Az oktatás elmélete IV.

Az oktatás és képzési folyamat szerkezete, elemei:

1. Motiváció: tanulói érdeklődés felkeltése, tanulási készenlét kialakítása.
2. Ismeretközlés: az új tananyag közvetítése, tanítási-tanulási tevékenység elvégzése.
3. Rendszerezés és rögzítés: az új ismeretek beépítése a már megtanult tartalmak közé, a már megtanult  tartalmak gyakorlása.
4. Alkalmazás: a megtanult tartalmak, a begyakorolt tudás felhasználása egy feladat vagy probléma megoldására.
5. Ellenőrzés- értékelés: a tanulói tudás vizsgálata, minősítése.

Az ismeretátadás eszközei:

1.  Előadás: az oktatási módszerek legősibb formája, mely eleinte felolvasást jelentett. A mai oktatási gyakorlat nagymértékben ezt alkalmazza.
2. Beszélgetés: tanulói aktivitáson, tanári- tanulói együttműködésen alapul. Dialógus központú, akkor célszerű használni, ha a tanulók közel azonos tudással rendelkeznek.
3. Vita: különböző nézetű, véleményű résztvevők dialóguson alapuló ismeretfejlesztése.
4. Filmvetítés: új ismeretek bővítésére, ismétlő tudásának felelevenítésére szolgáló módszer.
5. Kiscsoportos tanulás: közös cél érdekében létrejött embercsoport tanulási tevékenysége.
6. Tréningek: aktív tanulói részvételt kívánó ismeretátadási, fejlesztési módszer.

Számonkérés- értékelés:

A tanítási- tanulási folyamatok eredménye a tudás. Az oktatásban résztvevő magatartásváltozásával mérhető, mely a tanítás során újonnan kapott információ, birtokolt tudás hatására történik meg. Visszacsatolás a tanárnak, a tanulónak és a társadalomnak is a tanítási- tanulási folyamat végrehajtásának eredményességéről. Az eredményesség értékeléssel realizálható. Az értékelés során meg kell fogalmazni, hogy mit kell teljesíteni majd ezt mérhetővé kell tenni. A tudás meglétéről számonkéréssel, annak minőségéről értékeléssel győződhetünk meg. A tanítási- tanulási tevékenység számonkérésének formái:

1. Szóban: kikérdezés, vizsgáztatás.
2. Írásban: teszt, feladatlap, esszé
3. Gyakorlati módszerekkel: gyakorlati tevékenység megfigyelése.

VÉGE