Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: LLL. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: LLL. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 24., csütörtök

Tanulás és sport


Olvasom a bejegyzéseket és kapkodom a fejemet: tanár vagy /és e-learning, milyen a  jó elektronikus tananyag, na meg persze a jó tanár (amit ez előző tanévben már legalább tízféleképpen megközelítettünk). A diákok: milyen a jó diák: nincs is olyan; keveset olvas, de sokat gépezik, (és akkor elkezdek gondolkodni: azt meg hogyan tudja olvasás nélkül megoldani?).

Állandó dilemmák, kérdések. Nekem is van pár a tanulással kapcsolatosan: lehet-e tanulás mellett sportolni? Létezik (kellően, gyerekekkel megalapozott családi háttér és munka mellett) olyan sorstársam, akinek az elmúlt évben nemcsak esze pallérozására volt ideje, hanem (akár csak) szinten tartó, de napi (vagy heti legalább négyszeri alkalommal, min. 50 perces) rendszeres sportra? Bármilyen megoldás érdekel, szívesen várom az ötleteket. Én úgy érzem, egyszerre nem megy a kettő. Ha sportolok, akkor duplán úszok, mert akkor a beadandókkal úszok el…

Bevallom voltak illúzióim: az elmúlt hétig azt gondoltam: bármikor ott tudnám folytatni a hosszútávfutást ahol abbahagytam. Na, ez nem jött be. Marad a napi 4-5 kili futás, aztán majd jövő nyáron újrakezdem: szerencsére sok (korosodó) jó példa fut előttem a versenyeken.

Aztán jövő nyártól ott lesz a következő kérdés: az életen át tartó tanulás lehetséges-e rendszeres sport mellett?

2013. május 24., péntek

LLL informatikai egyetemen (idealista elképzelés)

Teljesen nyilvánvaló, hogy az LLL (Life Long Learning, azaz az élethosszig való tanulás) eléggé érvényesül az informatikában. Igazából a kérdésem, hogy hogyan lehetne ezt megszervezni? 3 éves amortizációval számolnak a könyvelők is. Vajon nekünk 3 évente frissíteni kellene mindenből a tudásunkat? Vagy naponta? Szóval milyen időközönként? Vagy ez teljesen szakirány függő? Vajon mi az az alap, amit mindenkinek tudnia kell? Egyre több tudást kell elsajátítani, vajon ezzel meg tud küzdeni egy egyetem? Hol a határ a specializáció és az úgynevezett alaptudás között?

Ezek nagyrészt költői kérdések, és szerintem ahány szakirányosodás, annyi különböző választ lehetne adni. Szerény véleményem szerint a személyre szabás felé kellene menni. De ehhez sok tanár kellene, akik kompetensek a tanuló szakirányú érdeklődésében. Szerintem ez lehetne a jövőben a képzés kulcsa.

Kompetens tanárt meg a környező cégektől lehetne kérni. Szerintem úgy lenne jó, ha a cégeknek lennének kihelyezhető alkalmazottjaik tanári kiképzéssel, akik ellátnának egyetemi oktatást is amellett, hogy dolgoznak. Cserébe az egyetemtől lehetséges alkalmazottakat kapnának, mondhatni válogathatnának a leendő munkatársak között. Sőt az egyetemen tanító alkalmazottak más tanároktól is tanulhatnának.

Akik sikeresen elvégezték a kurzust (gyakorlati feladatok, mini ZH-k, projektmunka, beadandó, vizsga számonkérési formák valamelyikének megfelelésével) kapnának egy certificate-et, egy tanusítányt. 3 évig tartana az érvényessége, és utána frissíthető lehetne egy újabb kurzus keretében, ahol csak a frissítést kellene megtanulniuk. (Bár aki ebben a témában dolgzott, az valószínűleg folyamatosan frissítette a tudását, ezért neki elég lenne egy frissítő vizsga, vagy beadandó megírása)

Nem kicsit idealista vagyok ;)

2013. március 4., hétfő



Gitártanulás online

Mivel az e-tanulás témakörében szakmailag nem vagyok jártas, ezért én a saját tapasztalatomat szeretném megosztani veletek ezen a felületen keresztül.
Tavaly ősszel történt, hogy egy délután szüleimnél a kezembe került tinédzser kori gitárom, amit annak idején rendeltetésszerűen soha nem jutott eszembe használni. Most azonban jó érzés fogott el, mikor arra gondoltam, hogy néha szívesen pengetnék rajta dalokat magam és szűk környezetem szórakoztatására borgőzös estéken. Elhatároztam tehát, hogy felhúrozom és behangolom. A kellékek beszerzése után, mivel első nekifutásra tanár illetve tanfolyam költségét nem akartam magamra venni, természetesen az internetet hívtam segítségül.
Első nekifutásra a youtube-on találtam útmutatót a húrozáshoz és behangoláshoz illetve néhány „háromakkordos dalt”. Ezek gyakorlása néhány napra enyhítették zenéléssel kapcsolatos tudásszomjamat ám szűnni nem akaró kíváncsiságom miatt szükségessé vált, hogy elmélyüljek a kezdő gitároktatással kapcsolatos tartalmak keresésében. Rá is találtam egy ingyenes online kezdő gitártanfolyamra…  folyt. köv.

2012. május 3., csütörtök

Az atipikus tanulásról


A Gondolat Kiadó által 2009-ben jelent meg Zrinszky László szerkesztésében a Tanulmányok a neveléstudomány köréből c. sorozatban: A megújuló felnőttképzés című kötet, amely a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye.

Itt olvashatjuk Benedek András: Az atipikus tanulás új lehetőségei Magyarországon című írását is, ahol többet is megtudhatunk az egész életen át tartó tanulás egyik formájáról, az atipikus tanulásról.

Az atipikus tanulás nem kötődik feltétlenül oktatási intézményhez, nem jelent előre megalkotott órarendet, vizsgarendet, nem a hagyományos értelemben vett tanítási órák, előadások, szemináriumok jelentik az alapját. Az atipikus tanulásban a tanulmányokat folytató egyén dönt szándéka, céljai szerint tanulmányi környezetének kialakításáról. Az egész életen át tartó tanulás egyik formája az atipikus tanulás. A felnőttek munka melletti tanulása és családi elfoglaltsága nem feltétlenül teszik lehetővé az iskolaszerű oktatásban (formális oktatás) történő részvételüket. A formális oktatáson (iskolarendszeren) kívül zajló tanulási formákon, informális tanuláson túl az atipikus tanulás mindazon módszereket (távoktatás, nyitott tanulás) magában foglalja, melyek a kognitív megismerés által az egyén intellektuális és fizikai fejlődésére hatást fejtenek ki. (http://enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/ped/atiptan.htm)

Benedek András ír arról, hogy az ember-számítógép kapcsolat olyan új tanulási környezetet teremtett meg, amire addig még nem volt példa a történelemben.

Valamint, hogy a mobiltelefonok alig több mint egy évtized alatt hódították meg a világot, s a mobil kommunikáció fejlődésével olyan technológiai és társadalmi változások indultak el, amely minden eddigi „technológia transzfer” sebességét felülmúlja. 
Ugyanis ezen hálózatok fejlődése által az egyén képessé válik bárhol, térben függetlenül, - otthon, utcán, vonaton, más földrészen- az információk gyors elérésére.

Az internet és a mobiltelefonok világa egyfajta szerves tanulási környezetté válik, hiszen ma már egyre több diáknak és felnőttnek van laptopja és szinte mindegyiknek korszerű mobiltelefonja.