Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kooperatív. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kooperatív. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. december 1., vasárnap

Hálózati alapú tanulás

Úgy döntöttem, az ideji blog bejegyzéseknél saját tapasztalatokat, elképzeléseket osztok majd meg. Egyik sem lesz szentírás, csak a saját kis világom, kísérleteim kivetülése. Nézzük!

Hogy mit lehet felhasználni? Szinte bármit! A kísérletezésre kijelölt osztályomnál immár második éve vannak jelen online eszközök.
Mondok egy példát: önnáló kutató feladat, 3 fős csoportokban, szerepek: titkár, kutató, koordinátor, szükséges idő: 2x45perc. A szerepekhez kapcsolat feladatkörök: a titkár jegyzetel, figyeli az időt, a közös prezentációnál vezeti a bemutatást. A kutató végzi a keresést, ő ül a számítógép előtt. A koordinátor segíti a folyamatos kapcsolattartást, bátorít, segíti az előrehaladást.
Minden csoport kap egy-egy nagyobb megválaszolandó kérdést az aktuális témában, melyet online kereséssel bárhogy megvalósíthatnak. A kutatási szempontok: forrás ellenőrzés (pl. vigyázz: a wikipédiát bárki szerkesztheti, lehet fent fals információ), interaktivitás (a projektor előre bekészítve, ösztönzendő pl. a youtube használatát). A feladat során időkeretek vannak: a kutatási részre 20perc, a kidolgozásra, prezentációra való felkészülsére 10 perc. A prezentáció hossza maximum 5 perc lehet.
A feladat módszertana nevezhető talán így: hálózati alapú kooperatív.
Ugyanezen osztálynál mára a facebook is szerpet játszik. A saját osztály csoportba nem kértem a felvételem, de csoportos beszélgetésre heti rendszerességgel kerül sor, ahol meguktól jönnek elő tananyaggal kapcsolatos kérdések, amiket mostanra már egymás között is megválaszolnak (kortárs segítés?). 
Bátorság kell azért az ilyen kísérletekhez, de működhetnek. 
Szerinted? :)

2013. október 3., csütörtök

Miért is állnak ellen?

Úgy döntöttem, az ideji blog bejegyzéseknél saját tapasztalatokat, elképzeléseket osztok majd meg. Egyik sem lesz szentírás, csak a saját kis világom, kísérleteim kivetülése. Nézzük!

Van ugye az a probléma, hogy a mai gyerekek ingerküszöbe igen magas. Értem ez alatt azt például, hogy hozzászoktak a gyors, interaktív, harsány dolgokhoz. Ez sokszor nagyban nehezítheti a tanulást a közoktatásban. Véleményem szerint többek közt ezért is fullad sokszor kudarcba a formális, frontális módszer. Ugyanakkor érdekes saját tapasztalat, és kísérletezés útján azt vettem észre, hogy az egyéb, szokatlan módszereknek viszont úgymond ellenállnak a gyerekek.Értem ezalatt azt, hogy ha valamilyen anyagrészt kiválóan fel lehetne dolgozni kooperatív módszerekkel, annak sikere nem borítékolható. A nem formális módszerek márpedig szerintem sokkal jobban igazodnak a fent említett ingerküszöbhöz. 
DE ellenállnak neki a fiatalok. Nem értik, kihasználják, elbohóckodják. Arra jutottam, hogy talán azért, mert középiskolában már bőven késő ezt elkezdeni. A gyerekek, akikkel én találkozom, szinte mind kivétel nélkül a frontális oktatásra vannak szocializálva. Na nem mondom, sikerélmény van, és működik a koop, de többnyire csak félsiker. Mostanában fogom kipróbálni az informális irányba való eltolódást is, mert a véletlen folytán (ami elengedhetetlen is ennél a módszernél) már sikerült hasznosítani.
Szerintetek miért állnak ellen?