Tanulás a lynda.com-on #2

Előző bejegyzésemben a lynda.com angol nyelvű Online Training Library-t mutattam be felületesen, most lássuk picit részletesebben.

Ebben a bejegyzésben a tanulható a kurzusok felépítését mutatom be.

Fő kategóriák, amikből lehet válogatni:
3D, Audio, Business, Design, Developer, Photography, Video, Web

Vegyünk egy kurzust a Web kategóriából, legyen ez a "PHP with MySQL Essential Training". Ez egy 11 óra 3 perces kurzus (ennyi az ehhez a kurzushoz tartozó videok összhossza), ami a PHP programozás alapjait mutatja be MySQL adatbázis-kezeléssel.

Van egy bevezetés (Introduction), maga a tananyag 15 fejezet, és a befejezés (Conclusion).

A fejezetek változó mennyiségű leckékből állnak.
Itt a legrövidebb fejezet (ha nem nézzük a bevezetést és a befejezést) 15 perc 40 másodperc, jelen esetben a PHP áttekintése (PHP Overview), ami 4 leckéből áll.
Itt a leghosszabb fejezet 1 óra 55 perces ebben a kurzusban, ami 15 leckéből áll. Ez a legbonyolultabb része a kurzusnak.

Egy lecke hossza 1 perc 30 másodperctől egészen 12 percig is tarthat.

Ha elvégeztünk egy kurzust teljesen (bemutatkozás [introduction] és befejezés [conclusion] nem számít bele), akkor kapunk egy virtuális tanúsítványt róla, amit publikálhatunk is bárhol. Akár jól mutathat egy önéletrajzban. És mint egy dicséret hathat ránk, inspirálva minket a további kurzusok elvégzésére.

Összegezve: a kurzusok felépítése nagyon követhető, általában véve nagyon jól magyaráznak a tanárok, és ha kicsit nagyobb összeget fizetünk, akkor még a forráskódokat is megkapjuk hozzá. Amit viszont hiányolok belőle, az az interaktivitás. És erre térnék ki a következő bejegyzésemben, vagyis a jelenlegi lynda.com hiányosságaira és persze a kedvenc részekre is.

Remélem sikerült felkelteni az érdeklődést :)

Az informatika és az oktatás II

Az első bejegyzésemnél a saját tananyag készítés folyamatával fejeztem be. A tapasztalatom az hogy az órai munkát elősegíti és megkönnyíti az informatikai eszközök használata, viszont  több lesz az órán kívüli munka (egyenlőre). Amit problémának látok az hogy még nem lehet mindenhol, mindig használni. Nincs minden osztályteremben interaktív tábla vagy legalább projektor és ilyenkor hiába a kidolgozott digitális tananyag, vissza a krétához. Érdekes hogy sokan feleslegesnek tartják az interaktív táblát, mégis nálunk mindenki ott akar órát tartani ahol van interaktív tábla, így rémelem a bővítés nem fog itt megállni. Az interaktív tábla már külön témaként is szerepelt a blogban, úgy hogy nem fogom ezt tovább tárgyalni. A tankönyv egy másik terület a digitális technológia még nem nagyon vonult be. Bár az e-könyv már rég létezik, én is már majdnem kizárólag e-könyveket olvasok, tankönyvet még nem nagyon láttam elektronikus formában, bár egyszerűbb mint egy digitális tananyag készítés, és az olvasáshoz nem is szükséges külön eszközt vásárolni, már az okostelefon is megteszi (amivel minden diák már rendelkezik).

Tanulás a lynda.com-on #1

Ebben a bejegyzésben a lynda.com Online Training Library^® alapvető felépítését mutatom be.

Első találkozásom a lynda.com kurzusaival egy (magyar) torrent site segítségével történt (ha ez nincs, szerintem sose tudom akkor meg, hogy létezik. És ha tudtam is volna, akkor se fizettem volna érte, mivel nem volt miből). A PHP programozással szerettem volna mélyebben megismerkedni, és sikerült is. Mindez 2009-ben történt, mikor készültem az első szakdolgozatomra. Örömmel tapasztaltam, hogy több segítséget nyújtott, mint a főiskola amire jártam, pedig Hálózati és Webtechnológiák szakirányon tanultam... Mára már előfizetője vagyok ennek az eLearning, vagy ahogy a lynda.com nevezi magát "Online Training Library^®" angol nyelvű oldalnak.

Az Online Training Library^® jelentése:
Mozaikszóval OTL. Feliratkozás alapú adatbázis, melyben az audio-vizuális munka, az oldalon keresztül, vagy az oldal részeként érhető el.

"“Online Training Library®” or “OTL” means the subscription-based database of audio-visual works that is available through the Site and is part of the Site." — lynda.com

A lynda.com által fejleszthető készségek (skills):

• Software
• Kreatív (Creative)
• Üzelti (Business)

Számokban mérve:

• 1668 kurzus (hetente folyamatosan bővül)
• Alap csomag: 25$/hónap (kb. 5 000 Ft/hó)
• Premimum csomag: 37,5$/hónap
• 1 hétig ingyenes a használata

Kiemelem újra: 1 hétig ingyenes! És 1 hét alatt sokminden megtanulható... lynda.com

Következő bejegyzésemben a kurzuskategóriákról és a kurzusok felépítéséről tervezek írni.

Jó tanulást!

Rádi Viktor

Az informatika és az oktatás

Nem ez az első alkalom hogy blog bejegyzést csinálok, ez a második. Részt vettem egy Comenius projekten és a találkozó után megkértek hogy a projekt blogjára tegyem fel a projekten elkészült dokumentumokat (videok, ppt-k). Hogyan segíthet az informatika az oktatásban? A lehetőségek skálája nagyon széles. Már az is nagy segítség ha kivetítem az  anyagot, bár ez a legegyszerűbb megoldás, sokkal jobban áttekinthető egy rajz így mint ha én rajzolnám a táblára. Van néhány interaktív tábla is az iskolába (amit nagyszerű eszköznek tartok az oktatásban). A Moodle rendszert is most kezdték használni az iskolánkban és természetesen van e-naplónk. A legnagyobb problémám az digitális tananyag. A közismereti tárgyaknál jobb a helyzet, de a szakképzésben nagyon nehéz találni valamirevaló anyagot. Kerestem a netten de használhatót nem találtam. Nekiláttam készíteni anyagokat, de nagyon időigényes, úgy hogy beletelik egy kis időbe mire lesz egy használható anyagom.
Folyt. köv.

Grovo

Egy előző bejegyzés alkalmával már ajánlottam nektek egy oldalt, ahol nagyon értékes előadásokat találhattok a tudomány, technika területéről, melyeket bátran beépíthettek az előadásaitokba is. Ez volt a TED.

Ezúttal egy másik oldalt ajánlok figyelmetekbe, mely elmondása szerint elsősorban tanulási és tranining portálként jött létre, s eltérően a TED koncepciójától, a GROVO csak webes technológiákkal foglalkozik. Rövid videókon keresztül sajátíthatjuk el a Facebook profilunk beállításainak lehetőségét, amolyan how-to animáción nézhetjük, miért és hogyan is célszerű Facebook-s oldalakat létrehozni, látogatottságot növelni, megismertet minket a Google Analytics használatával, a Twitter, LinkedIn lehetőségeivel. Bemutatónak, demonstrációs videóként nagyon jól használható minden IT-s tanár számára, úgyhogy Grovo-ra fel!

Szerintetek mi az 5 legfontosabb eLearning-s készség (képesség)? (2. rész)

Ezen mini sorozat első részében igyekeztem a Tisztelt Olvasó figyelmét felhívni arra, hogy a kép- és videószerkesztés miért is olyan fontos egy előadó számára, s mennyivel hatékonyabb is lehet az a tanár, aki ezen képességek birtokában van. A második részben egy kicsit más szempontból közelítjük meg a megvizsgált készségeket, nem lesznek ennyire technikai jellegűek. Íme az oktató számára nagyon fontos további képességek, készségek:

3. eLearning-s keretrendszerek használata - valószínűleg egyet értünk abban, hogy csak a jól sikerült prezentáció elkészítése önmagában még nem teljesen elég. Egyrészt azt át kell adni, el kell juttatni a diákokhoz, más részt pedig nem árt, ha gyorsan és kíméletes módon meg is tudunk győződni arról, hogy az adott tananyagot kellően elsajátították. Felejtsük most el a hagyományos, papír alapú tesztek írását, s térjünk át az elektronikus formára! Egy jó eLearning-s oktató kiváló ismérve, hogy mennyire ért az eLearning-s rendszerek kezeléséhez, mennyire mozog otthonosan bennük, s hogy kellő figyelemmel tudja-e összeállítani az adott kurzus anyagát, ellenőrző kérdéseit és tesztjeit mondjuk egy olyan LMS-ben, mint a Moodle.


4. Közösségi háló használata - mivel diákjaink többsége már legalább egy közösségi hálónak regisztrált felhasználója, a gyorsabb kapcsolattartás és tananyag megosztás céljából elengedhetetlen, hogy mi is szerves részét képezzük a "közösségnek". Az, hogy manapság a diákok saját Facebook oldalt hoznak létre osztályuknak, s hogy a "közhasznú" információkat itt osztják meg egymással, szinte száraz tényként kezelhető. Ha abból a téves feltevésből indulunk ki, hogy ezen közösségi oldalakat a diákok gyakrabban látogatják mint a mi eLearninges portálunkat, logikussá válik, hogy a legújabb tananyagokról, prezentációkról ill. kurzusokról ezeken az oldalakon tudjuk tájékoztatni őket. Vagy tévednék?:)


5. Mobilalkalmazások használata - ez már egy magasabb szint... Messze állunk még attól, hogy mobilokra fejlesszünk, készítsünk eLearning-s alkalmazásokat, de talán a mostanság igen csak terjedő tabletek (iPad, Android Pad,...) egy lehetséges utat kínálnak számunkra. Persze, a mi időnkben még a tabletek csak max. tervrajzon léteztek, de a technológia gyorsan fejlődik. Felmerülhet a kérdés, hogy a széles sávú internet ily mértékű terjedésével miért lenne szükség direkt mobilalkalmazások készítésére, ha a webes Moodle rendszerünket elérhetik szinte bárhonnan? De vajon megelégszünk ezekkel a lehetőségekkel, melyet a webes eLearning-s rendszerek nyújtanak? Nem lenne effektívebb egy direkt mobilokra, tabletekre tervezett és optimalizált eLearning-s rendszer, amely mondjuk egy SMS-ben jelezné felhasználójának, ha új prezentáció került feltöltésre, esetleg egy órával az online teszt előtt egy felbukkanó ablakban jelezné, hogy ideje készülődni...

Ennyi volt rövid ismertető, tájékoztató kis sorozatom arról, hogy egy profi szinten eLearninggel foglalkozó személy szerintem milyen készségekkel is kéne, hogy rendelkezzen. Nagy örömmel fogadnám a Ti véleményeteket is ezen témában, vajon Ti mit gondoltok erről,mi a tapasztalatotok?

A felnőttképzésben tanuló diákok és az e-tanulás

Egy érettségi utáni szakképzéseket folytató középiskolában és egy felnőttképzési intézetben dolgozom. Pár informatikát tanító kollégámmal együtt már a moodle rendszeren keresztül megismertettük az e-tanulás nyújtotta kedvező lehetőségeket a diákokkal és már hatékonyan működik az informatikai jellegű szakképzéseken. 

Azonban a nem informatika tantárgyakat tanító kollégák még nem szívesen használják ezt a keretrendszert, vagy idegenkednek az e-learning bármilyen formájától.

Ezért megkérdeztem iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésen tanuló 18 és 50 év közötti diákok véleményét az e-tanulásról az elmúlt tanévben a Google dokumentumok között található kérdőív szerkesztő és kiértékelő szoftver segítségével.

Arra voltam kíváncsi, hogy a diákok miként viszonyulnak az e-tanuláshoz, valamint arra, hogy ők mennyire tájékozottak az e-tanulás világában.

A diákok többsége már tájékozott volt az e-tanulással kapcsolatosan, s elgondolkodtató és továbbgondolásra érdemes válaszokat írtak.

"Bárhonnan elérhető, így nem kell feltétlenül a képzésen személyesen részt venni."

"Interneten keresztül tanulás, tananyagok megosztása, könnyen elérhető tananyag."

"Könnyű és gyors tanulási forma."

"Otthoni elérhetőség a tananyagot illetően, megkönnyíti a tanulást, hiszen akkor tanulhatunk, amikor időnk/energiánk engedi."

"Olyan tanulási mód, amely nem tankönyvek segítségével történik, hanem számítógépek segítségével vagy más elektronikus eszköz segítségével."

A diákok 98%-a rendelkezik otthon számítógéppel és már internet elérhetőséggel is. 88% -uk használja a csevegést, a chat-et, valamint 97% az önálló tanulásnál már az internetet veszik segítségül. Mivel azonban a képernyőről történő tanulás káros a szemnek, ezért csak 47% tanul képernyőről. (Láttam már e-book olvasókat, ami kíméli a szemet. pl Kindle), 89%-uk szívesen venne részt olyan tanfolyamon, ahol e-learning segítségével sajátítják el a tananyagot és 89%-uk hatékonynak tartja is az e-tanulást.

A diákok megfogalmazták azokat a gátló tényezőket is, hogy véleményük szerint miért nem elterjedt még az e-tanulás, vagy miért nem alkalmazzák az oktatási intézmények szívesen.

Többségükben azt említették, hogy az informatikai háttér nem megfelelő, vagy a hallgatók és a képzők jobban szeretik a jól bevált módszereket, vagy azt, hogy a hallgatóknak nincsen megfelelő informatikai tudása. Fontosnak tartották első helyen, hogy a képzők nyissanak e lehetőség felé, valamint megfelelő infrastruktúra és jó minőségű e-learning tananyagok elkészítését hangsúlyozták.

"Technikai feltételek, kevés jó minőségű tananyag, kevés hozzáértő tanár. Az internet hálózat nem mindenhol megfelelő, vannak még elavult számítógépek."

Az egyik informatika szakmacsoportban tanuló diák válasza nagyon elgondolkodtató volt:

"Az élet közelít ahhoz a státuszhoz, amikor minden gép-internet-szerver központú lesz, és ebben a szakmában látom a jövőt."

Ez a válasz felnőttoktatási intézmények, intézményvezetők számára motiváló erejű lehet abban, hogy szorgalmazza az e-learning bevezetését és alkalmazását az oktatásban, valamint a piacon maradás egyik lehetőségét is jelentheti számukra.

Új svéd iskola (erre még várni kell 10-20 évet)