Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: informatika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: informatika. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. december 11., szerda

Hagyományos médiumok és az informatika

Hagyományos médiumok és az informatika


Mandácskó Zoltán
 
Hosszú ideig minden médiummal csak a saját környezetében tudtunk találkozni. Azaz ez azt jelenti, hogy ha filmet szerettünk volna nézni, akkor vettük a kabátunk, pénztárcánk, popcornos zacskónk és beültünk a moziba. Ha egy fenomenális zenei élménynek akartunk a részesei lenni, akkor elmentünk valamilyen koncertterembe és részeivé váltunk a csodának. Ugyanígy volt a hírek megtudása a nyomatott sajtóból, újságból.
 
Ahogy a számítógépek tért hódítottak a világon úgy kezdtek átformálódni a szokásaink. Érdekes, hogy nagyapám a mai napig a nyomtatott sajtót olvassa, míg édesanyám már böngészget a hálón, húgommal mi mindent innen szerzünk be már a háztartásba is.
 
hírek fénysebességgel érkeznek hozzánk, hogy kiváló kép- és hangminőségben hallgathatjuk és láthatjuk rádió- és tévéműsorokat. Tévénézés, rádióhallgatás és a még jellemzően papíron megjelenő újságok lapozgatása közben talán nem is gondolunk arra, hogy az újságírók szinte kizárólag számítógépen készítik el munkáikat, gyakran számítógépes hálózatok segítségével továbbítva azt a szerkesztőségbe. A televízióstábok a távközlési műholdak segítségével a világ bármely részéről élőben tudósíthatnak bennünket a legérdekesebb eseményekről. A rádióműsorok, animációs filmek, reklámok egyre gyakrabban készülnek számítógépen, és ez az eszköz a tévé- és rádióstúdiók adásirányításában is nélkülözhetetlenné vált.
 
Gondoljunk csak abba bele, hogy eddig, ha a csodálatos Metropolitan Opera előadását szerettük volna megnézni, akkor elég hosszasan utazhattunk volna, hogy egy távoli kontinens, távoli városába eljussunk és lássunk egy előadást. Ma 2013-ban lehetőség van arra, hogy akár a MüPa-ba, akár a Corvin Moziba, akár az Uránia Filmszínházba elzarándokolva a székbe beleülve HD minőségben és fantasztikus hangminőségben nézzük meg a Boleyn Anna, avagy a A walkűr előadást.
 
A pedagógia mai tudományos és köznapi álláspontja szerint a hagyományos taneszközök körébe a következők tartoznak: hagyományos 3D és szemléltető eszközök (pl. tanulókísérleti, demonstrációs eszköz, modell, makett, falikép, térkép), nyomtatott ismerethordozók (pl. tankönyv, szöveggyűjtemény, atlasz, munkafüzet, képletgyűjtemény), audiovizuális információhordozók (pl. oktató hang- és videokazetta, írásvetítő fólia, diasorozat, iskolatévé, videó).
Az elektronikus-digitális médiumok (pl. prezentációs programok, oktató CD-ROM, e-book, DVD, on-line adatbázis, szimuláció, e-learning tananyagok).
Napjainkban a hagyományos tananyagokat, egyre nagyobb számban digitalizálják, pl. archív hang és mozgó(kép) felvételek átmásolása.
 
A hagyományos médiumok informatikai megjelenése (digitális könyv, internetes folyóiratok, zenehallgatás, filmvetítés számítógépen, off-line rendszerek, digitális tudástárak CD-n és az interneten, web rádió, on-line tévé) korunkban zajlik.
 
 


2013. május 24., péntek

LLL informatikai egyetemen (idealista elképzelés)

Teljesen nyilvánvaló, hogy az LLL (Life Long Learning, azaz az élethosszig való tanulás) eléggé érvényesül az informatikában. Igazából a kérdésem, hogy hogyan lehetne ezt megszervezni? 3 éves amortizációval számolnak a könyvelők is. Vajon nekünk 3 évente frissíteni kellene mindenből a tudásunkat? Vagy naponta? Szóval milyen időközönként? Vagy ez teljesen szakirány függő? Vajon mi az az alap, amit mindenkinek tudnia kell? Egyre több tudást kell elsajátítani, vajon ezzel meg tud küzdeni egy egyetem? Hol a határ a specializáció és az úgynevezett alaptudás között?

Ezek nagyrészt költői kérdések, és szerintem ahány szakirányosodás, annyi különböző választ lehetne adni. Szerény véleményem szerint a személyre szabás felé kellene menni. De ehhez sok tanár kellene, akik kompetensek a tanuló szakirányú érdeklődésében. Szerintem ez lehetne a jövőben a képzés kulcsa.

Kompetens tanárt meg a környező cégektől lehetne kérni. Szerintem úgy lenne jó, ha a cégeknek lennének kihelyezhető alkalmazottjaik tanári kiképzéssel, akik ellátnának egyetemi oktatást is amellett, hogy dolgoznak. Cserébe az egyetemtől lehetséges alkalmazottakat kapnának, mondhatni válogathatnának a leendő munkatársak között. Sőt az egyetemen tanító alkalmazottak más tanároktól is tanulhatnának.

Akik sikeresen elvégezték a kurzust (gyakorlati feladatok, mini ZH-k, projektmunka, beadandó, vizsga számonkérési formák valamelyikének megfelelésével) kapnának egy certificate-et, egy tanusítányt. 3 évig tartana az érvényessége, és utána frissíthető lehetne egy újabb kurzus keretében, ahol csak a frissítést kellene megtanulniuk. (Bár aki ebben a témában dolgzott, az valószínűleg folyamatosan frissítette a tudását, ezért neki elég lenne egy frissítő vizsga, vagy beadandó megírása)

Nem kicsit idealista vagyok ;)