Oldalak

2014. április 13., vasárnap

Az új oktatási rendszer leendő problémái I.

Az új köznevelési törvény összes részének érvénybelépésével, megnőnek a középfokú oktatásban tanuló diákok heti óraterhei. A jelenlegi átlag heti 28-32 óráról 30-35-re fognak ezek emelkedni. Ez azt fogja jelenteni, hogy diákjainknak legalább napi 7 tanórát az iskolában kell majd tölteniük. Figyelembe véve ezen korosztály figyelmi kapacitását kimondható, hogy az oktatás hatásfoka /főleg azok az óráké, amelyek a nap vége felé lesznek/ drasztikusan romlani fognak.

2014. április 11., péntek

Teszt készítése a Moodle-ban II.


Előző cikkemben röviden vázoltam milyen lehetőségek vannak a Moodle-ban, ha teszt készítésére szánjuk rá magunkat. Hogyan is fogjunk hozzá?
A tesztek készítését két nagy feladatra lehet osztani. Először meg kell szerkeszteni a tesztkérdéseket, majd a kitöltésre és a pontozásra, értékelésre vonatkozó paramétereket.
Először –mint említettem- létrehozzuk a kérdéshalmazt, ezekből kell majd a későbbiekben összeállítanunk a tesztünket. Különböző kérdéstípusok közül választhatunk és alkalmazhatunk egy teszten belül, így szinte „végtelen” variációjú „tesztlapot” készíthetünk. Miután létrehoztuk a kérdéseket, az informális és értékelést kell beállítani. Pl.: Hányszor lehet próbálkozni a teszt kitöltésekor, vagy mely időintervallumban van lehetősége a tanulónak kitölteni, illetve hány pontot ér az adott válasz. Végül lehetőségünk nyílik az általunk elkészített teszt megtekintésére.

Teszt készítése a Moodle-ban I.


Az elsajátított tananyag ellenőrzésére egyik legelterjedtebb és egyik legjobban bevált eszköz a teszt. A Moodle-ban lehetőségünk van tesztek készítésére, gyakorlásra, vagy akár vizsgáztatásra. Későbbiekben, más kurzusokban is felhasználható és a kiértékeléssel sem kell sokat foglalkoznunk, a program elvégzi helyettünk. Nagyon sokféle opciót tudunk beállítani, megjeleníteni, széles határok között tudjuk testreszabni a teszteket. Készíthetünk „Beépített válaszos”, „Egyszerű számításos”, „Esszé”, „Feleletválasztós”, „Igaz/hamis”, „Kiegészítendő kérdés”, „Párosító” stb.
Folyt. köv.

2014. április 7., hétfő

Nem kell olyan komolyan venni!

Véresen komoly kritikák, vagy csak buzgó mócsing diákok? A feladattal mindenesetre nagyon hamar azonosultunk. Kritizáltunk, véleményeztünk, alaki és formai nemtetszéseinknek adtunk hangot. Eközben elfelejtkeztünk arról, hogy mi tanulni jöttünk és nem vagyunk képzett pedagógusok. A hospitálásaink végeztével csoportosan elmondhatjuk, hogyan éreztük magunkat. Emlékezéseim szerint nem sok kritika kezdődött így: ...... éreztem magam. Ehelyett elmondtuk véleményünket az előadóról, az előadásról, a hallgatóságról, a kivetített anyagról. Gyakran vérig sértettünk és vérig sértődtünk. Sértődés első vérig. Talán nem így kellett volna és nem így kellene a hátralévő időben. Nehéz objektívnek maradni, de lehet e a válasz objektív ha az érzéseinket kellene közölni. Az érzelmek ritkán objektívek és ha ez igaz akkor talán erre épül a módszer? Mindenesetre tanulságos volt. Én tanultam belőle, én tanultam tőletek!
Az életet nem kell olyan komolyan venni csak szeressük!

Törekedj a flowra!

És a társadalom megfelelő szintjén találhatod magadat!
  

Az oktatás elmélete IV.

Az oktatás és képzési folyamat szerkezete, elemei:
  1. Motiváció: tanulói érdeklődés felkeltése, tanulási készenlét kialakítása.
  2. Ismeretközlés: az új tananyag közvetítése, tanítási-tanulási tevékenység elvégzése.
  3. Rendszerezés és rögzítés: az új ismeretek beépítése a már megtanult tartalmak közé, a már megtanult  tartalmak gyakorlása.
  4. Alkalmazás: a megtanult tartalmak, a begyakorolt tudás felhasználása egy feladat vagy probléma megoldására.
  5. Ellenőrzés- értékelés: a tanulói tudás vizsgálata, minősítése.
Az ismeretátadás eszközei:
  1.  Előadás: az oktatási módszerek legősibb formája, mely eleinte felolvasást jelentett. A mai oktatási gyakorlat nagymértékben ezt alkalmazza.
  2. Beszélgetés: tanulói aktivitáson, tanári- tanulói együttműködésen alapul. Dialógus központú, akkor célszerű használni, ha a tanulók közel azonos tudással rendelkeznek.
  3. Vita: különböző nézetű, véleményű résztvevők dialóguson alapuló ismeretfejlesztése.
  4. Filmvetítés: új ismeretek bővítésére, ismétlő tudásának felelevenítésére szolgáló módszer.
  5. Kiscsoportos tanulás: közös cél érdekében létrejött embercsoport tanulási tevékenysége.
  6. Tréningek: aktív tanulói részvételt kívánó ismeretátadási, fejlesztési módszer.
Számonkérés- értékelés:

A tanítási- tanulási folyamatok eredménye a tudás. Az oktatásban résztvevő magatartásváltozásával mérhető, mely a tanítás során újonnan kapott információ, birtokolt tudás hatására történik meg. Visszacsatolás a tanárnak, a tanulónak és a társadalomnak is a tanítási- tanulási folyamat végrehajtásának eredményességéről. Az eredményesség értékeléssel realizálható. Az értékelés során meg kell fogalmazni, hogy mit kell teljesíteni majd ezt mérhetővé kell tenni. A tudás meglétéről számonkéréssel, annak minőségéről értékeléssel győződhetünk meg. A tanítási- tanulási tevékenység számonkérésének formái:
  1. Szóban: kikérdezés, vizsgáztatás.
  2. Írásban: teszt, feladatlap, esszé
  3. Gyakorlati módszerekkel: gyakorlati tevékenység megfigyelése.
VÉGE

                                                                                                                                            

A motiváció… (2. rész)

Sajnos a diákjaim többségénél hiába keresem a „motivációt”, a többségnél még csírájában sem sikerül megtalálnom… Lehet, hogy rosszul keresem? Nem vagyok osztályfőnök - gépész szakmai tárgyakat „igyekszem” oktatni egy középiskolában – ennek ellenére többször tartok „motivációs kiselőadást”, hátha sikerül végre valami lendületet adnom diákjaimnak. Bár abban a pillanatban úgy tűnik, sikerül a többséget elgondolkodtatnom, de csak nagyon keveseken tapasztalom, hogy igazán eredménye is lenne…

Nem egy diákom van, akiről úgy érzem, az órákon a legnagyobb célja a semmittevés, a nem oda-figyelés, a telefon és egyéb kütyük nyomkodása, az alvás, vagy esetleg épp rendbontás… Az érdeklődés-felkeltés és fenntartás itt szóba sem jöhet, többen már első találkozásunk alkalmával kijelentették, ők „pályát-tévesztettek” vagy egyszerűen „így jött össze, hogy ide jelentkezzenek”, s egyáltalán nem érdekli ez a szakma őket. Ezért nem is akarják megtanulni… „Miért is tennék, nekik csak az érettségi kell, kizárólag csak azért járnak még mindig ide.” – mondják. Kérdésemre, hogy az érettségin a papírt, vagy a papírral együtt a tartalmat, azaz a tudást is értik-e, válaszként szinte büszkén, hangosan, gyakorlatilag egyszerre skandálva a „papírt” szó hangzik el… (Tisztelet persze a kivételnek, mert szerencsére azért olyan is van, ez a cikk nem róluk szól! Hiszen természetesen vannak, akik tovább-tanulásukat tervezgetik, vagy egyéb, meghatározott elképzeléseik vannak a közeljövőről, amiért tudatosan cselekednek is.)

És utána kérdezem? „Majd csak lesz valahogy!” – mondja ezt több, már végzős, érettségi előtt álló, közel 20 éves fiatal… Nem valami bizalomkeltő hozzáállás…

Tanárként ekkor mit is tehetünk? Vagy tehetünk egyáltalán bármit is?

Kép forrása: http://www.tozsdeforum.hu/













Folyt. köv.

2014. április 5., szombat

Hogyan tanuljunk otthon?

Gyakori kérdés, hogyan tanuljunk otthon? Milyen környezeti feltételek szükségesek a megfelelő koncentrációs szint eléréséhez? Természetesen az ilyen jellegű kérdésekre sincsen minden esetben alkalmazható, egyetemleges válasz, hiszen a sikeres tanulási módszer egyéni, személyre szabott, azt mindenkinek magának kell kitapasztalnia. Ehhez azonban tudok szolgálni néhány jó tanáccsal.

A sikeres tanuláshoz elengedhetetlen a megfelelő környezet megteremtése, kezdve a helyiség hőmérsékletével, ugyanis célszerű kicsit hűvösebb hőmérsékletet beállítani, mivel a túl meleg szoba elálmosíthat, ami zavar a koncentrálásban. Használjuk ki az otthon nyújtotta lehetőségeket, teremtsünk lehetőleg minél kellemesebb, rendezett környezetet. Ha az adott téma feldolgozása csak olvasással jár, megtehetjük ezt akár az ágyon ülve is, de egyenes háttal, hogy a gerincünk vagy a derekunk ne fájduljon meg. Íráshoz használjunk olyan íróasztalt, ahol minél több hely áll a rendelkezésünkre egy kényelmes székkel. Aki nem szeret csendben tanulni, hallgathat olyan zenét, ami nem vonja el a figyelmet. Leginkább klasszikus vagy instrumentális zene ajánlott.

Csak addig tanuljunk, amíg aktívan tudunk az anyagra figyelni, ha úgy érezzük már nincs több energiánk a koncentrálásra, akkor tartsunk szünetet és végezzünk olyan tevékenységet, ami fizikai terheléssel jár, de szellemileg nem megerőltető. Egy kis futás vagy séta segít kikapcsolódni és 1-2 óra után újult erővel tudunk ismét a tanulásra koncentrálni.

Eredményes tanulást kívánok mindenkinek!

2014. április 4., péntek

A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön...

"A Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) munkacsoportja kiadta a hat-hétévente esedékes jelentésének legújabb fejezetét. Az élővilág, a növényzet és a tengerek borzasztó állapotban vannak, egyes fajok a kihalás szélén állnak, és ha semmi sem változik, évtizedeken belül nem lesz mit ennünk. Pedig tudnánk tenni ellene, és jobb, ha most lépünk, amíg van jegesmedve a sarkvidéken, illetve kávé a kamrában." (Forrás: http://index.hu/tudomany/2014/04/03/ha_igy_megy_tovabb_mind_beledoglunk/ ) 

Azt hiszem a fenti sorokhoz nincs mit hozzáfűzni, csak annyit, hogy (leendő)tanárként figyelmeztessük diákjainkat, mutassunk példát, hogy hogy is lehet/kell(!) "környezettudatosan élni".


2014. április 2., szerda

A kikapcsolódás fontossága tanulás során



A tanulás után, azért fontos a pihenés, hogy agyunk regenerálódni tudjon és a pihenés után újult erővel tudjunk ismét nekifogni a tanulásnak. Nélkülözhetetlen, hogy agyunkat pihentessük, mert a rögzítendő ismeretek feldolgozáshoz idő kell, illetve utána ismétléssel ezt a tudást bármikor hasznosíthatjuk. A kikapcsolódás után, az agyunk által rögzült információhoz elég hozzáolvasni egyes ismereteket és sokkal hamarabb fog a memóriába kerülni, mint hogyha órák hosszat csak tanulunk köztes pihenő nélkül.
http://blog.unikornis-studio.hu/
A tanulás abból áll, hogy valamit megtanuljunk és azt évek  múlva is el tudjuk mondani, azaz felhasználni, a gyakorlatban hasznosítani. Ezt a tudatos tanulást csak úgy érhetjük el, ha a tanulás közben pihenőt tartunk, mert az agyunk is elfárad, és ha fáradtan magoljuk be a dolgokat, akkor maximum egy-két napig emlékezünk arra, viszont ha az agyunk friss, pihent akkor sokkal egyszerűbben tudja befogadni az információt. Sokkal gyorsabban kerül a memóriánkba a tanult dolog, ha minden nap néhány percet tanulásra fordítunk. Ez sokkal többet ér, mint ha mindent az utolsó pillanatokra halasztunk és a végén éjjel nappal tanulunk. Napi 1-1,5 óra tanulás 5-10 perces szünetekkel sokkal hatásosabb, mint 2-3 órát egyhuzamban pihenés nélkül memorizálni.

2014. április 1., kedd

Építsd fel magad!

Követelés helyett

Nem vitás, a sztrájkolók jobb munkakörülményért, de főleg több fizetésért küzdenek, vagyis azért, hogy jobban megbecsüljék a munkájukat. Az ő szemszögükből ez teljesen érthető.
Mindez, a vágyak követelés formájában történő, direkt megjelenítése. 

Az alábbiakból kiderül, hogy ez általában miért nem vezethet csodálatos eredményre, szemben a másik lehetőséggel.
A sztrájk csak egy teátrális példa a követelés oldal bemutatására. Hasonló énközpontú cselekvési mintákkal az emberi kapcsolatok minden szintjén találkozhatsz.

Váltsunk önzetlen üzemmódba!

Adás oldal

Miért ódzkondak a legtöbben attól, hogy először az adásra összpontosítsanak?
A válasz logikus, hiszen ez két feltétellel jár:


1.) Nagyobb személyes felelősség vállalása
Mint tudod, az emberek zöme szívesebben vádaskodik inkább és hibáztat másokat, mint hogy felelősséget vállalna mindazért, amit tesz, és ami vele történik.


2.) A legfontosabb természeti törvény elfogadása
Szorosan összefügg az előzővel, mert minden jelenséget átható ereje folyamatosan megnyilvánul. Lássuk, melyik ez és hogyan befolyásolja a karrierünket...

A felemelkedési pont

A mai írásom lényege...
ADJ TÖBBET, MINT AMENNYIT ELVÁRNAK!
Ha így jársz el, akkor a befektetett munkád gyümölcse is bővebb lesz. (Ne csak pénzben gondolkodj!) Az említett természeti törvény garantálja a bevitt energiák azonos minőségű visszahatását.

Távlatokban gondolkodj!

Meglehet, hogy nem rövid távon térül meg a többlet energiád - ehhez szokj hozzá! A hatás-visszahatás elve a hétköznapi gondolkodás szintjén átláthatatlanul szövevényes, azonban az eddigi életed feletti vizsgálódással belátásra juthatsz.

Két példa. Egy ideálisnak hitt párkapcsolatba teljes szívvel mindent beleadtál, idővel mégis tönkrement. Igazságtalannak, sőt megalázónak is érezhetted a helyzetet. Talán még az életkedved is elment. Jogos érzések, de csak rövid távon gondolkodva! 

Majd később megtaláltad, akivel most is boldogságban élsz.
Hasonlóan egy munkahellyel is így járhatsz. Az odaadásod lehet, hogy csak egy másik munkaadódnál térül meg. A pozitív visszahatás abban nyilvánul meg, hogy kirúgnak... és kapsz egy sokkal jobb ajánlatot.
A korábbi szerencsétlenség visszamenőleg szerencsévé alakul át. Vagy lehet, hogy már akkor is az volt, csak nem ismerted fel? Hangsúlyozom, távlatokban gondolkodj! Bízz abban, hogy a visszahatás biztosan elér!

A gyakorlatban

Feltételezem, hogy az eddigiekkel egyetértesz velem. Akkor hát, itt az idő, hogy előkészítsük a gyakorlatba ültetést. Elménket kérdésekkel aktivizáljuk! Hogyan tudsz többet adni?

Bővebben:
Mától kezdve - minőségben vagy mennyiségben - hogyan fogsz jobban szolgálni másokat?

Ahhoz, hogy egyre jobban szolgálhass másokat, egyre jobbá is kell válnod. Itt ismét belépett az önfejlesztés szükségessége. De hiszen ezért vagy itt. A szolgálatot tágan értelmezd! Ha csak kedvesebb leszel másokkal, az is ide értendő. A legkisebb minőségi vagy mennyiségi változás is számít.

Figyelj, ezzel megborult a már közhellyé minősült mondás, miszerint "a mosolyodért nem kapsz kenyeret a boltban". Szerinted?

Új hozzáállás

Többet adni, mint amennyit elvárnak - ez a kulcs.

Hozzáállásod szintjén kell vállalkozóvá válnod - ez a minimum. Ehhez nem kell illetékbélyeget ragasztanod. Látom a lelki szemeim előtt, hogy most sokan csak legyintenek, mondván, ezeket már jól tudják. Viszont az eredmények csak keveseket igazolnak. A megfelelő hozzáállás mindig egyensúlyt teremt az elmélet és a gyakorlat között.

A fenti kérdésekre adott válaszokat egyesítsd a cselekvési terveddel és irány a megvalósítás!