Oldalak

2013. október 22., kedd

Iskolakezdési támogatás



Iskolakezdési támogatásként a munkáltató a minimálbér 30%-át meg nem haladó összeget adhat a dolgozónak (Szja tv. 71§ (1) ). Ez az idei évben tehát 29 400 Ft. Ekkora összeg az ami után az adózás kedvezményes, természetesen a munkáltató adhat ennél többet is, de az adóterhei ezen összeg felett jelentősen megnőnek A kedvezményes határig összesen az adott támogatás 35,71%-át kell adóként befizetni, az e feletti rész pedig összesen 51,17%-ot „adózik”). A szabályozás abból a szempontból szerencsés, hogy ugyanazon gyermek után mindkét szülő kaphat támogatást, így gyermekenként az összeg akár 58 800 Ft is lehet. Az átlag magyar szülő el is várja munkaadójától ezt a fajta támogatást, ami meg is érthető ha figyelembe vesszük a szánalmasan alacsony szinten lévő magyar bérezést.
Fontos kritérium az is, hogy a gyermeknek közoktatásban kell részt vennie, és életkora a családi pótlékra való jogosultsági kor alatt kell, hogy legyen.  Az idei évtől kizárólag utalvány formájában adható ez a támogatás, ami a szülők lehetőségeit kicsit szűkíti, de szerencsére egyre több kiskereskedőnél lehet fizetni az iskolakezdésre kapott keretből. Az utalványokat (vagy elektronikus támogatás esetén a kártyán erre a célra elkülönített keretet) az idei év december 31-ig tudják a családok felhasználni. A vásárolható dolgok köre igen tág, ilyen lehet a tankönyv, ruhák, taneszközök ide tartozik minden ami szükséges a tanuláshoz: tolltartó, színes papírok,  ragasztó, festék etc…). Bízzunk benne, hogy ez a támogatási forma a jövőben is megmarad, sőt bővülnek a lehetőségek mind a vásárolható áruk, mind a kedvezményesen adható keret tekintetében.

2013. október 21., hétfő

Olvasás a papír illata nélkül? -2. rész

Az első részben elkezdtem fejtegetni, hogy miként látom és élem meg a hagyományos könyvek és az e-könyvek lehetőségét, jövőjét mindennapjainkban. A téma sokakat foglalkoztat, nagyon sok cikk jelenik meg, ezekből szeretnék szemezgetni a továbbiakban.

Szeretném a számomra legmegdöbbentőbbel kezdeni. Az Ipsos 15-25 éves korosztály olvasási szokásait vizsgáló felméréséből kiderül, a megkérdezett fiatalok 28%-a soha nem olvas könyvet és további 35% ritkábban, mint havonta. Az arányok megoszlása szoros összefüggést mutat az iskolázottsággal, a diplomások közül a ritkán vagy soha nem olvasók aránya 18%, ami jelentősen alacsonyabb az átlagnál, de szerintem így is nagyon magas. A fiatalok legtöbbje arra hivatkozik, hogy a hétköznapi teendők sorába nem fér bele az olvasás, van tehát egy nem is kis réteg, akinek olvasási szokásait egyenlőre nem változtatta meg az új technika térnyerése. A megkérdezettek csupán két százaléka rendelkezik ezzel a technikai eszközzel és hét százalék gondolt arra, hogy vásároljon ilyet magának.



Sok hivatalos szakvélemény megfogalmazza, hogy az internet előtt töltött idő az olvasás ellensége, míg mások úgy vélik az interneten olvasás, az e-könyv az olvasás egy új válfaját fejlesztette ki. Ennek megítélésében az a fő nehézség, hogy mi az, amit olvasásnak definiálunk, arról már nem is beszélve, hogy egyáltalán nem mindegy milyen tartalmak „olvasására” használják a fiatalok ezeket a technikai eszközöket.

Egy az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint az e-könyvolvasók használata kedvezően hat az olvasói szokásokra. Az ilyen készülékkel rendelkező felhasználók ugyanis az átlagosnál jóval több szépirodalmi alkotást vásárolnak. A megkérdezettek harmada úgy nyilatkozik, hogy az e-könyvek megjelenése óta egyre többet olvas. A kedvező tapasztalatok ellenére azonban mégis a nyomtatott könyvek vezetnek, különösen a gyermekeknek szánt alkotások körében.

A felmérések alapján tehát úgy tűnik, hogy az elektronikus könyvolvasók még nem terjedtek el, azonban térnyerésük a fejlett országokban egyre nő. Egyre többen fedezik fel a számos kiegészítő funkció adta lehetőségeket, a kényelmesebb tárolást és olvasást segítő szolgáltatásokat. De mindezek mellett a többség szívesen vesz a kezébe és ad a gyermekéibe nyomtatott könyvet. A lényeg nem is a forma, hanem, hogy olvassunk!

Ezek voltak nagy vonalakban a különböző felmérések eredményei, de mi a helyzet a szakemberek véleményével? Hogyan látják ők az elektronikus könyvolvasók terjedését?

Ezzel folytatom legközelebb.

2013. október 20., vasárnap

Hogyan lesz az élőzenéből mp3-as fájl?


A következő sorokban megpróbálom leírni, hogy hogyan ejtjük csapdába az élőzenét és hogyan tudjuk miniatűr méretűre zsugorítani az egyik legismertebb hangtömörítő eljárással, az mp3-al.


A hang tulajdonságai

A hang voltaképpen egy lökéshullám és az elterjedt tévhittel ellentétben nem transzverzális, hanem longitudinális hullám. Hogy melyik mit is jelent, arra most nem térnék ki, mert az egy külön téma és egyébként sincs nagy jelentősége a mi szempontunkból. Akit érdekel, annak ajánlom figyelmébe ezt a kis youtube videót, amelyben kb 25 másodpercben bemutatják a kétféle hullám lényegét. Fontos viszont, hogy az emberi fül számára 20Hz és 20KHz közötti frekvenciasáv az érdekes, mert csak ezt vagyunk képesek hallani. A legérzékenyebb intervallum ebben a hatalmas tartományban a 2-4KHz közötti rész. Amit még érdemesnek tartok megemlíteni, hogy az egymáshoz közeli frekvenciájú hangok közül csak a hangosabbikat halljuk, a kisebb hangerejű elnyomódik, nem halljuk. Ezt az utóbbi információt használja fel az Mp3 tömörítési eljárás is.

Analóg hangból digitális

Készítsünk tehát digitális lenyomatot az analógból. A problémánk az, hogy a teljes analóg hangot képtelenség eltárolni, mivel az időben és amplitudóban is végtelen jelet jelent. Alan Turingot kivéve pedig senkinek nincs végtelen nagy tárolója. Ha már nem tudjuk az összes jelet eltárolni megpróbáljuk csak a leglényegesebb részét rögzíteni. Ezt úgy tesszük, hogy bizonyos időnként mintát veszünk. Hogy milyen gyakran érdemes ezt megtenni, azt egy híres matematikus, Claude Shannon határozta meg. Azt mondta, hogy a legmagasabb frekvenciájú hang kétszeresével kell mintavételezni. A számunkra hallható hang felső határa a 20KHz, tehát a mintavételezésnek 40Khz-esnek kell lenni. Ez ugye azt jelenti, hogy másodpercenként 40000-szer mintavételezünk.


A mintavételezett hangot először 32-majd további (módosított koszinusz transzformáció segítségével) 18 sávra, azaz összesen 576 frekvenciasávra bontjuk azért, hogy nagyobb részletességgel tudjuk vizsgálni a hangot. Ezzel párhuzamosan (gyors Fourier-transzformációval) a kapott mintát koszinusz és szinusz összetevőkre bontjuk, majd pszichoakkusztikus modell segítségével meghatározzuk az elfedési görbéket (ezek lennének azok a hangok, amiket nem hallunk).

Az adatok (köztük az elfedési görbék) átkerülnek a kvantálónak, ami az amplitudót diszkretizálja. Két kvantálfokozat közé eső jelet a közelebbi fokhoz kerekíti. Sejthető hát, hogy ez torzítja a jelünket, azaz a hangunkat. Éppen ezért csak az elfedett hangokat kvantálja nagyobb lépcsőkben, míg a hallható hangot finomabban, hogy minél kisebb legyen a torzítás, a zaj.

Most már időben (értelmezési tartományban) is és amplitudóban (értékkészletben) is véges a jelkészletünk, végre jöhet a tömörítés. Itt semmi extra nincs, mert ezt olyan veszteségmentes tömörítéssel végezzük, mint a Huffmann-kódolás és a futamhosszrövidítés. Az mp3-nál a nagy szám a szűrés résznél a módosított koszinusz transzformáció (MDCT), valamint az elfedési görbék figyelmbevételével történő differenciált kvantálás.

Köszönöm a figyelmet, ha valamivel nem értesz egyet, kérlek ne fogd vissza magad és írj, nem szeretném, ha félretájékozódna általam az óriási olvasóközönség. :-)

2013. október 19., szombat

Virtualizáljunk!!!

Gondolom, már mindenkinek a könyökén jön ki, hogy a számítástechnika fejlődése milyen mértékben változtatta meg, formálja jelenleg és a jövőben is a hétköznapjainkat. Tudjuk, hogy az elérhető információk egyre gyarapodnak, az eszközök pedig egyre olcsóbbak, mindamellett, hogy fejlettebbek is. Óriási a verseny a hardvergyártók között mint ahogy a szoftverfejlesztők között is ugyanez a helyzet. Ugyanakkor az erőforrások kihasználtsága nem éppen optimális. Már a 60-as években megjelent az a probléma, hogy a méregdrága szuperszámítógépek hatalmas számítási kapacitásával olyan feladatokat láttak el, melyek bár időigényesek voltak, nem használták ki a rendelkezésre álló erőforrást. Akkor a virtualizációban találták meg a megoldást, de aztán bizonyos okok miatt polcra tették a kérdést.
Napjainkban a rendszerek fejlesztése csupán az eszközök bővítésével nem tűnik éppen fenntarthatónak, éppen ezért újra lekerült a polcról a poros virtualizáció és úgy tűnik egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
De mi is ez valójában? Szűkebb értelemben nem más, mint egyetlen hardveren több számítógép emulációja. Ezzel lehetővé válik egyetlen eszköz erőforrásainak felosztása több környezet között. A virtualizációnak több fajtája is ismeretes, a legelterjedtebb talán a virtuális memória, mely a fizikai operatív tár működését szimulálja.

Összefoglalom az alábbiakban, hogy mik is lehetnek egy ilyen virtualizációs technikának a céljai:

  • Növelni a biztonságot és redukálni a leállások idejének hosszát
  • Erőforrás kihasználásának maximalizálása.
  • Az információtechnológiai szolgáltatások rugalmasságának növelése
  • Rendszereink kezelésének egyszerűsítése, valamint költséghatékonnyá tétele
Többféle virtualizáció is létezik, mint például a paravirtualizáció, az adattár virtualizáció,  vagy a hardver emuláció, de amiről én szeretnék szót ejteni ebben a cikkben, az az operációs rendszer virtualizációja.

OS virtualizáció

Az operációs rendszer virtualizációjához először is szükség van egy "gazda" oprendszerre, amely könyvtárak (ezek a rendszer részét képezhetik, de akár kiegészítőként is feltelepülhetnek) segítségével "elhiteti" a futó programokkal, hogy voltaképp egy másik gépen vagy oprendszeren futnak. Ilyenkor ezek az alkalmazások, csak a virtuális rendszerrel vannak kapcsolatban, izolálva van a gazda rendszertől és az esetleges többi virtuális rendszertől.
Ennek a tulajdonságnak az előnye leginkább akkor érezhető, amikor több júzer számára akarunk hasonló környezetet biztosítani. Azt hiszem tökéletes példa erre a web-hosting szolgáltatás, ahol a vendég oprendszerek tárolókban futnak, melyek elkülönítését a gazdarendszer biztosítja.
Ennél a fajta virtualizációnál lényeges tulajdonság, hogy a gazda és a vendég oprendszer típusa és verziószáma megegyezik. A tárolók fenntartása meglehetősen minimális számítással jár, éppen ezért akár több száz virtuális OS-t létrehozhatunk kihasználva ezzel a hardver által nyújtott lehetőségeket.

Köszi a figyelmet!

2013. október 17., csütörtök

NAP 2

Nincs új a nap alatt! :)

Folytatódott a tanulási fázis. Nem felejtettem sokat, de ahhoz éppen eleget, hogy ne működjenek a programok szépen.
Belekezdtem a függvények,változók értelmezésébe. Kissé rossz, majdnem kórházi szaga, íze volt a dolgoknak, de tudtam, hogy No Para, majd elmúlik!

#include <stdio.h>
void main(){
int a, b, c;
printf("Kerek egy szamot: ");
scanf("%d", &a);
printf("Kerek meg egy szamot: ");
scanf("%d", &b);
c = a + b;
printf("A számok osszege: ");
printf("%d", c);
}


Működött, fordítóprogrammal szépen ahogy azt el is vártam! :)

E

NAP 1

Nincs új a nap alatt! :) 

A minap arra ébredtem, hogy régi elfeledett hobbim egyikét érdemes lenne leporolni, megcsiszolni, hogy újra produktív villogásba kezdjek.
De nem is olyan könnyű, pedig egy 1970-es évekbeli fejlesztésű programnyelv.
Nem estem kétségbe, először internet --> motiváció , aztán könyv --> ismétlés.

Az alapok persze rémlettek:

#include <stdio.h>
 
int main(void)
{
   printf("Hello világ!\n");
   return 0;
}
 
De utána meg-megállt a tudomány, de sebaj ...

E

2013. október 16., szerda

Intelligens textíliák 2


Anyagismeret tantárgyból tanítjuk a szálas anyagok tulajdonságait. A természetes alapanyagú, a szintetikus és a műgyantával kezelt anyagok tulajdonságai már régen is a tananyag része volt, de ma már elektrotechnikai, kémiai és biofizikai ismeretekkel kell, hogy rendelkezzenek tanulóink, hogy megértsék a szálas anyagok különleges tulajdonságait.
Első kutatások a természetből „elcsent” ötletekre támaszkodtak. A hő kamerás felvételek azt mutatták, hogy a jegesmedve testéről semmilyen hő nem áramlik kifelé, az állat a havas környezettől ebből a szempontból egyáltalán nem üt el, „láthatatlan” marad. Ezt az összetett szerkezetet igyekeztek textiltechnológiai eszközökkel utánozni. Így alakultak ki az üreges szálak, amiben a megszorult levegő együttesen látja el a hőszigetelés feladatát.
Gor-Tex anyagok már évek óta jelen vannak, amelyek képesek arra, hogy a test hőt és nedvességet eltávolítsák, - szellőznek, míg hideg hatására tömörödik, a szelet és hideget nem engedi be. Az ötlet a fenyőtoboz működési elvét utánozza, „intelligensen” nyílik, illetve csukódik a tobozpikkely a hőmérséklet változás hatására.
Tovább fejlesztve ma már hőszabályzó kelmékről beszélünk. Kapszulákba a rost szálak közé bevitt parafin a hőmérséklet függvényében változtatja halmazállapotát, ami a test hőelvonását és hő leadását szabályozza. Síruhák, hegymászó ruhák, versenysport ruhák és szabadban dolgozók munkaruhájának hasznos és ravasz ötlete.
A kellemetlen izzadságszag problémáját is megoldották már. Ezüst ötvözetek bevitele a szövetbe antibakteriális hatású, így akár zoknijaink is illatosak maradnak. Sőt illatos ruhák is léteznek, illat kapszulák beépítésével.  Hűha!    A feromon, mint kémiai illatanyag is beépíthető?  Reszkessetek férfiak!   …………….   folyt köv.

Torrent kliens telepítése Ubuntu szerverre

A Linux szevezhez elég sok torrent kliens található a neten, én a már jó bevált Transmission-t választottam, most sokan fognak mondani olyanokat, hogy van jobb, szebb, okosabb, de én szerettem. Nem használ sok erőforrást, stabil és van hozzá webGUI és remoteGUI, ami nem is rossz és egyszerű, mert minek bonyolítani azt, ami egyszerűen is megoldható J.
Na nézzük mit is kell csinálnunk. Először is látogassuk meg, a program honlapját www.transmissionbt.com  és nézzük, milyen változatok érhetőek el. Mint láthatjuk, több fajta grafikus nterface-szel tölthető le. Mi azért válasszuk a terminál változatot, mert ugye mi egy szervere telepítjük a klienst és nem egy munkaállomásra. Válasszuk a transmission-cli-it és azt töltsük le vagy teltelepítsük a Transmission-t a tárolóból, a következő képen, sudo apt-get install transmision-cli transmision-common transmission-daemon.  Majd szerkesszük a konfigurációs fájlt sudo nano /etc/transmission-daemon/settings.json.


Nincs sok teendőnk, inkább egy kis érdekesség, hogy lehet korlátozni hozzáférést:


A bekeretezett részre, ha beírjuk a gépünk IP címét és false-t true-re, akkor csak azok érik el a daemont akiknek fel van sorolva az IP-jük. Nincs más teendőnk mint indítsuk újra a daemont, valahogy így:


Ha sikeres volt eddigi tevékenységünk, akkor a torrent kliens-sünk elérhető egy web böngészővel, írjuk a keresőbe szerverünk elérhetőségét és tegyük a végére :9091/transmission/web, valahogy így linux-server:9091/transmision/web. A belentkezéshez kérni fog egy felhasználó nevet és egy jelszót, ami igen trükkös és a konfigurációs állományban is megtalálható: transmission a felhasználónév és a jelszó szintén transmission.


A sikeres belépés után itt a kliensünk J


Ha esetleg nem felelne meg a szerverünk elérése webes felületen, lehetőség van telepíteni az asztali gépünkre egy remote GUI-t, ami egy kicsit tetszetősebb és könnyebb a paraméterezés is.
Látogassuk meg a http://code.google.com/p/transmisson-remote-gui/ oldalt és töltsük le a számunkra megfelelő GUI-t és telepítsük az asztali gépünkre. Indítsuk el a programot és állítsuk be a használat előtt. Válaszuk az Eszközök menüt és a Kapcsolat beállítása almenüt, adjunk nevet a kapcsolatunknak, írjuk be szerverünk elérését, felhasználó nevet és jelszavát. Úgy mint a képen, természetesen a saját adataitokkal. Más beállítást nem kell végrehajtani a menüben, zárjuk be és csatlakozzunk a daemonhoz, ott bal felső sarokban, azok a zöld-sárga csatalakozókra kattintva.


A környezeti beállításokhoz válaszuk a Eszközök menüt és Transmission beállítások… almenüt.


Beállíthatjuk, hogy szerverünkön melyik könyvtárba történjen a letöltés


A másik fülön a Hálózatot tudjuk konfigurálni, pont azokat a paramétereket kell beállítani, mint egy normál torrent kliensnél. A Sávszéleség-nél pedig a hálózatunk használatát tudjuk korlátozni.





Több beállításra nincs is szükségünk, már csak a próba van hátra. Töltsük le az Ubuntu oldaláról az aktuális dekstop verziót, egy torrent forrásból. Ha jól csináltuk automatikusan a Transmission-t fogja meghívni a torrent fájlokhoz, mint alapértelmezett program. És máris van egy új funkciója a szerverünknek.

2013. október 15., kedd

Elearning a mindenható?

Szeretnék csatlakozni azokhoz, akik abban a helyzetben vannak, hogy láttak már gyereket játszani, gyereket tanulni és tanulót játszani. Tovább gondolva, szeretnék látni tanulót tanulni. Hála annak a magasságosnak ilyenben is volt részem, de ezek száma azzal arányosan csökken, ahogy növekszik az informatika szerepe társadalmunkban. Lehet hogy az informatika szerelmesei zokon veszik a megállapításomat, de ezen nem csodálkozom. A szerelem vak és nem mindig kellemes az ébredés. Csak kevés szerelemből lesz happy end, több a csalódás. Az informatikai szemellenzők levételéhez egy kis segítség. Bizonyára mindenki látta már azokat az ismeret terjesztő filmeket, ahol az állatkert biztonságos környezetéből, (ahol ölükbe hullott a kaja az állatoknak) vissza vitték az állatokat a vadonba, és meg kellett tanítani őket a vadon szabályaira. Az életben maradáshoz szükséges viselkedésre. Sajnos csak kevés állatot tudtak vissza szoktatni a való világba, és főként nem azokat, amelyek már állatkertben születtek és ott nevelkedtek fel. Valójában tanulhatnánk az eseményekből ha levennénk a szemellenzőket, és nem aszisztálnánk ahhoz amit elhitetni szándékoznak velünk, hogy az informatika áldásos jóvoltából minden könnyebb. Kíváncsian várom azon informatika szerelmeseit akik létre hozták a virtuális állatkertjüket, mikor ébrednek rá arra, hogy nekik is van felelősségük és kellene tenni azért valamit hogy vissza vezessék a kényelemhez szoktatott gyerekeket abba a világba, ahol még meg kellett küzdeni az érdemben is használható tudásért ami záloga volt a boldogulásnak és nevelésnek hívtak a társadalom tanultabb szereplői.Ha azt gondoljuk hogy felébredtek és megalkották az oktatás azon formáját ami vissza vezeti a tanulókat az ösvényre akkor azt kell mondanom hogy tévedésben vannak, mert az csak azoknak használ, akik le sem tévedtek az ösvényről.Az ösvényt pedig nevelésnek nevezik, de azt nem lehet e-learningen keresztül közvetíteni, ehhez személyes kapcsolatokra van szüksége a tanulóknak a nevelést végzővel. Sajnos ilyen személy egyre kevesebb, mert szakadékot húznak a gyerek és a nevelést végző szülő közé. Nevelő, szülő legyen a talpán aki meg tudja értetni a gyerekkel hogy az a ciki ha nem válaszol az élő személynek, és nem az ha nem válaszol az sms-nek!

H Zoli

Aszakképzés tapasztalata 2....

A nyugdíjas vizsgaelnökök tapasztalatát nem vonhatjuk kétségbe ezért ne is gondoljuk hogy szakmai tudásuk hanyatlását vélték felfedezni a jogalkotók, és ezért kellett tenniük valamit. Az indok, ami nem éppen "ok" mint tudjuk, az volt hogy helyet kell adni a fiatal dinamikus ifjúságnak, akik sokkal jobban ismerik a jelenlegi szakképzést és a jövő szakemberigényét. Aki már látott a tanári katedrán kívül is satupadot, vagy villanyszerelést, az tisztában van vele hogy az ipar és az iskola között folyamatosan nő az olló a szakképzettek vonatkozásában. Én dolgozom az iparban és a szakképzésben is. Sajnos azt kell mondanom, hogy az iparban dolgozó és kamarai vizsgáztatásban is résztvevő nyugdíjasoknak sokkal több közük volt a szakmához, mint azoknak az oktatóknak, akik képezték a tanulókat. Az iskolai szakképzés egy tanterv mentén készítette fel a tanulókat vizsgára és nem szakmára! A vizsgaelnökök aval szembesültek, hogy van egy vizsga minden formai szempontból rendben megszervezve, és tanulók vizsgára felkészítve. Hurrá ezt akartuk nem? De kérem szépen arra gondolt e valaki hogy ilyenkor ki vizsgázik, a tanuló tesz számadást a tudásáról vagy a vizsgáztató hogy sikerült két év alatt beleverni egy mozdulatsort a tanuló fejébe amit mint egy színi előadást előad. Sajnos a tapasztalatom az hogy az utóbbi, a vizsgáztató oktató ad számot a tudásáról, és azt minősítjük a mostani rendszerben. A nyugdíjas vizsgaelnökök láttak már szakmunkás vizsgát évekkel ezelőtt is, és van összehasonlításuk. a véleményük nem éppen hízelgő a mostani szakképzésekről, ezért ennek hangot is adtak. most majd nem fognak. Az új vizsgaelnökök meg ugyan olyan oktatók mint akik felkészítik a tanulókat, ezért ne várjunk nagy kritikát a kollégákkal szemben. A lényeg elveszik, a vizsga lefolyik, a tanuló papírt kap, az oktató fellélegzik, a szakma hanyatlik.

H Zoli