Skype iskola

Az egyetemen több tantárgy keretében is szóba kerültek már az interneten keresztül történő oktatás és tanulás előnyei. Ezek közül számos teljesen egyértelmű számunkra. Vannak azonban olyan alkalmazási területei, amelyek talán nem ennyire kézenfekvőek. Egy ilyen megoldásról olvastam nemrégiben egy érdekes cikket, amely arról számolt be, hogy India egy nehezen megközelíthető falujában az iskolában a gyerekeket Skype-on keresztül oktatják matematikára. A cikk kiemelte, hogy egy, a faluból származó mérnök dolgozta ki a rendszert, s finanszírozta az iskola létrejöttét, aki gyermek korában maga is megtapasztalta, hogy milyen nehéz a rossz körülmények között élő gyerekeknek oktatáshoz jutni.
Ezen a témán merengtem, s kezdtem el sajnálni szerencsétlen sorsú indiai gyerekeket, amikor is rájöttem, hogy nem kell annyira messzire menni, hogy ezzel a problémával szembesüljünk. Hiszen hazánkban is számos olyan település van, ahol nincs annyi gyerek, amelyért egy egész tanári kart, iskolaépületet érdemes lenne fenntartani. Ilyen helyeken, véleményem szerint érdemes lenne egy hasonló rendszerrel kiváltani az oktatás egy részét, ezáltal levéve a gyerekek válláról a napi utazás terhét.

Angol tanulás a neten

Számomra az angol nyelv mindig igen szoros kapcsolatban állt a számítógéppel és az internettel. Még most is, amikor már több, mint egy éve járok angolból magán tanárhoz, rendszeresen előfordul, hogy olyan szavakkal találkozom, amelyeket ismerek, de nem a hagyományos oktatásból. Egyszerűen bevillannak különböző számítógépes játékokból, neten olvasott forrásokból, program funkciókból, üzenetekből. Mégsem jutott eszembe ezt a két dolgot tudatosan is összekötni. Eddig. Ráleltem ugyanis pár igen szórakoztató, ugyanakkor hasznos oldalra, amelyek segíthetnek az angol nyelv elsajátításában. A játékosabbak közül különösen tetszett a klasszikus akasztófa játék, mellyel a szókincsünket ellenőrizhetjük, fejleszthetjük. Aki viszont kicsit komolyabbra vágyik, annak a Learn 4 good tesztje lehet hasznos, amellyel az angol nyelvtani ismereteinket ellenőrizhetjük, a folyamatosan nehezedő feladatokon keresztül.

Tanulás a lynda.com-on #2

Előző bejegyzésemben a lynda.com angol nyelvű Online Training Library-t mutattam be felületesen, most lássuk picit részletesebben.

Ebben a bejegyzésben a tanulható a kurzusok felépítését mutatom be.

Fő kategóriák, amikből lehet válogatni:
3D, Audio, Business, Design, Developer, Photography, Video, Web

Vegyünk egy kurzust a Web kategóriából, legyen ez a "PHP with MySQL Essential Training". Ez egy 11 óra 3 perces kurzus (ennyi az ehhez a kurzushoz tartozó videok összhossza), ami a PHP programozás alapjait mutatja be MySQL adatbázis-kezeléssel.

Van egy bevezetés (Introduction), maga a tananyag 15 fejezet, és a befejezés (Conclusion).

A fejezetek változó mennyiségű leckékből állnak.
Itt a legrövidebb fejezet (ha nem nézzük a bevezetést és a befejezést) 15 perc 40 másodperc, jelen esetben a PHP áttekintése (PHP Overview), ami 4 leckéből áll.
Itt a leghosszabb fejezet 1 óra 55 perces ebben a kurzusban, ami 15 leckéből áll. Ez a legbonyolultabb része a kurzusnak.

Egy lecke hossza 1 perc 30 másodperctől egészen 12 percig is tarthat.

Ha elvégeztünk egy kurzust teljesen (bemutatkozás [introduction] és befejezés [conclusion] nem számít bele), akkor kapunk egy virtuális tanúsítványt róla, amit publikálhatunk is bárhol. Akár jól mutathat egy önéletrajzban. És mint egy dicséret hathat ránk, inspirálva minket a további kurzusok elvégzésére.

Összegezve: a kurzusok felépítése nagyon követhető, általában véve nagyon jól magyaráznak a tanárok, és ha kicsit nagyobb összeget fizetünk, akkor még a forráskódokat is megkapjuk hozzá. Amit viszont hiányolok belőle, az az interaktivitás. És erre térnék ki a következő bejegyzésemben, vagyis a jelenlegi lynda.com hiányosságaira és persze a kedvenc részekre is.

Remélem sikerült felkelteni az érdeklődést :)

Tanulás a lynda.com-on #1

Ebben a bejegyzésben a lynda.com Online Training Library^® alapvető felépítését mutatom be.

Első találkozásom a lynda.com kurzusaival egy (magyar) torrent site segítségével történt (ha ez nincs, szerintem sose tudom akkor meg, hogy létezik. És ha tudtam is volna, akkor se fizettem volna érte, mivel nem volt miből). A PHP programozással szerettem volna mélyebben megismerkedni, és sikerült is. Mindez 2009-ben történt, mikor készültem az első szakdolgozatomra. Örömmel tapasztaltam, hogy több segítséget nyújtott, mint a főiskola amire jártam, pedig Hálózati és Webtechnológiák szakirányon tanultam... Mára már előfizetője vagyok ennek az eLearning, vagy ahogy a lynda.com nevezi magát "Online Training Library^®" angol nyelvű oldalnak.

Az Online Training Library^® jelentése:
Mozaikszóval OTL. Feliratkozás alapú adatbázis, melyben az audio-vizuális munka, az oldalon keresztül, vagy az oldal részeként érhető el.

"“Online Training Library®” or “OTL” means the subscription-based database of audio-visual works that is available through the Site and is part of the Site." — lynda.com

A lynda.com által fejleszthető készségek (skills):

• Software
• Kreatív (Creative)
• Üzelti (Business)

Számokban mérve:

• 1668 kurzus (hetente folyamatosan bővül)
• Alap csomag: 25$/hónap (kb. 5 000 Ft/hó)
• Premimum csomag: 37,5$/hónap
• 1 hétig ingyenes a használata

Kiemelem újra: 1 hétig ingyenes! És 1 hét alatt sokminden megtanulható... lynda.com

Következő bejegyzésemben a kurzuskategóriákról és a kurzusok felépítéséről tervezek írni.

Jó tanulást!

Rádi Viktor

Az elektronikus tanulás

1990-től Nyugat Európában és Amerikában egyre népszerűbb az elektronikus tanulás. Ha a tanulók valamilyen oknál fogva hiányoznak az egyetemről, akkor azt az órát könnyedén tudják pótolni, mivel az egyetemek, főiskolák a tananyagukat közzé teszik. A tananyagot bárhol és bármikor el tudják érni, mindössze egy számítógépre és internetkapcsolatra van szükségük. Az elektronikus tanulásnak előnye, hogy gazdaságosabb, olcsóbb, mint a hagyományos képzés. Az informatika alkalmazásával felgyorsult az információáramlás. A tanuló által irányított elektronikus tanulási formát elég sok esetben alkalmazzuk mi is, akkor, amikor az útmutatások alapján, önállóan készítjük a házi feladatokat.

Az amerikai szakemberek eleinte a virtuális kapcsolattartást választották közvetlen kapcsolattartás fenntartására, majd később tértek át a személyes kapcsolattartási formára, ahol beszélgetések, viták folytak.

18-23 éves diákok az e-learningről

Diákjaim körében, érettségi utáni szakképzésen részt vevő tanulók között (18-23 év) végeztem egy rövid vizsgálatot, ahol arra voltam kíváncsi, hogy milyen a felnőttképzésben tanuló diákok visszajelzése az e-learningről? Milyen értékeket látnak az e-tanulásban?

Igen érdekes és elgondolkoztató válaszokat kaptam a válaszadóktól. A tanulók többsége nagyon tájékozott volt az e-learning terén, azonban voltak olyan tanulók is, akik nem ismerték ezt a fogalmat.

A következő sorokban most olyan válaszokat emelek ki a diákoktól, amelyek mindenképpen elgondolkodtatók és továbbgondolásra érdemesek:

„Olcsóbb és egyszerűbb, de fárasztó sokáig a gépet bámulni.”

„Online tanulási lehetőség, amely bárhonnan elérhető, így nem kell feltétlenül a képzésen személyesen részt venni, amely lehetővé teszi a távoktatást is.”

„Interneten keresztül tanulást, tananyagok megosztása. Interaktív tananyagok. Könnyen elérhető tananyag.”„Könnyű és gyors tanulási forma.”

„Viszonylag szabadon oszthatom be az időmet és megadott időközönként számot kell adnom a leckék tudásáról külön-külön. Nagy előnye, hogy interneten elérhető. Elektronikus tananyag (videófájl is!).”

„Nagyon fontosnak tartom, hiszen a mai világban elhanyagolhatatlan a számítógép a televízió és az internet világa.”

„Kényelmesebben lehetne tanulni, nem kellenének a könyvek, érdekesebb is és könnyebben lehet tanulni.”

"gyors, hasznos, részletes, modern"

„Egy gyors tanulási lehetőséget, melyhez nem kell fölöslegesen könyveket és egyéb jegyzetek felkutatni és hordozni.”

„Otthoni elérhetőség a tananyagot illetően, megkönnyíti a tanulást, hiszen akkor tanulhatunk, amikor időnk/energiánk engedi.”

Grovo

Egy előző bejegyzés alkalmával már ajánlottam nektek egy oldalt, ahol nagyon értékes előadásokat találhattok a tudomány, technika területéről, melyeket bátran beépíthettek az előadásaitokba is. Ez volt a TED.

Ezúttal egy másik oldalt ajánlok figyelmetekbe, mely elmondása szerint elsősorban tanulási és tranining portálként jött létre, s eltérően a TED koncepciójától, a GROVO csak webes technológiákkal foglalkozik. Rövid videókon keresztül sajátíthatjuk el a Facebook profilunk beállításainak lehetőségét, amolyan how-to animáción nézhetjük, miért és hogyan is célszerű Facebook-s oldalakat létrehozni, látogatottságot növelni, megismertet minket a Google Analytics használatával, a Twitter, LinkedIn lehetőségeivel. Bemutatónak, demonstrációs videóként nagyon jól használható minden IT-s tanár számára, úgyhogy Grovo-ra fel!

Az atipikus tanulásról

A Gondolat Kiadó által 2009-ben jelent meg Zrinszky László szerkesztésében a Tanulmányok a neveléstudomány köréből c. sorozatban: A megújuló felnőttképzés című kötet, amely a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye.

Itt olvashatjuk Benedek András: Az atipikus tanulás új lehetőségei Magyarországon című írását is, ahol többet is megtudhatunk az egész életen át tartó tanulás egyik formájáról, az atipikus tanulásról.

Az atipikus tanulás nem kötődik feltétlenül oktatási intézményhez, nem jelent előre megalkotott órarendet, vizsgarendet, nem a hagyományos értelemben vett tanítási órák, előadások, szemináriumok jelentik az alapját. Az atipikus tanulásban a tanulmányokat folytató egyén dönt szándéka, céljai szerint tanulmányi környezetének kialakításáról. Az egész életen át tartó tanulás egyik formája az atipikus tanulás. A felnőttek munka melletti tanulása és családi elfoglaltsága nem feltétlenül teszik lehetővé az iskolaszerű oktatásban (formális oktatás) történő részvételüket. A formális oktatáson (iskolarendszeren) kívül zajló tanulási formákon, informális tanuláson túl az atipikus tanulás mindazon módszereket (távoktatás, nyitott tanulás) magában foglalja, melyek a kognitív megismerés által az egyén intellektuális és fizikai fejlődésére hatást fejtenek ki. (http://enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/ped/atiptan.htm)

Benedek András ír arról, hogy az ember-számítógép kapcsolat olyan új tanulási környezetet teremtett meg, amire addig még nem volt példa a történelemben.

Valamint, hogy a mobiltelefonok alig több mint egy évtized alatt hódították meg a világot, s a mobil kommunikáció fejlődésével olyan technológiai és társadalmi változások indultak el, amely minden eddigi „technológia transzfer” sebességét felülmúlja. 

Ugyanis ezen hálózatok fejlődése által az egyén képessé válik bárhol, térben függetlenül, - otthon, utcán, vonaton, más földrészen- az információk gyors elérésére.

Az internet és a mobiltelefonok világa egyfajta szerves tanulási környezetté válik, hiszen ma már egyre több diáknak és felnőttnek van laptopja és szinte mindegyiknek korszerű mobiltelefonja.

Milliók az online kurzusokon

Az első blogbejegyzésemben arról írtam, hogy a MIT tavasszal indítja az első egy ingyenes online kurzusát. Eljött hát a tavasz és elég sokan jelentkeztek erre a kurzusra. Erről szintén megjelent két cikk az indexen. Az első itt olvasható, a másik pedig itt. Mindkettő cikk pozitívan nyilatkozik az eseményről és kiemeli, hogy több millióan tanulnak így. Ezen felül pedig ingyenesen letölthetők több nagy nevű egyetem tananyaga, interaktív tankönyve. Egyre népszerűbbé válik az online oktatás és egyre többen keresnek minőségi anyagokat az interneten, és talán jobban alkalmazkodik az online tananyagok az igényekhez, mint egy iskola rendszerű képzés, illetve az ott tanító tanárok, nem is biztos, hogy "haladnak a korral", hisz sok helyen észrevehető, hogy bizonyos területeken a diákok tájékozottabbak, mint egyes tanárok, még akkor is ha a tanár oktatja az adott tárgyra (jellemző ez például az informatikára). Kíváncsian várom a további fejleményeket, véleményeket...

Ismered TED-t?

Tévedés ne essék, nem az "Így jártam anyátokkal" című sorozat egyik főszereplőjének az ismertségét szeretném lemérni, hanem egy tudományos konferenciára, élménydús videókra kívánom felhívni a Tisztelt nagyérdemű figyelmét. A rövid, három betűből álló név nem takar mást, mint "Technology, Entertainment, Design". Egy nonprofit szervezetről van szó, melyet még 1984-ben alapítottak, hogy ezen három témakörben érdekelt embereket összetartsa, s számukra a lehető legjobb konferenciákat, előadásokat megszervezze. Kezdetben csak az USA-ban tartottak előadásokat, azonban a nagy sikerre való tekintettel Európában, pontosabban a skóciai Edinburghban is tartanak már prezentációkat. Szenvedélyesen hisznek abban, hogy minél többet tud meg valaki a világról, annál színesebbnek, érdekesebbnek látja, ezért is igyekeznek minden előadást rögzíteni, s weblapjukon elérhetővé tenni.

Idén áprilisban egy új portállal kedveskednek a látogatóknak, amely nemes egyszerűséggel a TedEd nevet viseli, ahol is az "Ed" education-t takar. Célja, hogy a technológiában, prezentációkban és animációban jártas szakembereket összehozza a téma legnagyobb előadóival, s ezáltal is fokozzák az adott téma, anyag mélyebb rögzítését elménkben, s hatékonyabban tágítsák a világról kialakult képünket.

Nehéz és fáradtságos lenne az összes kiváló előadás felsorolása, ezért csak hármat emelnék ki, melyek magukkal ragadtak:

• Jill Bolte Taylor előadása a stroke-ról - igen, kitaláltátok, valóban korunk egyik esküdt ellenségéről, a stroke-ról szól az előadás. Ami ez egész előadást különlegessé teszi, az maga az előadó, aki pár éve sajnos ezen "betegség" áldozatává esett, s úgy meséli el az egészet, mintha lelke a stroke pillanatában kiszállt volna testéből, s mintegy külső megfigyelőként írja le végtagjai elnehezedését, beszédének megváltozását, s agyi működésének fokozatos leállását. Bámulatos!
• Sir Ken Robinson előadása arról, hogyan is öli meg az iskola a gyermek kreativitását. Ehhez nem kell hozzáfűzni semmit, a cím magért beszél
• Végül Larry Smith humoros előadását arról, milyen kifogásokat is képesek kitalálni az emberek amikor a kudarc beköszön karrierük során. Tényleg egy magával ragadó előadásról van szó, ne mulasszátok el:)

Szerintetek mi az 5 legfontosabb eLearning-s készség (képesség)? (2. rész)

Ezen mini sorozat első részében igyekeztem a Tisztelt Olvasó figyelmét felhívni arra, hogy a kép- és videószerkesztés miért is olyan fontos egy előadó számára, s mennyivel hatékonyabb is lehet az a tanár, aki ezen képességek birtokában van. A második részben egy kicsit más szempontból közelítjük meg a megvizsgált készségeket, nem lesznek ennyire technikai jellegűek. Íme az oktató számára nagyon fontos további képességek, készségek:

3. eLearning-s keretrendszerek használata - valószínűleg egyet értünk abban, hogy csak a jól sikerült prezentáció elkészítése önmagában még nem teljesen elég. Egyrészt azt át kell adni, el kell juttatni a diákokhoz, más részt pedig nem árt, ha gyorsan és kíméletes módon meg is tudunk győződni arról, hogy az adott tananyagot kellően elsajátították. Felejtsük most el a hagyományos, papír alapú tesztek írását, s térjünk át az elektronikus formára! Egy jó eLearning-s oktató kiváló ismérve, hogy mennyire ért az eLearning-s rendszerek kezeléséhez, mennyire mozog otthonosan bennük, s hogy kellő figyelemmel tudja-e összeállítani az adott kurzus anyagát, ellenőrző kérdéseit és tesztjeit mondjuk egy olyan LMS-ben, mint a Moodle.


4. Közösségi háló használata - mivel diákjaink többsége már legalább egy közösségi hálónak regisztrált felhasználója, a gyorsabb kapcsolattartás és tananyag megosztás céljából elengedhetetlen, hogy mi is szerves részét képezzük a "közösségnek". Az, hogy manapság a diákok saját Facebook oldalt hoznak létre osztályuknak, s hogy a "közhasznú" információkat itt osztják meg egymással, szinte száraz tényként kezelhető. Ha abból a téves feltevésből indulunk ki, hogy ezen közösségi oldalakat a diákok gyakrabban látogatják mint a mi eLearninges portálunkat, logikussá válik, hogy a legújabb tananyagokról, prezentációkról ill. kurzusokról ezeken az oldalakon tudjuk tájékoztatni őket. Vagy tévednék?:)


5. Mobilalkalmazások használata - ez már egy magasabb szint... Messze állunk még attól, hogy mobilokra fejlesszünk, készítsünk eLearning-s alkalmazásokat, de talán a mostanság igen csak terjedő tabletek (iPad, Android Pad,...) egy lehetséges utat kínálnak számunkra. Persze, a mi időnkben még a tabletek csak max. tervrajzon léteztek, de a technológia gyorsan fejlődik. Felmerülhet a kérdés, hogy a széles sávú internet ily mértékű terjedésével miért lenne szükség direkt mobilalkalmazások készítésére, ha a webes Moodle rendszerünket elérhetik szinte bárhonnan? De vajon megelégszünk ezekkel a lehetőségekkel, melyet a webes eLearning-s rendszerek nyújtanak? Nem lenne effektívebb egy direkt mobilokra, tabletekre tervezett és optimalizált eLearning-s rendszer, amely mondjuk egy SMS-ben jelezné felhasználójának, ha új prezentáció került feltöltésre, esetleg egy órával az online teszt előtt egy felbukkanó ablakban jelezné, hogy ideje készülődni...

Ennyi volt rövid ismertető, tájékoztató kis sorozatom arról, hogy egy profi szinten eLearninggel foglalkozó személy szerintem milyen készségekkel is kéne, hogy rendelkezzen. Nagy örömmel fogadnám a Ti véleményeteket is ezen témában, vajon Ti mit gondoltok erről,mi a tapasztalatotok?

EDUCorb - E-learning csomagok tanirodák számára

2011 őszén lehetőségem nyílt közreműködni az  EDUCORB projekten belül az EDUCORB virtuális oktatási környezet létrehozásában. 

A lehetőségek és követelmények mérlegelése után a moodle keretrendszer alkalmazásait választottuk az e-tananyagok feltöltéséhez, a tananyagok használatához.

2008 novemberében indult a projekt és 2013-ban fejeződik be. 

Az EDUCORB projekt célja, hogy a határrégió képzési helyeinek hosszú távú együttműködésével támogassa a fiatalok nyelvi, kulturális és gazdasági kompetenciáit.

Tananyagcsomag készült az osztrák tanirodák részére magyar vonatkozású tartalommal, illetve a magyar tanirodák részére osztrák vonatkozású tartalommal.

Az innovatív tananyagok a Nyugat-Magyarország - Kelet-Ausztria határrégóban (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye valamint az ausztriai Industrieviertel) élő fiatalokat kívánják felkészíteni szakmai és gazdasági tartalmakkal a határon átnyúló üzleti kapcsolatokra.

A megszerzett új szakmai lehetőségek alapját képezik a „határon átnyúló kereskedelmi és üzleti tudásoknak az osztrák-magyar határmenti övezetben.

http://www.educorb.eu/index.htm

A felnőttképzésben tanuló diákok és az e-tanulás

Egy érettségi utáni szakképzéseket folytató középiskolában és egy felnőttképzési intézetben dolgozom. Pár informatikát tanító kollégámmal együtt már a moodle rendszeren keresztül megismertettük az e-tanulás nyújtotta kedvező lehetőségeket a diákokkal és már hatékonyan működik az informatikai jellegű szakképzéseken. 

Azonban a nem informatika tantárgyakat tanító kollégák még nem szívesen használják ezt a keretrendszert, vagy idegenkednek az e-learning bármilyen formájától.

Ezért megkérdeztem iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésen tanuló 18 és 50 év közötti diákok véleményét az e-tanulásról az elmúlt tanévben a Google dokumentumok között található kérdőív szerkesztő és kiértékelő szoftver segítségével.

Arra voltam kíváncsi, hogy a diákok miként viszonyulnak az e-tanuláshoz, valamint arra, hogy ők mennyire tájékozottak az e-tanulás világában.

A diákok többsége már tájékozott volt az e-tanulással kapcsolatosan, s elgondolkodtató és továbbgondolásra érdemes válaszokat írtak.

"Bárhonnan elérhető, így nem kell feltétlenül a képzésen személyesen részt venni."

"Interneten keresztül tanulás, tananyagok megosztása, könnyen elérhető tananyag."

"Könnyű és gyors tanulási forma."

"Otthoni elérhetőség a tananyagot illetően, megkönnyíti a tanulást, hiszen akkor tanulhatunk, amikor időnk/energiánk engedi."

"Olyan tanulási mód, amely nem tankönyvek segítségével történik, hanem számítógépek segítségével vagy más elektronikus eszköz segítségével."

A diákok 98%-a rendelkezik otthon számítógéppel és már internet elérhetőséggel is. 88% -uk használja a csevegést, a chat-et, valamint 97% az önálló tanulásnál már az internetet veszik segítségül. Mivel azonban a képernyőről történő tanulás káros a szemnek, ezért csak 47% tanul képernyőről. (Láttam már e-book olvasókat, ami kíméli a szemet. pl Kindle), 89%-uk szívesen venne részt olyan tanfolyamon, ahol e-learning segítségével sajátítják el a tananyagot és 89%-uk hatékonynak tartja is az e-tanulást.

A diákok megfogalmazták azokat a gátló tényezőket is, hogy véleményük szerint miért nem elterjedt még az e-tanulás, vagy miért nem alkalmazzák az oktatási intézmények szívesen.

Többségükben azt említették, hogy az informatikai háttér nem megfelelő, vagy a hallgatók és a képzők jobban szeretik a jól bevált módszereket, vagy azt, hogy a hallgatóknak nincsen megfelelő informatikai tudása. Fontosnak tartották első helyen, hogy a képzők nyissanak e lehetőség felé, valamint megfelelő infrastruktúra és jó minőségű e-learning tananyagok elkészítését hangsúlyozták.

"Technikai feltételek, kevés jó minőségű tananyag, kevés hozzáértő tanár. Az internet hálózat nem mindenhol megfelelő, vannak még elavult számítógépek."

Az egyik informatika szakmacsoportban tanuló diák válasza nagyon elgondolkodtató volt:

"Az élet közelít ahhoz a státuszhoz, amikor minden gép-internet-szerver központú lesz, és ebben a szakmában látom a jövőt."

Ez a válasz felnőttoktatási intézmények, intézményvezetők számára motiváló erejű lehet abban, hogy szorgalmazza az e-learning bevezetését és alkalmazását az oktatásban, valamint a piacon maradás egyik lehetőségét is jelentheti számukra.

Új svéd iskola (erre még várni kell 10-20 évet)

Szerintetek mi az 5 legfontosabb eLearning-s készség (képesség)? (1. rész)

Akik már készítettek prezentációt, előadásanyagot, esetleg komplett eLearning-s anyagokat, kurzust, azok tudják, hogy sajnos ez nem egy könnyű feladat. Információkat, "anyagot" az adott témáról relative könnyű beszerezni, kigooglezni, az igazi kihívás azonban ezt a megszerzett információmennyiséget tálalni, ill. megfelelő módszerrel átadni a diákoknak, munkatársaknak, többieknek.

Pedagógiai gyakorlatra készülve szembesültem a kihívással, hogy bár a témám elég közel áll a diákokhoz (A szociális hálók biztonsága, ill. veszélyei), azért ezt mégis úgy kéne tálalni nekik, hogy mind oktató, mind pedig nevelő hatása legyen, s az osztályfőnöki óra végére mindenki elgondolkodjon egy kicsit arról, hogy milyen információkat is oszt meg a többiekkel, esetleg kiket is ismer valójában a bejelölt "barátai" közül. Persze azért nem szerettem volna véresen komolyra fordítani az órát sem:)

A cégben, ahol melózom, érdekes és tanulságos előadásokat tartottak arról, hogyan is kell előadni, mire figyeljünk az előadás során, hogyan viszonyuljunk a hallgatósághoz, hogyan tegyük közvetlenebbé a kapcsolatunkat velük, stb... De ez másik téma:) Amire viszont a prezentációnkban ügyelni kell, az viszont nagyon is ide tartozik. Egy jól sikerült prezentáció pl. kiváló része lehet egy eLearning-s anyagnak. De mik is azok a képességek, melyek egy jó oktatót jellemeznek? Mi kell ahhoz, hogy egy NAGYON jól sikerült előadásanyagot elkészítsünk?

1. Kiváló képszerkesztői készség - Steve Jobs óta tudjuk, hogy egy igazán jól sikerült prezentációhoz nem kell túl sok szöveg, nem kell teleírnunk a diákat, hiszen a hosszú szöveg leköti a hallgatóságot, így kevesebb figyelemben részesítenek minket. Ami igazán hatásos, az egy kellően jól elkészített illusztráció, egy mindent elmondó kép, ami sokszor szemléletesebb mint egy fél oldalnyi szövegelés ugyanarról a dologról, s gyakran érthetőbbé teszi mindenki számára az adott fogalmat.


2. Videó készítés, szerkesztés - Emlékeztek, ill. láttátok már a Facebook veszélyeiről szóló animációs filmet Piroskával? Itt nem arra szeretném buzdítani a népet, hogy akkor most mindenki menjen animálni és elsajátítani az animálás alapjait, hanem arra, hogy bizony egy jól sikerült videó több információt ad át a célközönségnek, s jobban leköti őket, mint egy öt oldalnyi anyagban megfogalmazott ugyanazon információ, ezért nem árt ha alap szinten értünk hozzá. Nem kell animációt készíteni, játsszuk el, játszassuk el, vágjuk össze, s tálaljuk ízlésesen. Ennyi a recept.

Folyt. köv.

Boldog Szülinapot Moodle!

Anno, amikor bachelor munkámat készítettem "eLearning" témára, elég sok anyagot átnyálaztam átolvastam ebben a témakörben. Jó pár éve ennek, mondhatni, hogy még az eLearning is gyerekcipőben járt (főleg MO-n és Közép-Európában), ezért elsősorban külföldi forrásokból próbáltam okosodni. Bakalár munkám célja egy primitív egyszerű eLearning-s portál implementálása volt (php5, xhtml, css technológiák segítségével), ami tényleg csak pár funkcióval rendelkezett:

• három fajta jogosultságot biztosított (diák, tanár, adminisztrátor)
• elektronikus tananyagok feltöltését tette lehetővé
• faliújsággal rendelkezett, melyet a tanárok szerkesztettek
• valamint tesztkérdések bevitelét támogatta, s az elektronikus tesztek generálását véletlenszerűen választott kérdésekkel az egyes témakörökből.

Túlzás lenne azt állítani, hogy egy mini-Moodle rendszer lett volna, de tény, hogy képességei, funkciói nagyban hasonlítottak rá, egyfajta etalonként működött. Példakép volt.

De miért is írom mindezt? Talán kevesen tudják közületek, hogy a Moddle idén lesz tíz éves, a Wikipédia adatai szerint augusztus 20-n. Valljuk be, hogy egy LMS életében, s általánosságban véve az IT világában tíz év nagyon hosszú idő, a rendszer pedig tovább javul, tovább bővül, egyre több funkciók kerülnek bele, rendszeresen érkeznek biztonsági javítások is, s már-már (na jó, talán egy kis túlzással ugyan, de) piaci szabvánnyá lépett elő. Bámulatos. Köszönjük Moodle!

eTanulás autodidaktán!?

Ha azt a szót hallom, hogy eTanulás nekem elsőre valahogy mindig egy olyan tanulási folyamat jut eszembe, amelynek során autodidakta módon tanul az ember. Ez persze nem zárja ki azt, hogy ne kövessen valamilyen tematikát - amit például egy internetes felületen például videók sorozatában feldolgozott tananyag kínál -, de mégis megmarad az egyén lehetősége arra, hogy  a saját "szájízének" megfelelően haladjon. Persze ha nincs meg a kellő önmotiváció, a megfelelő célkitűzés, akkor könnyen elhal a nagy lelkesedéssel megkezdett tanulás, mert ugye ilyenkor nincsenek házi feladatok és a határidők sem szorítanak. Azonban ha valamit kényszer nélkül saját akaratunkból saját utunkat bejárva tanulunk meg, az jóval maradandóbb tudást eredményez. Ugye?

Ingyen kurzusok a Stanford-n (is)

Mai bejegyzésemmel ZsGeri utolsó postjára szeretnék reagálni, pontosabb az általa adott tippet, lehetőségek körét egy kicsit kibővíteni.

Talán nincs is köztünk olyan, aki ne hallott volna már a Stanford egyetemről. Ha máshonnan nem is, Steve Jobs emlékezetes beszéde melyet ezen az egyetemen tartott, a három elgondolkodtató történet sokak számára ismerős lehet. Az egyetem méltán híres színvonaláról, kiváló oktatóiról, s a tudomány oltárán hozott nagy áldozatairól. (nem, ez nem egy fizetett hirdetés:-)). Lényeg, ami lényeg, az MIT-hez hasonlóan a Standford is indít idén is több ingyenes online kurzust.Sajnos a képzés nem akreditált, de aki tudásvágyát-szomját szeretné csillapítani, esetleg van a számítástechnikában olyan terület, ahol gyengébben teljesít, vagy csak épp az ismereteit szeretné bővíteni, akkor a kurzusok honlapját mindenképp keresse fel. Egy kis ízelítő a kurzus-kínálatból, a teljesség igénye nélkül:

• CS 101
• Machine Learning
• Software as Service
• Human-Computer Interaction
• Natural Language Processing
• Game Theory
• Cryptography
• Design and Analysis of Algorithms I
• Computer Security
• Computer Vision
• ...

Mindenkinek nagyon jó tanulást kívánok!:)

Na jó, de mit is jelent, hogy "Oktatástechnológia" és "eTanulás"?

A kedves internetezőnek, aki a blogra tévedt bizonyára megfordult a fejében, hogy mit is jelentenek ezek a kifejezések. A következő pár sorban ezeket tisztázzuk.

Oktatástechnológia

Oktatástechnológia alatt azoknak az eszközöknek és eljárásoknak összességét értjük, amelyek segítségével az oktatás szemléletesebb, gyorsabb, érthetőbb, érdekesebb, és főleg hatékonyabb lesz.

Fontos kiemelni, hogy ezek az eszközök nem helyettesíthetik a tanárt, csak az előadás megkönnyítésére, a tanulás élményének fokozására használható.

A felhasznált eszközök lehetnek vizuális (pl. tábla, írásvetítő), auditív (pl. rádió, cd lejátszó), audiovizuális (pl. videófilm) eszközök.

eTanulás

Az eTanulás, vagy hivatalosbb nevén eLearning egy olyan képzési forma, mely a számítógépes hálózatot igénybe véve, térbeli és időbeli korlátoktól mentes azaz akár otthonról is kivitelezhető. 

Egy olyan tanulási forma, mely digitális médiumokat használ (DVD olvasó, Internet..)

A fogalmak az alábbi helyekről származnak, ahol további okosságok állnak rendelkezésre, a téma iránt érdeklődők számára :)

http://hu.wikipedia.org/wiki/E-Learning

www.spec.hu/mped/mped1_/mped1_13.ppt