Erőszakmentes kommunikáció az iskolában - 4.rész

Én és az EMK 

 Mivel a pedagógus munkaeszköze a beszéd, szerintem nagyon alkalmas eszköz a viselkedés szabályozására az erőszakmentes kommunikáció. Amikor először próbáltam ki az osztályteremben, meglepődve figyeltem, hogy viták és harcok nélkül elértem, amit szerettem volna.

 Az EMK nekem leginkább abban segít, hogy a kamaszos hirtelenséggel feltámadó konfliktust az EMK módszerével le tudom lassítani, így mindenkinek jut ideje, hogy végig gondolja mi, miért is történik. A diákok megérzik, hogy nem haragszom rájuk, csak mederbe szeretném tartani az óra menetét és határozott célom van (szükségletem), amit el szeretnék érni. Ez mindig tiszteletet kelt bennük.

Legizgalmasabb része ennek a kommunikációnak, hogy a tanulók nyíltak és őszintévé válnak, ők is elmerik mondani mit szeretnének és ezek a kérések egyáltalán nem a tanulás ellen szólnak.

Ha akár negyed órát rászánok arra, hogy a kéréseiket meghalljam, akár az óra menetéhez éppen nem illő témában is, (múltkor osztályon belüli fegyelmiig elmenő belső harcról kérték ki a véleményemet) - nem élnek vissza a ráfordított idővel. A negyvenöt perc végén - nem először, magam is meglepődve tapasztalom, hogy ugyanúgy végére érünk a tananyagnak, mint ahogy terveztem. Az őket izgató kérdésre választ kapva, nyugodtabban és figyelmesebben követik az órát, fegyelmezésre nincs szükség. Jól érezzük magunkat így együtt.

Az EMK-ban számomra nem okoz problémát az első lépés – a megfigyelés szakasza. A visszajelzéskor már higgadtan tudok figyelni arra, hogy egy konfliktusos helyzetben mit érzek, vajon mi okozza bennem a feszültséget. A szükségleteim és kéréseim azonban néha összekeverednek, a párbeszédben időre lenne szükségem, nehéz számomra egyszerre odafigyelni empátiával a másik félre, hogy vajon mi az ő szükséglete, ami most nem elégült ki, - illetve mi az én szükségletem és kérésem.

Nagyon sokat kell még tanulnom. Saját családomban, főleg kamasz gyerekeimnél az érzelmek, olyan szinten visznek el, hogy a viták hevében eszembe se jut az EMK négy lépése. Már csak utólag tudom elemezni, hogyan is kellett volna csinálni.

Strasser Katalin tréner rendszeresen tart tanfolyamokat az erőszakmentes kommunikáció témában. Voltam már egész napos foglalkozásán, ahol csodálva hallgattam milyen magas szintre lehet eljutni ebben a kommunikációban. Katalin gyakorlat központúan, szituációs feladatokon keresztül az érdeklődés folyamatos felkeltésével gyakoroltatja az EMK-t.

Meghirdetett tanfolyamai különböző alcímek alatt, mindig egy kiemelt témára fókuszálva zajlanak. Hol konfliktuskezelés, hol düh és agresszió kezelés, hol tárgyalás technika a kitűzött téma, hol egyszerű harmónia keresés kapcsolatainkban.

Az éppen aktuálisan  meghirdetett tanfolyamainak címe: 

Az EMK mint a párkapcsolat, család egységét és érzelmi szabadságát biztosító lehetősége

SZÍV NYELVE - Az együttműködő, együtt érző kommunikáció (EMK) használata csecsemőkkel és kisgyerekekkel.

HARC HELYETT EGYMÁS FELÉ FORDULÁS - Kommunikáljunk másképpen!

Visszatérve a módszer kidolgozójához: Dr. Marshall B. Rosenberghez -  könyvéből idézve:

Az EMK nemcsak személyes konfliktusokban használható, hanem

-       a mediáció eszköze is lehet konfliktusban álló felek között,

-       használható volt a világ legkülönbözőbb háborús övezeteiben (Ruanda, Burundi, Nigéria, Malajzia, Indonézia,Srí Lanka, Kolumbia, a Közel-Kelet, Szerbia, Horvátország és Írország) alkalmazták, mint a konfliktusrendezésnek, a békemegteremtésének eszközét,

-       alkalmazható helyreállító igazságszolgáltatásban is,

-       előnyös lehet az üzleti kommunikációban is,

-        és a világban számos EMK-alapon szervezett iskolát működtetnek már. 

Dr. Rosenberg  a Nemzetközi EMK-központ nonprofit szervezetének megalapítója és oktatási vezetője. A szervezet célja túl nő a kommunikáción, egy békésebb világ megteremtésére irányulnak erőfeszítéseik, aminek kiinduló alapja minél szélesebb körben megismerni az EMK konfliktus kezelő folyamatát.

Ha sikerült felkeltenem érdeklődéseteket szeretettel ajánlom nektek a blogban említett  könyveket:

Dr. Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak

Dr. Marshall B. Rosenberg: Így is lehet nevelni és tanítani

és természetesen a trénert:

Strasser Katalin
tréner, mediátor
+36 70 2506233
www.emkommunikacio.hu

Erőszakmentes kommunikáció az iskolában - 3.rész

Itt fejeztem be előző blogomat.

A EMK-nak négy fő alkotóeleme van:

-                       a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés.

Mit jelent ez?

Röviden az ERŐSZAKMENTES KOMMUNIKÁCIÓ lényege Dr. Marshall B. Rosenberg könyvéből mazsolázva.

 A MEGFIGYELÉS 

Lényege, hogy elválasszuk egymástól a tényeket azok értelmezésétől és értékelésétől. A megfigyelés arra vonatkozik, hogy az adott szituációban mi az, ami objektíve történt: mi az, amiről egy elfogulatlan kívülálló is ugyanúgy számolna be. Ez a tényközlés megnyitja az utat a kommunikáció felé.

·         nem véleményezés, értékítélet ( rossz, jó…)

·         nem  minősítése ( buta vagy,…..)

·         nem általánosítás ( mindig, soha, valahányszor….)

Ezek a vitapartnert rögtön védekező pozícióba kényszerítik.

 Dr. Marshall könyvében érdekes kérdést tesz fel?

 „Vajon a pozitív minősítés (pl. „Béla okos ember”) zsiráful van-e? A válasza határozottan: nem.

 A pozitív, mi több: a semleges minősítés (pl. „Béla villamosvezető”) is ítéletet fogalmaz meg: az embert azonosítja a viselkedésével. Lehet, hogy Béla azzal keresi a pénzt, hogy reggeltől estig villamost vezet – azonban Béla egy csomó más dolgot is csinál; teljes ember, érzések és szükségletek komplex szövevényével. Ha ráragasztunk egy címkét, akkor szinte mindegy is, hogy a címke felirata „ostoba”, „okos” vagy éppen „villamosvezető”: pusztán a címkézés tényével erőszakot alkalmazunk.”

 

AZ ÉRZÉS

Az EMK-nak talán a legnehezebben megtanulható eleme az érzések és gondolatok szétválasztása.

A köznapi életben az érzés szót gyakran használjuk:

-        a gondolat vagy vélemény szinonimájaként - pl. „Az az érzésem, hogy ez a film unalmas”

-       vagy e mögé bújtatjuk a másik minősítését - pl. „Úgy érzem, te tévedsz”

 Az érzések jellegzetessége, hogy nincs rajtuk mit vitatni. Olyan nincs, hogy valaki „hibásan érez”. Ebből az is következik, hogy nincs „helyes” vagy „helytelen” érzés: minden ember minden valós érzése egyformán tiszteletre méltó.

Az EMK két dolgot tesz az érzésekkel. Egyrészt őszintén felvállalva elmondja a saját érzéseit (pl. „félek”), másrészt igyekszik meghallani – a másik érzéseit (most ő „fél”).

A SZÜKSÉGLET

Szükséglet alatt az EMK-ban egyetemleges emberi igényeket értünk. Ilyen szükséglet lehet például a biztonság iránti igény, a társadalmi megbecsültség igénye, a pihenés iránti igény.

pl.  Kamasz lány:  - Amikor nem hívtalak fel, akkor aggódtál, mert arra lett volna 

        szükséged, hogy tudd: nincs semmi bajom?

      Anya:  - Erről van szó.

A KÉRÉS

Az EMK-ban megfogalmazott kérés pozitív, konkrét, teljesíthető és elutasítható.

Ha hangot adtam annak, hogy egy konkrét helyzetben mit érzek és milyen szükségletem van, megkérhetem a másikat, hogy tegyen meg valamit.

Akkor valódi a kérés, ha utána beszélő hajlandó együtt érezni a másik féllel, figyelembe véve az ő szükségleteit, még akkor is ha az adott pillanatban ez elutasítást jelent.

Van olyan, hogy nehéz a megfelelő kérést megfogalmazni.

 Ez leggyakrabban oda-vissza táncolást jelent önmaga és a másik között, a megfigyelések, érzések és szükségletek birodalmában, és valószínű, hogy a probléma tényleges megoldásához csak több kérésen át vezet az út.

vége következik…………

Erőszakmentes kommunikáció az iskolában - 2. rész

A középiskolai diákok korosztályi sajátosságok révén naponta kerülnek konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, családjukkal és a társadalommal. Ezek a konfliktusok lehetőséget nyújtanak a fejlődésre és a tanulásra is.

Ahhoz, hogy ezeket a konfliktusokat „sérülés mentesen” rendezni tudják, el kell sajátítaniuk bizonyos konfliktuskezelési technikákat. Egyik terület lehet, megérteni a kommunikáció fontosságát, elsajátítani a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket.

Az EMK-nak mint módszernek lényeges aspektusa, hogy alkalmazásának nem feltétele, hogy a kommunikációs partner is tudjon és/vagy akarjon erőszakmentesen kommunikálni.

Az EMK-ban nem az a célunk, hogy megkapjuk amit akarunk, hanem olyan emberi kapcsolatot teremtsünk, aminek eredményeként mindenkinek a szükséglete kielégül.

            Az EMK-nak négy fő alkotóeleme van:

                                                                    -     a megfigyelés,                  
                                                             -      az érzés,
                                                             -       a szükséglet 
                                                             -      és a kérés.  
Zsiráfiskola. A kép az erőszakmentes kommunikáció négy elemének (megfigyelés, érzés, szükséglet, kérés) váltogatását szimbolizálja.

Az erőszakmentes kommunikációt szokás zsiráfnyelvnek is nevezni, szembeállítva a hétköznapokban csaknem mindenki által használt sakálnyelvvel.

Folytatom......

Erőszakmentes kommunikáció az iskolában

Amikor megismertem az ERŐSZAKMENTES KOMMUNIKÁCIÓ modell lényegét nagyon felkeltette érdeklődésemet, hogy milyen módon működik ez a gyakorlatban, hogyan tudom hasznosítani a pedagógusi munkám során. Ma már bátran merem ajánlani mindenkinek, mert működik.

Dr. Marshall B. Rosenberg: Így is lehet nevelni és tanítani című könyvében olvastam –

„Külföldi tapasztalat az, hogy azokban az iskolai közösségekben, amelyekben a diákok és a tanárok partnerek – azaz a nevelés Marshall erőszakmentes, az életet gazdagabbá tevő módszerén alapszik-, valódi tanulási közösségek fejlődnek ki, és az iskola nem személytelen megszégyenítő versenypályaként működik. A diákok megélhetik, hogy az iskola a felfedezések, az érzések és ötletek megosztásának izgalmas helye.”

Elgondolkoztam, hogy ez a megtanult kommunikációs modell képes erre? Igen, de az EMK azért ennél több.

Egy pszichológus tanárom mondta, hogy a több évet a pályán eltöltött pedagógusokat pár mondatuk után  meg lehet ismerni. Pedagógusi „betegségnek” nevezte, hogy a napi irányító attitűd személyiség változást okozhat. A pedagógusra jellemző:  könnyedén minősít, általánosít és kinyilatkozik, az empátiája és elfogadási képessége lecsökken. A pedagógusok elvesztik az egyenrangú partneri kapcsolatot a diákokkal és nem értik miért esik nehezükre az oktatás.

Az EMK-nak két fókusza van:                                                                                                                                              

-       az egyik az empátia, vagyis a beszélgető partnerre való együtt érző odafigyelés

-       a másik az őszinte önkifejezés: oly módon, hogy az a másikat lehetőleg együtt érző odafigyelésre indítsa.

Feladatunk van ezen a téren magunkkal és feladatunk, hogy a megszerzett tudásunkat ezen a téren is tovább adjuk tanítványainknak.

Folytatom…………..