TÁMOP 2.1.2.

TÁMOP = Társadalmi Megújulás Operatív Program

„A TÁMOP 2.1.2. projekt alapvető célja a felnőtt lakosság gazdasági versenyképességének növelése, valamint munkaerőpiaci, elhelyezkedési esélyeinek növelése.”

Ez az első mondat a projekt bemutatkozásánál. Jómagam nyelvtanulás kapcsán találkoztam ezzel. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ezt a félévemet még államilag finanszírozott keretek közt tölthetem az egyetemen (azt, hogy a következőt meg már nem, és pillanatnyilag nem tudom miből fedezem azt a laza 300 000 Ft-ot, és hogy egy igen érdekes szerződést kellett aláírnom, no ezeket most hagyjuk figyelmen kívül). Szóval van egy középfokú szóbeli nyelvvizsgám (lett…), mert kellett a mérnöki diplomámhoz; nyelvtudás nincs mögötte. Sajnos. Most –hogy legyen egy MA diplomám is- kellene mellé az írásbeli is. Ez nem kis munka lenne. Ami megoldható időben és energiában, de pénzben meg nem. Mert én már csak ilyen anyagias vagyok. No ekkor jött a képbe ez a remek TÁMOP-os nyelvtanfolyam. Amit természetesen nem vehetek igénybe, mert államilag finanszírozott képzésen veszek részt. És egyszerre kettőben nehogymár, mert mit képzelek én magamról, hogy 12 év adófizetés után kicsit szeretnék visszakapni. Nem, azt bizony nem lehet, mert milyen dolog ez. Persze ez „únijóspénz” tehát az az indok nem áll meg, hogy egyszerre kétfélét ne fizessen nekem az állam. Nézzük máshonnan: nekem kell az a papír. Ergo motivált lennék. Volt ezzel kapcsolatban néhány cikk a neten (akit érdekel keressen rá a témára, én nem linkelek itt egyet sem), hogy bizony a beiratkozók nagy része kikopik gyorsan mert nem motiváltak. Nem kell nekik sem a nyelvtudás, sem a „papír”. Következmény nélkül abbahagyhatják. Kb ~5 000 Ft pénzük veszik el. Ennyi. Ha én abbahagyom a TMPK-t akkor pillanatnyilag ~900 000 Ft-ot követelne tőlem az állam. Érdekes az összehasonlítás. Nagyságrendben és „egyébként” is. Nem minősítem, de elgondolkodtató. Mert ha sokat nem is tanulnék, de le nem morzsolódnék, az biztos. Nem minősítem a rendszert, de sejthető a véleményem. Nem pozitív. (Zárójelben hozzátenném: most is többet fizetek be havonta csak SZJA-ként mint amennyibe egy ilyen tanfolyam kerül, viszont a munkáltatóm annyira meg nem fizet jól, hogy saját magam finanszírozzam.)

A huhogóknak: _kell_ a nyelvtudás. Nekem nincs. Naponta érzem a hátrányát, valamit kell ezzel kezdenem (ötleteim vannak). De ez a TÁMOP-os sztori így ebben a formában nettó hülyeség. Szerintem.

De ezt is megoldom, mérnök vagyok.

E-learning projektek és alkalmazások hallássérülteknek

Manapság már nélkülözhetetlen, hogy legalább alapszinten beszéljünk egy idegen nyelvet. Azonban ez egyesek számára nem valósítható meg könnyen. Amíg számos képzést találhatunk halló, egészséges emberek számára, nagyon kevés van, amely a hallássérültekre koncentrálna, akik jelnyelv segítségével kommunikálnak. Érdekvédelmi szervezetünk a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) hatékony közreműködése a hallássérültek idegen nyelv tanulásában, mi sem bizonyítja jobban, mint az a nemzetközi tanácskozáson való részvétel, melynek tavaly 2012. május 24-26. között az ELTE Bölcsészettudományi Kara adott otthont. A workshop a hallássérültek idegennyelv-tanulásának érdekében zajlott, melyen számos hazai és külföldi szakember prezentálta eddigi megvalósított e-learning tananyagait, valamint indítványozták a közös együttműködést.

Szendrődi Andor gyógypedagógus (soproni gyermekotthon igazgatóhelyettese), szintén résztvevője volt a nemzetközi tanácskozásnak, aki érdeklődésemre tájékoztatott, hogy munkatársaival egy nagy projekten dolgoznak közösen a klagenfurti egyetemmel. A speciális e-learning tananyagban a német nyelv oktatását teszik lehetővé jelnyelvi adaptációval, multimédiás, videós, szöveges és interaktív elemekkel, így megkönnyítve a gyermekek számára a nyelvtanulást.

Az e-learning projektekre jellemző a folyamatos fejlesztés, a meglévő rendszer bővítése, valamint a felhasználók igényeihez való igazítása, ahogy a fenti projekt is speciális módszerrel, multimédiás elemekkel jött létre.

A német nyelv elsajátítása mellett lehetőség van az angol nyelv tanulására „SignOnOne” projekt és a „SignOn” weboldal www.sign-on.eu segítségével. A jelnyelvet beszélők elsajátíthatnak egy alapfokú angol nyelvtudást, mivel a programok segítségével a hallássérült felhasználók is közvetlenül bekapcsolódhatnak a kurzusokba.

A kurzusok célcsoportját a hallássérült felnőttek alkotják, akik nem csak az órák során, hanem otthon, egyedül is tudják használni, hasznosítani a program kínálta lehetőségeket. A „SignOnOne” ingyenesen elérhető a projekt internetes weboldalán keresztül regisztráció vagy letöltés nélkül. A tananyag magyar nyelvű változatát Szendrődi Andor és kollégái készítették el, megtekinthető: http://acm5.com/signonone/

A jelenleg elérhető 10 lecke szoros együttműködésben készült a partner intézmények hallássérült tagjaival, garantálva ezáltal, hogy a kurzus felépítése a leginkább megfelel az igényeiknek. A leckék során a fő tananyagot egy angol nyelvű szöveg nyújtja, melynek szavai, kifejezései és mondatai a 6 partner ország nyelvére le vannak fordítva. A mondatokat animációkkal egészítik ki, valamint nyelvtani magyarázatok és a szájról olvasást lehetővé tevő videók is megtalálhatóak az egyes leckékben.

A projektben résztvevők aktív szerepet vállaltak a jelnyelvi fordításokban, videók készítésében, a megfelelő tartalom kiválasztásában, az ahhoz kapcsolódó animációk készítésében, valamint a weboldalkészítésében is. A koordinációs és menedzsmenti feladatokat is közösen oldották meg. A megvalósult projekt egyedülálló és példaértékű, ezért fontosnak tartom bemutatni a projektben résztvevő partnereket, melyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre.

A soproni Tóth Antal Nevelési - Oktatási – Módszertani Központ is készít folyamatosan e-learning tananyagokat. http://www.tothantal.hu/index.php/e-learning.html

A megvalósult és folyamatban lévő e-learning projektek lehetőséget teremtenek a hallássérültek számára az idegen nyelv tanulásában, hiszen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók a nyelvvizsga bizonyítványt így könnyebben meg tudják majd szerezni, valamint az idegen nyelvű szakirodalmakat is tudják hasznosítani tanulmányaik során. A távoktatás a fogyatékkal élők számára is nagy segítséget nyújtott, különösen a mozgássérültek körében, az e-learning mára már olyan képzést biztosít a speciális képzést igénylő tanulók számára, mely lehetővé teszik az akadálymentes tanulást.

Szakmódszertani iskolai gyakorlat? Hogyan?

Az MA-Levelező mérnöktanár képzés ’Szakmódszertani iskolai gyakorlat’ elnevezésű tárgy követelményei a normál órarendi körülmények közt gyakorlatilag teljesíthetetlenek.
Nézzük meg hogyan áll össze a követelményrendszer: A kötelező óraszám tantárgyleírás szerint 8 óra labor.
Ebbe a következőknek kell beleférnie: minimum 4 óra hospitálás és minimum 15 megtartott óra. No meg persze 1 óra vizsgatanítás. A kiadott órarendben 9 óra szerepel a tárgyra. Ebbe a kilenc órába kellene beleférnie a fent felsorolt minimum 19 + 1 órának. Másik probléma, hogy órarend szerint 10 perc van átérni a gyakorlóiskolából a TMPK-ba (Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ), ez megint fizikai képtelenség.
Gyakorlati megoldásként persze „akkor mehetünk hospitálni és órát tartani, amikor csak akarunk”. Azt az apróságot hagyja a rendszer figyelmen kívül, hogy mindenki dolgozik, sokan pedig vidékiek (azt már ne is vegyük ide akinek gyereke/gyerekei vannak). Szóval bármikor mehetek, ha épp nem dolgozom. Meg persze ha kaptam volna időpontokat amikor mehetek. Mert ezt még így a 4. oktatási héten sem sikerült leegyeztetni. Akik eleve tanítanak, azok jó helyzetben vannak, hisz a saját (egyébként is megtartott) óráikat elismeri a TMPK mint gyakorló órát. Mindenki más viszont szívni fog a tárggyal. Persze teljesítjük, hiszen nem bohóckodni iratkoztunk be, de egy önmagát igen sokra tartó intézménytől igen fura ez a fajta szervezés. Például 2007 körül még lehetett felnőttképzésen tanítani, ez délután van, összeegyeztethetőbb egy átlagos munkahellyel. Ezzel szemben ebben a tanévben egy olyan középiskolába kerültem, ahol azt sem tudják mit kezdjenek velem (szemben például az előző féléves Petrikkel, ahol felkészülten vártak, jól szervezték az egészet). Érdekes az is, hogy a TMPK-val szerződött intézmények közt nincs erősáramú (tudomásom szerint). Tehát az is probléma, hogy én milyen órát fogok tartani, miközben sem a híradástechnikához, sem az elektronikához semmi közöm szakmailag.
Összefoglalva: bonyolult egy tárgy lesz, főképp szervezésileg, de megoldjuk.

Trendivé tett tanulás?!

Érdekes kísérletet kezdtek szeptember elejével a szakiskolákban. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a megváltozott NAT-nak és kerettanterveknek megfelelő közismereti tankönyvet készített.

Matematika tankönyv - kicsit másként

Egy kötetben az összes közismereti tárgy, ráadásul a szokásostól eltérően a kor (pontosabban az ifjak) igényeinek megfelelő szerkesztésben. Sok képpel, ábrával és színes grafikákkal, a korábbinál kevesebb szöveggel. Nem csak a könyv, az irány is egyértelműen új: nem a diákoknak kell a tankönyv stílusához alkalmazkodniuk, hanem ez utóbbi idomul a fiatalok elvárásaihoz. 25 ezer ilyen tankönyvet osztottak ki a tanulók között, kísérleti jelleggel. Sőt, a tervek szerint hamarosan megjelenik a könyv okos telefonra letölthető változata is! A szerzők reményei szerint az ifjak érdekesnek találják majd, hogy üres perceikben - mondjuk a buszra várva - nézhetik át az átlagosnál izgalmasabbnak ható könyvben szereplő tananyagot, elméláznak pár képen vagy ábrán mondjuk a trolira várva, és akaratlanul is bővítik (köz)ismeretüket.

Fanyalogni, kritizálni, legyinteni persze lehet, hosszan sopánkodva az oktatás színvonalának csökkenését. Kérdés azonban, hogy az év végén olvasatlanul a szemétbe dobott - és a tanulókra így semmilyen hatást nem gyakorló - lexikonszerű tankönyvek, vagy a magazinokra hasonlító - tehát érdekesnek tűnő - ismeretközlő kötetek érnek-e többet. Szerintem egyértelmű a válasz, még akkor is, ha közben úgy vélem, az oktatást nem szabad a klasszikus, kereslet-kínálati értelemben vett szolgáltatásként felfogni.

A hallássérültek iskolai nevelés napjainkban

Az enyhe, közepes, súlyos nagyothallók illetve a siket tanulók egész iskolai fejlesztését a nyelvi kommunikációra nevelés határozza meg. Az iskolai nevelés Nemzeti Alaptantervben (NAT) megfogalmazott pedagógiai szakaszai és azok tartalma módosításokkal érvényesülnek.

Az általános iskolai oktatás első – alapozó - szakaszát (1-6. évfolyam), ezt nagyothalló tanulók 7 év, míg a siket tanulók 8 év alatt teljesíthetik. Az 1. évfolyam hallássérülteknél az intenzív nyelvi kommunikációs alapozó szakasz, amely a speciális nevelési szükségletek miatt általában két-három évig tart. A köznapi nyelvhasználat mai napig megőrizte a hagyományos előkészítő 1-2. osztály és az iskolai 1. osztály elnevezést. Pontosítva a nagyothalló iskolába járó tanulók 2x járnak elsőbe (előkészítő 1. osztály + általános iskola 1. osztály), a siket iskolába járók viszont 3x járnak elsőben (előkészítő 1. osztály + előkészítő 2. osztály + általános iskola 1. osztály).

A megnövelt időtartam célja – a korai és az óvodai fejlesztésre alapozva – az azonos évfolyam halló tanulói teljesítményeinek megközelítése a következő anyanyelvi területeken  az olvasás technikájának kialakítása, az írás technikájának kialakítása, és a tudatos anyanyelvtanulás előkészítése.

A nyelvi kommunikáció alapozó szakasza a 6. osztály végéig tart. Célja olyan kommunikációs szint elérése, amely alkalmas valamennyi műveltségi terület ismeretanyagának elsajátítására.

A nyelvi kommunikáció második szakasza a 7-8. osztály után, az általános iskola 9-10. osztályában, vagy középfokú intézményben folytatódik. Célja, hogy az iskolai fejlesztés befejezésének (a tankötelezettség végének) időpontjára a nyelvi készségeket olyan szintre juttassa el, amely alkalmassá teszi a hallássérült tanulókat az egyre önállóbb ismeretszerzésre és így a továbbtanulásra is.

A súlyos fokban hallássérült tanulók oktatása a NAT tíz műveltségi területét követi. A műveltségi részterületek elnevezésében, tartalmában, követelményeinek átcsoportosításában specifikus módosítások jelennek meg. A legtöbb módosítás az anyanyelv és irodalom műveltségi területen indokolt.

A siketek iskoláiban a következő, magasabb óraszámú, speciális tantárgyak segítik a beszédkommunikáció kialakítását:

• az anyanyelv tantárgy a szóbeli és írásbeli közlés-értés fejlesztését szolgálja, elsősorban a hétköznapi nyelvhasználat kialakításával,
• a hallás-, ritmus-, mozgásnevelés tantárgy a finom motorika, a beszédritmus és beszédtempó, a hanglejtés, a beszéd hangsúly, valamint a beszéd dinamikai tulajdonságait fejleszti a hallás (hallókészülék) segítségével,
• az egyéni anyanyelvi nevelés során a gyermek egyéni haladási üteméhez igazodva, egyénre tervezett beszédfejlesztő programmal fejleszti a helyes, érthető kiejtést és beszédet.

A speciális tantárgyak mellett a nyelvi kommunikáció alapozását segíti a tantárgyakban és az egyéni fejlesztésben érvényesülő pedagógiai habilitáció és rehabilitáció, amelynek fő területei a szájról olvasás, az ujj abc, a gépírás, majd az informatika.

A jelkommunikáció (mint jelnyelvi kommunikáció) fakultatívan választható, aminek az a célja, hogy elsősorban a jelnyelvi és a verbális nyelvi kommunikáció tolmácsolásának fakultatív oktatás és gyakorlása. 

A hallássérültek tanulás speciális jellegzetességei 2. rész

Második rész:

• Meg kell ismernünk a tanulók tanulási szokásait, amelyek a hallássérült tanulók esetén a legjellemzőbbek. Ha tananyag önálló feldolgozása egyedül valósul meg, akkor minimális a zavaró tényező, hangosan olvasva, mechanikusan tanulja meg az adott tananyagot.
• A megtanulandó anyagrésznél a lényeges részek kiemelésében szüksége van segítségre.
• A tanulás során gyakran előnyben részesítik azokat a feldolgozási módokat, amelyekben a vizualitás, a lényeges fogalmak, összefüggések kiemelése egyszerre segíti a megértést.
• Fontos szerepe van az érzékleti modalitások vizsgálata során, hogy melyik érzékszervünk a meghatározó a tanulás során. A legtöbb esetben a hallássérült tanulók vizuális típusú tanulók. Általában a legtöbb ember is ilyen típusú.
• E tanuló többnyire szavak formájában dolgozza fel az adott anyagrészt. Másnál a szöveg mellett a képek, különböző ábrák, grafikonok, táblázatok, nagymértékben segíti az olvasott szöveg megértését, feldolgozását és megjegyzését.
• Jellemző a hallássérült tanulóra, hogy a tananyagot először átolvassa, kiemeli a lényeges részeket amiket megtanul, s ezután majd később többször ismétel.
• Célravezetőbb az a megoldás, ha több részletben tanulja meg a tananyagot, így az intenzívebb tanulási szakaszok között rövid szüneteket lehet közbeiktatni.
• A feladatok megoldásakor fontos számára a pozitív megerősítés és az azonnali visszajelzés a végeredményt illetően.
• Lényeges, hogy észrevegye, lássa, hol tévesztett a feladatmegoldás során.
• Az egyén reakciómódja alapján feltehetően a tevékeny tanulási stílus, azaz a tényleges tapasztalati úton szerzett tanulás jellemzi őket.
• A legtöbb hallássérült tanulóra jellemző, hogy gyakorlatiasak, szeretnek kísérletezni, a tanult ismeretek gyakorlati megvalósítására törekednek.
• Az elméleti rész csak addig és olyan mélységben foglalkoztatja őt, amíg gyakorlati haszna van.
• Nyitottak az új dolgokra, az új ötletekre gyorsan és határozottan reagálnak, a feladatok elméletben történő levezetésében, elvi megoldások kifejtésében rosszul teljesítenek.
• Többnyire a folyamatos tanulási stílus a célravezető számára, amikor a logikus sorrendbe állított egységek sorozataként közelít a megoldáshoz.
• Rendszeresen használják a különböző közösségi oldalakat, ahol on-line módon tudnak írásban kommunikálni, webes levelezőket használnak, és a mobiltelefon adta kommunikációs lehetőségeket is könnyen elsajátítják és élnek velük.

Sok olyan elemzés van, mely segítheti egy intézmény fejlesztését. Mérés és minőség órán az indikátorral történő fejlesztés lehetőségét vizsgáltuk saját intézményen keresztül.
Saját intézmény indikátorai
Bemeneti: fizikai alkalmasság, pszichológiai alkalmasság, egészségügyi alkalmasság, felvételi vizsga
Folyamat indikátor: éves teljesítmény értékelés, éves fizikai alkalmassági
Kimeneti indikátor: teljesítmény értékelés, egészségügyi felmérés.
Új indikátor ajánlása
Megnevezés: önértékelés
Létjogosultsága: a saját belső fejlődés változásának alakulása
Tartalmi leírás: az önértékelő az alábbi témakörökben, lineáris skálán értékel, önmagát:

• fizikai teljesítmény romlás/erősödés
• szellemi lemaradás/romlás
• egészségügyi állapot romlás/javulás

Indikátorral való mérés: az önelemző -10-től 10-ig értékeli saját belátása alapján az éves teljesítményét és változását.
Információ kinyerése: a dolgozók önértékelésének egyesítése után képet mutat a munkahelyen bekövetkező pozitív és negatív változásokról.
Az eredmény felhasználása a folyamatok fejlesztésében: az információ kinyerése után látható, hogy a munkahelyen milyen típusú (szellemi, hangulati, egészségügyi) változásokra van szükség a nagyobb teljesítmény elérése érdekében. (pl: sport foglalkozások, kulturális programok beiktatásával)

Középiskola és a Moodle

Ahogy ígértem nem szabadultok meg blog-gyöngyszemeimtől - bár az előző félévben írtam egy Utolsó töltény bejegyzést, amiben reményemet fejeztem ki, hogy többé a blog közelébe se megyek, de hát "Sohase mond, hogy soha".
Idén szeptembertől került bevezetésre iskolánkban a Moodle rendszer Juhász Róbert kollégám menedzselésében. Őt segítve vállaltam el adminisztrátori feladatokat és hogy minden tárgyam esetén megvalósítok egy-egy jól használható kurzust. A rendszer használható egyszerű elektronikus könyvtárként is akár, ahol a diákok mindig megtalálják a szükséges tananyagot és információt. Természetesen ennél a Moodle sokkal többet tud. Egyenlőre a diákok mellett mi is még csak ismerkedünk a rendszer szolgáltatásaival (oktatóanyagokat tettünk fel, beadandó feladatokat írtunk ki és osztályoztunk, online dolgozatot írattunk, fórumokat indítottunk). Mindezt persze a mindennapos tanítás mellett kell elvégeznünk, ami a tananyagok és számonkérések fejlesztéséhez szükséges időt tekintve igencsak nehézkes. Mondhatjuk persze, hogy csak a bevezetés éve nehézkes, utána az anyagok felhasználhatóak, azonban azt meg kell jegyezni, hogy fogalmunk sincs, hogy jövőre is ugyanazokat a tárgyakat kell-e tanítanunk, vagy éppen teljesen mást.
A diákok véleménye még kialakulóban van a rendszerről. Az első benyomásokat mindenképpen pozitívnak kell jellemeznem. A mai generációnak tetszenek az ilyen jellegű újítások. Jó hangulatban fogadták a "bármennyiszer kitölthető, legjobb eredményt figyelembe vevő" online tesztet is. Meglátjuk, hogy ha munkát is kell befektetniük a rendszer működtetésébe milyen lesz a közhangulat. A következő blogokban leírom majd a tapasztalatokat, azonban ezekre értelemszerűen várnotok kell még - valahogy bírjátok ki :)

Az i-re a pont

Gondoltam első blogbejegyzésem a Moodle keretrendszerről fog szólni, amit most vezettünk be iskolánkban, de ezt egy későbbi alkalomra halasztom. Inkább a mai nap eseményeit venném sorra. Először is ellátogattunk a Bolyai János Műszaki Szakközépiskolába, ahol közös hospitáláson vettünk részt. Azt hiszem mindenki nevében beszélek, ha azt mondom komoly élményekkel gazdagodtunk. Mindemellett megtudtuk, hogy egyik hallgatótársunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy most szeptembertől ebben az iskolában kezdheti meg szakmódszertani gyakorlata mellett a munkáját is. A gyakorlat után Duchon Jenő Tanár Úr Elektronikus tanulás óráján vettünk részt. Az óra kimondottan jó hangulatban telt, az Oktatástechnológián már megedződött hallgatók szeme se rebbent, hogy a tantárgy moodle oldalán csak hosszan görgetés után jutottunk el a lap aljára. Szerencsére mielőtt az ember még szívrohamot kaphatott volna előkerült a beadandó feladatok blokkja is, ami azért elfért a képernyőn normál nézet mellett is. Ahogy elnéztem, még talán kevesebbet is kell dolgoznunk, mint tavaly. És még mielőtt elfelejtem köszönöm a lelkes kötögetést Évi (majdnem kézimunkát írtam, de még félreértenék :))! Az óra után hazafelé vettem az irányt. Már az utcánkban sétáltam, és úgy gondoltam, még egy nap, amit sikerült túlélni, mikor egy rendőrautó fékezett mellettem. A kulturált közeg "Tigris van a járdán?" kérdéssel fordult hozzám. Egy pillanatra megint elvesztettem hitem oktatási rendszerünkben, rájöttem azonban (egy kis segítség után), hogy a kedves rendőrbácsi csak nagyon szellemesen szeretett volna megkérni, hogy fáradjak fel a járdára, mert az úttest szélén sétáltam - ezt természetesen megtettem, bár nem bírtam megállni, hogy azért ne ellenkezzek egy kicsit. Egyébként lakó és pihenő övezetben lakom. A járdát leginkább azért nem használjuk, mert egyrészt járhatatlan (meg kéne valakinek rendeznie a növényzetet), másrészt az utca elején a járdát teljes mértékben elfoglalva a sarki kisbolt törzsvendégei isszák a "jól megérdemelt" napi betevőjüket. Természetesen éber őreinknek velük semmi bajuk sincsen. Amikor ilyen esetek történnek, elgondolkozom, hogy vajon mennyire hibás oktatási rendszerünk abban, hogy az emberek nehezen találják meg egymással a hangot, és míg apróságokon fennakadunk, a komoly dolgokkal nem foglalkozunk. A következő blogbejegyzésem már tényleg a Moodle rendszerről fog szólni, és előre láthatólag érdekesebb is lesz.

A hallássérültek tanulás speciális jellegzetességei 1. rész

Miért is ezt a témát adom közre? Mert napokban a közös szakmódszertani iskolai gyakorlaton találkozom mentortanárral, azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy "Hogyan lehetne egy hallássérült tanulónak segíteni, hogy megértse a tananyagot." Másrészt bevallotta, hogy az ilyen jellegű problémára a tanárok nincsenek erre kiképezve illetve felkészülve, szüksége lenne egy összefoglaló (két részletben fogok leírni), íme az első rész:

• A hallássérült tanulót az iskolai tananyag megértésében és elsajátításában legjobban a vizuális szemléltetés segíti (az órán bemutatni azt, hogy mi az, mire használható, stb.). Célszerű megvalósítás lehet, ha a hallássérült tanuló a tananyagot az órán egy prezentációban, projektor segítségével kivetítve tudja követni.
• A szövegértési problémák miatt a hosszú, több tagmondatból álló magyarázatokat nem érti meg a hallássérült tanuló. A hallássérült tanulónál a hallott szöveg megértésében fontos szerepet kap a szájról olvasás. (Gyógypedagógiai kutatásban van egy állítás, hogy „minél nagyobb a hallásvesztesége, annál kevesebb szókinccsel rendelkeznek”, ez nem minden hallássérült személyre vonatkozik!)
• A tanuló nem képes az elhangzottakat egyszerre jegyzetelni is és ugyanakkor a tanári magyarázatot is követni. A fontos elemeket kiemelve, szemléletes ábrákkal és könnyen értelmezhető és a tananyag lényegi részét kiemelő mintapéldákkal segíthetjük a tanulót a megértésben.
• Fontos a tanuló számára a megfelelő fogalomrendszer kiépítése az ismeretek bővítése során.
• A meglévő tudáselemekre, a tanulói tapasztalatokra nem eléggé támaszkodunk oly módon, hogy ezen elemeket összekapcsolnánk a kognitív funkciók, a felfogás, a feldolgozás, az alkalmazás hatékony bevonásával.
• Fontos a tanulásban a megfelelő motiváltság. Itt jelen lehet a teljesítés kényszere, hogy az ép hallású gyerekekhez hasonló vagy jobb tanulási teljesítmény elérésével a tanuló önértékelése javul.
• Meghatározó a fogadó pedagógusok személyisége, a befogadó osztályközösség szellemisége, az ép tanulók viszonyulása és hogy miként támogatják a nehézségek leküzdésében a hátrányos helyzetben lévő társukat.
• A tanulónak nagyon nehéz együtt haladnia a halló társakkal a tananyag feldolgozásában, és ezt a hátrányt a legtöbb hallássérült szorgalommal, otthoni több időráfordítással, szülői segítséggel, plusz felzárkóztató korrepetálások igénybevételével tudja kompenzálni.
• Fontos, hogy a tanuló minél több sikerélményt éljen meg a tanulmányi teljesítményben, ám ezeket a halló társak legtöbbször csak fenntartásokkal fogadják el.