E-learning projektek és alkalmazások hallássérülteknek

Manapság már nélkülözhetetlen, hogy legalább alapszinten beszéljünk egy idegen nyelvet. Azonban ez egyesek számára nem valósítható meg könnyen. Amíg számos képzést találhatunk halló, egészséges emberek számára, nagyon kevés van, amely a hallássérültekre koncentrálna, akik jelnyelv segítségével kommunikálnak. Érdekvédelmi szervezetünk a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) hatékony közreműködése a hallássérültek idegen nyelv tanulásában, mi sem bizonyítja jobban, mint az a nemzetközi tanácskozáson való részvétel, melynek tavaly 2012. május 24-26. között az ELTE Bölcsészettudományi Kara adott otthont. A workshop a hallássérültek idegennyelv-tanulásának érdekében zajlott, melyen számos hazai és külföldi szakember prezentálta eddigi megvalósított e-learning tananyagait, valamint indítványozták a közös együttműködést.

Szendrődi Andor gyógypedagógus (soproni gyermekotthon igazgatóhelyettese), szintén résztvevője volt a nemzetközi tanácskozásnak, aki érdeklődésemre tájékoztatott, hogy munkatársaival egy nagy projekten dolgoznak közösen a klagenfurti egyetemmel. A speciális e-learning tananyagban a német nyelv oktatását teszik lehetővé jelnyelvi adaptációval, multimédiás, videós, szöveges és interaktív elemekkel, így megkönnyítve a gyermekek számára a nyelvtanulást.

Az e-learning projektekre jellemző a folyamatos fejlesztés, a meglévő rendszer bővítése, valamint a felhasználók igényeihez való igazítása, ahogy a fenti projekt is speciális módszerrel, multimédiás elemekkel jött létre.

A német nyelv elsajátítása mellett lehetőség van az angol nyelv tanulására „SignOnOne” projekt és a „SignOn” weboldal www.sign-on.eu segítségével. A jelnyelvet beszélők elsajátíthatnak egy alapfokú angol nyelvtudást, mivel a programok segítségével a hallássérült felhasználók is közvetlenül bekapcsolódhatnak a kurzusokba.

A kurzusok célcsoportját a hallássérült felnőttek alkotják, akik nem csak az órák során, hanem otthon, egyedül is tudják használni, hasznosítani a program kínálta lehetőségeket. A „SignOnOne” ingyenesen elérhető a projekt internetes weboldalán keresztül regisztráció vagy letöltés nélkül. A tananyag magyar nyelvű változatát Szendrődi Andor és kollégái készítették el, megtekinthető: http://acm5.com/signonone/

A jelenleg elérhető 10 lecke szoros együttműködésben készült a partner intézmények hallássérült tagjaival, garantálva ezáltal, hogy a kurzus felépítése a leginkább megfelel az igényeiknek. A leckék során a fő tananyagot egy angol nyelvű szöveg nyújtja, melynek szavai, kifejezései és mondatai a 6 partner ország nyelvére le vannak fordítva. A mondatokat animációkkal egészítik ki, valamint nyelvtani magyarázatok és a szájról olvasást lehetővé tevő videók is megtalálhatóak az egyes leckékben.

A projektben résztvevők aktív szerepet vállaltak a jelnyelvi fordításokban, videók készítésében, a megfelelő tartalom kiválasztásában, az ahhoz kapcsolódó animációk készítésében, valamint a weboldalkészítésében is. A koordinációs és menedzsmenti feladatokat is közösen oldották meg. A megvalósult projekt egyedülálló és példaértékű, ezért fontosnak tartom bemutatni a projektben résztvevő partnereket, melyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre.

A soproni Tóth Antal Nevelési - Oktatási – Módszertani Központ is készít folyamatosan e-learning tananyagokat. http://www.tothantal.hu/index.php/e-learning.html

A megvalósult és folyamatban lévő e-learning projektek lehetőséget teremtenek a hallássérültek számára az idegen nyelv tanulásában, hiszen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók a nyelvvizsga bizonyítványt így könnyebben meg tudják majd szerezni, valamint az idegen nyelvű szakirodalmakat is tudják hasznosítani tanulmányaik során. A távoktatás a fogyatékkal élők számára is nagy segítséget nyújtott, különösen a mozgássérültek körében, az e-learning mára már olyan képzést biztosít a speciális képzést igénylő tanulók számára, mely lehetővé teszik az akadálymentes tanulást.

Mi okozhatta a távoktatás eltérő kelet- és nyugat európai fejlődését?

Talán, már a legközelebbi nyugat európai blokk nemzetéhez viszonyított 20-30 éves gyakran behozhatatlannak tűnő gazdasági, kulturális és életszínvonalbeli elmaradottságunk.

Az oktatás tartalmi elemeit, formáját, minőségét, elérhetőségét meghatározza az aktuális (oktatás) politika, az informatikai infrastruktúra fejlettsége, hozzáférhetősége és a szolgáltatás ára stb.

Úgy 12 évvel ezelőtt, mikor a Kandó testvér iskolájának vendégszeretetét élvezhettem Furtwangen-ben, már szembeötlő volt a számítógép használat különbözősége, ami aztán már pár évvel később itthon is hétköznapi valósággá vált.

Például: amíg a Bécsi úti kollégiumban frissen kiépített „koax drótos” internet hálózat nyújtotta lehetőségekkel barátkoztunk, addig pár száz kilométerrel nyugatabbra már nagy adatátviteli sebességű online felületen használták a főiskola erőforrásait, könyvtárát stb. A hétvégi házibulikat is az online térben szervezték a velünk egykorúak.

De mind ez részben már csak nosztalgia és talán a miértre, az okra próbál árnyalni.

Talán a mostani időszakban érjük el azt az országos lefedettséget és adatátviteli minőséget, ami fontos a távoktatás feltételrendszerében (esélyegyenlőség).

Sajnos ahhoz, hogy az oktatás elérje a valós célját, ahhoz a működőképes gazdaság elengedhetetlen, azokkal a kompetens szereplőkkel, akik ha nem is nagy pontossággal, de legalább felelősen előre képesek jelezni a képzési igényeket. (A frissen végzett szakember ne a munkaügyi központban kezdje a karrierjét!)

Ma az oktatás talán lépéselőnyben van a kvázi megrendelőivel szemben, mert tudja, hogy mivel és hogyan, csak kérdéses a mit és mikor.

Összegezve a gondolatokat, a kelet európai távoktatás lemaradása nagyrészt, a különböző nagy gazdasági-társadalmi rendszerek eltérő strukturális felépítéséből, piaci igényeiből és lehetőségeiből fakad.