Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szőttes. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szőttes. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 5., kedd

A szőttes ezer arca IV.

         Ha már első három bejegyzésem a szövésről szólt, úgy gondoltam, így a végén érdemes pár szót szólni a hagyományos értelemben vett megjelenéséről. Az ember nagyon gyorsan rájött hogyan lehet szövetet létrehozni, szép lassan fejlesztette hozzá az eszközeit, melyet később z ipari forradalom idején gépesítettek is. Szerencsére nem sikerült a szövést, mint kézműves tevékenységet teljesen kiszorítani. Még mindig akadnak olyan házak,melyek egyik szobájában egy szövőszék lábítóját nyomogatják, a nyüstök fel-le mozognak, a vetülék pedig csak úgy suhan a felvető szélak között. Jómagamnak még nincs szövőszéke, de szövőkeretem már van. Az itt bemutatott képen látható ágytakaót én készítettem a két kezemmel.


Kilim technikával készült, a motívumkincse erdélyi festékeseké, és a gyapjút én magam festettem a különböző színárnyalatokra.  
A szövésnek létezik szimbólum rendszere, ami nem újkeletű dolog.Az ókori kína óta kínában a két fonalrenszert jin és jang fonalrendszernek nevezik.Vagy gondoljunk bele Pénelopé életébe, mikor nappal sző, éjjel pedig lebontja az az napi munkáját, hátha ezzel megtudja állítani az időt kissé. A buddhisták a lélekvándorlást vélik látni a szövésben, a muszlim hagyomnyban a szövés mozgó univrzum szerkezetét jelképezi, ......s még sorolhatnék megannyi legendát, verset, kultúrát ami a szövéshez kapcsolódik.

Remélem, hogy ebben a pár bejegyzésben egy-két kollégának sikerült az érdeklődését felkeltenem a szövés iránt.

A szőttes ezer arca III.

Még mindig szövés és még mindig fűz, de már nem kosár...

Az előzőkben találkoztunk faháncsból készült szövettel, és a kosárfonással,mint  a szövés "testvérvel" ismerkedtünk. Még mindig  fűzről szeretnék írni, de már nem a kosárfonásról. Talán a kosárfonás tovább gondolásáról beszélhetünk,mikor az élő fűzépísről van szó.


Az élő fűzépítés lényege,hogy ugyanolyan fűzfavesszőt használ fel, mint a kosárfonás, annyi különbséggel,hogy hagyja a növényt tovább élni. Általában kisebb dómokat, kápolnákat, fülkéket, kerítéseket építenek, melyeknek szerkezetébe beleszámolják,hogy a növény él, hajtásokat hoz, tovább növeszti magát. A technika ismert világszerte, mégis oly kevesen használják fel ezt a tudást, kérdés miért szereti az ember jobban a műanyagot, abetont és a téglát....stb. Nagyon sok ilyen szerkezetnél felhasználják a szövés és fonás alapjait. Természetesen léteznek más szerkezetek is,ahol oszloprrendek adják az épület vázát.
A képen látható szerkezet idén ősszel készült el Pécsett a Malomvölgy tónál egy pályázat keretén belül,mely a zöld gondolkodást, a környezetvédelmet támogatja. Mennyivel szebbek lennének játszótereink, ha élő növényzetből épülnének, és nem pedig az oly sok helyen megtalálható műanyagból.

A szőttes ezer arca II.



A szövésről első sorban mindenkinek  kárpitok és szőnyegek sokasága jut eszébe. Nem is gondoljuk át, hogy mi minden tarozhat a szövés témakörébe. Többek között ilyen a kosárfonás is, hiszen a szövés egyszerű alapelvét követi, azaz egy felvetett rendszert vetülék szálakkal "beszövi".  Maga a technika már régóta ismert, magyarországon igen későn kezdtek el vele foglalkozni, pedig a könyezeti lehetőségek igen megfelelők. Széles folyóink árterületein kitűnő fűztelepek vannak, mely a kosárfonás alapanyaga. Sajnálatosan manapság már igen kevesen űzik ezt a mesterséget, reméljük apról fiúra tovább szál majd,s nem fog eltűnni.

2013. november 4., hétfő

A szőttes ezer arca I.





 A szövés eredete a régmúlt idők homájába vész. Az emberiség gyorsan felfedezte, hogy hogyan lehet lapterméket készíteni, melyet felhasználhat különböző célokra. Mivel akkor még csak természetes alapanyaggal volt körbevéve, így nem sok minden maradt ránk több ezer évvel ezelőttről.  A ma élő természeti népek nagy segítséget nyújtanak  a  kutatóknak, hiszen nagyon sok mindent tudnak rekonstruálni az ő segítségükkel. Az egyik érdekesség, ami  a szőttesekkel kapcsolatban merült fel, az az úgy nevezett tapa eljárás, mely során a fa háncsból készítenek szövetet,s azt dolgozzák tovább. A faháncs szővetet oly módon eltudják készíteni,hogy durvább ruházat is készül belőle, nem csak különböző tároló edények és lakásekorációk. Délkelet-Ázsiában, Polinéz szigeteken, Bolíviában és Közép -Afikában még ma is közkedvelt technika.