bír többet. A
neten keresve bőségesen találhatók erre vonatkozó jó anyagok. Általában
mintának tekinthetjük nevesebb kiadók könyveit is (pl. Műszaki Kiadó).
Aki műszaki információkat tálal mások elé, fordítson
figyelmet, időt és energiát ezekre a tényezőre is, mert csak így érvényesülhet
a jó szakmai tartalom. Minden szükséges karakter megtalálható a szövegszerkesztőkben, rajtunk múlik, hogy alkalmazzuk-e.
Bővebben:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése