Véleménye szerint melyik tanuláselmélet mutatkozik a leghatékonyabbnak. Egyáltalán ki lehet-e ilyent jelenteni?

Kijelenthető. Véleményem szerint a konstruktivista elmélet nevezhető a leghatékonyabbnak. e tekintetben a tanulás ereje abban az emberi tulajdonságban rejlik, miszerint az ember felépíti a saját, csak magára jellemző tudásszerkezetét, bázisát. 

Konstruktivisták szerint a tanulás közben leginkább motiválni és segíteni kell a tanulót. lehetőség szerint olyan módon kellene az anyagot átadni, hogy eközben segítsük a tanulót tudásának kialakításában, saját bázisának felépítésében. Ilyen esetben a megtanult elemek nemcsak a befogadáskor válhatnak különbözővé, hanem annak ellenőrzésekor, illetve annak visszaadásakor is.

X, Y és Z avagy áthidalhatóak a generációk közötti szakadékok?

Sorozatomban arra keresem a választ, hogy miben nyilvánul meg és esetleg hogyan csökkenthető a szakadék az együtt vagy már csak egymás mellett élő generációk között.

Néhány éve egy előadásban hallottam először részletesen az X-Y… besorolásról. A túlnyomórészt X-es hallgatóság jókat nevetett a felhozott példákon és ismerősen bólogatott. Az előadás utáni beszélgetésben azonban kiderült a valóság nem mindig ilyen vidám. Sokszor nehéz mit kezdeni a különböző látásmódokkal, hát még elfogadni, megérteni azt. Öt Z generációs gyermek édesanyjaként napi szinten megélem ezt.

Mielőtt azonban belevágnánk a „szakadék” okainak és leküzdésének keresésébe, nézzük röviden mit is jelentenek a bűvös betűk…

Ahogy a bevezetőből is kitűnik a betűket a szociálpszichológiában és a szociológiában a generációk megkülönböztetésére használják. A megosztás alapja a digitális világ, ott is leginkább az internet használata. Ennek alapján a szakemberek a következő csoportokat különböztetik meg:

-          Veteránok az 1925-45 között születettek: ők ma a nyugdíjas korosztályt képviselik. Életük második felében találkoztak az internettel, de jelentős részük nem használja. Idegenkedésük érthető, számukra az egy-egy háznál közösen nézett tv is különlegességnek számított. Ragaszkodnak a régi ismerős dolgokhoz.

-          Bébi-bumm csoport az 1946-64 közöttiek: ők 30-40 évesen találkoztak az internettel. Megpróbáltak alkalmazkodni az új vívmányokhoz, mobiltelefont, számítógépet használnak. A munkaerőpiac tapasztaltjait alkotják, de a felhalmozott tudásuk ellenére félnek, hogy az új nemzedékek kiszorítják őket.

-          X generáció az 1965-79 között születettek: ők kamaszként szembesültek a technológiai változással és az természetesen beépült a felnőtt mindennapjaikba. Ők alkotják a mai munkaerőpiac gerincét.

-          Y generáció az 1980-1995 közöttiek: gyermekkorban ismerkedtek meg a digitális világgal. Rugalmasan kezelik a változásokat, viszont pont ez miatt nehezen vagy egyáltalán nem köteleződnek el. Mindig újabb és újabb kihívásokra vágynak.

-          Z generáció az 1996 után született fiatalok, akik nem éltek internet nélküli világban. Gyermekkoruk meghatározó játéka a számítógép. Egyszerre több dolog elvégzésére képesek, viszont egyiket sem élik át teljesen.

A besorolás határai persze nincsenek „kőbe vésve”, biztosan minden olvasó tudna példát hozni kivételekre. A környezetemben is van olyan 80 év fölötti hölgy, aki rendszeresen internetezik és azt is tapasztalom, hogy az egy generációba tartozók között is lényeges eltérések figyelhetők meg az internethasználat terén. Az elvileg ugyanazon Z generációba tartozó gyermekeimnél is már egészen más hozzáállást látok.

Egyes helyeken a 2010 után születetteket már új úgynevezett „a” generációs csoportba sorolják.  

A besorolás lényege nem az, hogy használ –e egyáltalán internetet, illetve, hogy mióta, hanem az ahogy ezt teszi. Ami egy fiatalabb generációnak természetes az az azt megelőzőkbe tartozóknak eszébe sem jut. Az idősebb korosztály számára egyértelmű hátrány az angol nyelvtudás hiánya is. Ők leginkább a mindennapi dolgokhoz szükséges információ megszerzésére használják az internetet, viszont egyre nagyobb számban ügyintézésre. Körükben az ügyfélkapu használatának aránya sokkal nagyobb, mint a fiataloknál.

A fiatalok számára a magyar nyelvű oldalak csak egy töredéke a lehetőségeknek, amit igyekeznek is hatékonyan felhasználni. Számukra természetes, hogy minden azonnal elérhető, megoldható, viszont nem ismerik a várakozás örömét.

Minden oldalnak megvan tehát az előnye és a hátránya is. Tudunk –e az előnyökből átadni és ezzel a hátrányainkat csökkenteni ez a generációk közelítésének szerintem legfontosabb kérdése. Innen folytatom legközelebb…

Szabad út projekt

Az elmúlt napokban akadtam rá egy érdekes oldalra. Az FSF alapítvány által készített és folyamatosan bővülő Szabad út projekt ( http://szabadut.fsf.hu/ ). A projekt feladatának tűzte ki a, hogy a népszerűsítse és megfelelő oktató anyaggal lássa el diákokat és tanárokat, aki szeretnének megismerkedni és elsajátítani egy ingyenes és szabad felhasználású programok használatát. Az oldalon megtalálható a középszintű informatikai oktatáshoz szükséges teljes tananyag. Az elmúlt időszakban elkészült egy videó sorozat a közép és emelt szintű érettségihez, mely igen nagy segítséget nyújt nekem az oktatásban. A linkre kattintva megtekinthető az oktatócsomag. http://szabadut.fsf.hu/oktatas/oktatovideok/#altalanos_oktatovideok

E-learning a jogosítvány megszerzésében

Remek ötlet? Esetleg katasztrofális kimenetelt eredményez?

Attól függ, honnan nézzük, de kezdjük először magával a jogosítvánnyal. Nem is olyan rég, módosultak a motorkerékpár jogosítványban a kategóriák. A1. Korl. helyett bevezették az A2. kategóriát, mellyel az eddigi 25kw-tal szemben 35kw teljesítményű kétkerekűt lehet vezetni. Jómagam a közeljövőben ezzel szeretném kibővíteni a rózsaszín plasztikom hátoldalának listáját.

Miért is lenne előnyös az e-learning bevezetése ezen a területen? Nos, korábbi tapasztalatokból kiindulva, nekem a B kategória megszerzése relatíve nagy ingázások közepette lett meg. Kiskunlacházáról jártam be elméleti tanfolyamra egészen Csepelre. Szép kis túrák voltak, de azt az időt tölthettem volna mással is. Az elméleti kurzus nem volt egy hű de nagy csoda. Pár kép, ppt levetítése után már mehettünk is, csak a kötelező óraszámnak meg kellett lennie. Aki igényt tartott rá, kérhetett KRESZ gyakorló programot is, ez a legmesszebbmenőbbekig hasznosnak bizonyult.
Ennek helyére össze lehetett volna dobni egy egyszerű kis programot, ami az anyagot lebontva adta volna vissza azt a jövő sofőrjeinek. Lehetne bele rakni akár videót, animációt és minden tananyagrész végén egy kérdéssort összerakni. Ha a könyvet digitalizálnánk, akár még a környezetet is kímélhetnénk.
Aki még nem rendelkezik elsősegély vizsgával, ki lehetne egészíteni egy erről szóló résszel, felelet választós kérdésekkel, képekkel.

Magát a KRESZ-t oktató tanároknak ez rossz lehet, hiszen csökkenne a munkaidejük, heves tiltakozást válthat ki belőlük.
Sokakban kételyt ébreszthet az e-learning alapú jogosítványszerzés.
-Miért? - kérdeztem.
-”Mert hát a jogosítvány és az autó komoly dolog, ön és közveszélyes állapotokat lehet vele előidézni, azt tanítsa meg egy olyan ember akinek van tapasztalata!”
Nem szeretnék senkit elszomorítani, de engem nem az elméleti oktató tanított meg a szabályokra, hanem a könyvem, munkafüzetem, és a temérdek KRESZ gyakorlóprogram kitöltése. Hibátlanul, csont nélkül, elsőre átment a csoportomból mindenki. Természetesen, a gyakorlati részhez elengedhetetlen az oktató jelenléte, és tanácsai. Az elméleti részt szerintem egy átlag képességű ember otthon, magától képes megtanulni. Főleg hogyha akkor áll neki, amikor neki komfortos, nem fáradt, és egy számára kellemes környezetben.

Ifjúságvédelem a kerületben III.

           Rendszeresen vittem csoportokat az Iránytűbe  az iskolámból, hogy  ismeretet szerezzenek az Ifjúsági Irodáról, és tapasztalják, lássák is, így jobban emlékezetükbe vésődjön a lehetőség.

Tizenévesek, felnőttek, valamint szülők kaptak segítséget lelki és életvezetési problémákban. A pszichológusok és mentálhigiénikusok szorongás, depresszió, párkapcsolati gondok, pszichés zavarok, öngyilkossági gondolatok,  családi konfliktusok esetén tudtak segíteni. A krízis ellátásának ezt a formáját sokan keresték, mert alkalmazkodott a fiatalok igényeihez, s korunk stresszes életviteléhez. 

Diákjaimnak abban is segített, hogy  képesek legyenek rendszerezni a munka világáról szerzett tapasztalataikat, ismereteiket. Segítséget nyújtott, pályaválasztási dokumentumokban történő eligazodásban és egyéb munkaügyi kérdésekben. 

Hetente 3 alkalommal  ingyenes anonim AIDS szűrést folytattak! A kliensek a tanácsadásokon a fertőzés, a megelőzés – védekezés módjairól kaphattak tájékoztatást. 

 

Nagyon szomorúan konstatáltam, hogy diákjaim már hiába keresik az intézményt, bezárt ajtókról számolnak be. Az Iránytű megszünt!

Nyelvoktatás, mint az elszigetelés eszköze?!

A világ vezető gazdasági hatalmában szinte minden kicsit másként működik, mint az európai kultúrkörnyezetben. A nyelvoktatás is. A pekingi központi kormányzat a „kínai típusú” piacgazdaság építése, a kereskedelmi kapcsolatok rohamos fejlesztése mellett még mindig megpróbálja lakosait a lehető legjobban elszigetelni a külvilágtól. De legalábbis röghöz kötni, amennyire csak lehet. Ennek persze nem csak politikai, nyelvi okai is vannak. A kínaiban az írásjegyek szótagokat jelölnek. Így lehetetlenség mondjuk a nyugati márkákat, vagy akár az egyszerű nyugati keresztneveket egy az egyben átírni kínaira. Ezért a hangalakhoz hasonló írásjegyekkel helyettesítik a szótagokat. Így mondjuk a McDonald’s (麦当劳) vagy a Nokia (诺基亚) neve is teljesen másként cseng „kínaiul kimondva”, mint eredetiben. Az étteremlánc kínai nevének latin betűs (pinyin) átírása a így fest: Maidanglao (ejtsd: Máj-dáng-lao). Ami azt is jelenti, hiába van jelen a kínai piacon az összes nyugati márka, a francia luxuscikkektől a magyar borokig, még a műveltebb kínai sem feltétlenül tudja annak az eredeti nevét.

 fotó: www.secretchina.com

A nyelvoktatásban, még az egyetemi fakultásokon is igyekeznek a diákoknak csak annyit megtanítani az idegen nyelvből, amennyit mindenképpen muszáj. Természetesen nem bíbelődnek a márka és városnevekkel – amiket szintén átfordítanak kínaiul is értelmezhető szótagokra. Egy angol szakon végzett, az idegen nyelvet egyébként tökéletesen beszélő fiatalnak nehézséget okozhat külföldön a tájékozódás. Kis túlzással nem tudja például elmondani, hogy ő a Deloitte helyi képviseletének volt a középvezetője, mert az általa kimondott cégnevet nem érti meg más, csak aki Kínában él. Éppen ezért a külföldre készülő, az adott nyelvet tökéletesen beszélő embereknek külön kurzusokat szerveznek, amiken azt tanulják meg, hogyan kell mondani, London, New York vagy éppen Burger King. Külön kis szótárakat, és a mai okostelefonok világában fordító applikációkat készítenek a könnyebb nyelvhasználatért. Azért, hogy az angolul folyékonyan kommunikáló fiatal ne csak a mindennapi dolgokról, hanem a privát és üzleti világról is szót tudjon érteni – mondjuk – Kínába érkező üzleti partnerével.

A bejegyzés a szerző  személyes tapasztalatain alapul. Semmilyen felmérés, hivatalos információközlés (minisztériumi, hatósági) vagy reprezentatív felmérés nem áll a hátterében. Ezáltal  – mint a blogbejegyzések általában – szubjektív véleménynyilvánításnak tekintendő!

Oktatás a Cserkészetben II.

A cserkészek „oktatása” tehát a mai napig őrsökben folyik. Az őrsi órák azonban már nem hasonlítanak teljen a Bi-Pi féle őrsi órákra, hiszen a cserkészet sokat átvett az iskolai oktatás módszereiből is. Azonban az iskolai tanórákhoz is csak egy- egy szempontból hasonlítanak. Mindent játékos, szórakoztató keretek között tanulnak a gyerekek. A cserkész nevelési módszerhez hozzátartoznak a külsőségek, mint például az egyenruha, alaki ismeretek, megbízatások és rangok. Mindezek a nevelés elősegítését hivatottak szolgálni, hiszen a gyerekekben nagy az igény a közösséghez tartozás  és az elismerés iránt.

Az őrsi óráknak meghatározott rendjük van. Az órák imával kezdődnek és végződnek. A névsor után a következő hetek programjainak ismertetése következik. Ezt követi az új anyagrész ismertetése. Fontos, hogy ez a legkevésbé történjen frontális módon. Az őrsvezetőnek be kell vonnia a gyerekeket az órába, ezért a tanulás valamilyen érdekes feladat formájában történjen. Ez nagyjából fél vagy háromnegyed óra. Az anyag lényegét természetesen le kell írniuk. Az őrsi óra utolsó fél vagy háromnegyed órája játékkal, énekléssel és beszélgetéssel zárul. Ez a felépítés is a nevelést, magatartást és az önfegyelem gyakorlását szolgálják.

A cserkészet 10-11 éves gyereket céloz meg elsősorban. A legkisebb egység tehát az őrs, melynek élén az őrsvezető áll. Az első évben a gyerek megtanulja az alapvető ismeretek a cserkészetről. Megismeri a cserkészetet, a csapatot, hiszen nagy hangsúlyt kap a közösség építés ebben az évben. Év végén az újoncok a sikeres újonc próba után fogadalmat tesznek,  a megismert alapeszmékre, kiemelten a 10 cserkésztörvényre. Felvehetik a cserkészegyenruhát és a csapat külsőleg is befogadja őket. Természetesen ez a fogadalom nem akarja szabályokhoz láncolni a gyereket, éppen ellenkezőleg, mindez nevelési célzatú. Arra indítja a cserkészt, hogy jobbá nevelje önmagát. Nagyon hasonlít a felzárkóztatás pedagógiájában megismert „szerződés” kötéshez.

A következő években mélyítik tudásukat, minden egyes témakörben - 10 témakör van. Nagyon ajánlott, hogy az 1. próba letételig – ami egy bizonyos tudásszint elérését bizonyítja –  a 10 témakör 2 év alatt legyen feldolgozva. Ugyanígy a 2. próba letétele újabb 2 évet jelent, ahol már hangsúlyozottan szerepet kap a felelősségvállalás. Van lehetőség 3. és egyéb külön próbák letételére is, amiket egy-egy ismeret elsajátítása után szerezhetnek meg (fényképezés, főzés stb..) Minden próba után felvarrót kapnak, amit felvarrhatnak az ingükre, tanúsítva, hogy birtokában vannak ennek a tudásnak.

Tehát 14 – 15 évesen a gyerek már eléggé felkészült, ahhoz, hogy saját őrsöt kapjon. Érettségét a feladathoz az idősebb és tapasztaltabb vezetők döntik el. Ha a vezetők úgy gondolják, akkor őrsvetői képzésre küldik a cserkészt. Az itt szerzett felkészülés és az elmúlt évek tapasztalataiból és élményeiből táplálkozva kapja meg és vezeti saját őrsét, amely csak néhány évvel fiatalabb gyerekekből áll.

A cserkészet megőrizte gyökereit, de a módszerek és a felhasznált eszközök területén változott, haladt a korral. A cserkészek a sikeres próbázáshoz szükséges anyagokat elektronikus formában is megkapják. Bár elsősorban még mindig a füzetbe jegyzetelést részesítjük előnyben, az elektronikus „tananyag” hasznos tud lenni, ha valakinek be kell pótolnia egy anyagot. A cserkészek rendszeresen kapnak házi feladatot. Többek között olyan feladatot, amikor Önállóan kell felkészülniük egy történelmi személy vagy eseményből. Az információt nemcsak könyvekből, hanem az Internet használatával is begyűjthetik. Természetesen fontos, hogy megbízható forrásnak számítson az adott webhely. Az egyes próbarészekből, ismeretanyagokból – amelyek alkalmasak arra – tesztek kitöltésével is számot adhatnak.

A technikát leginkább az információ megosztás területén tudjuk használni. A csapatunkban is működik levelezőlista, de a tapasztalatunk az, hogy a gyerekek egyre kevésbé használják ezt csatornát és nem elég interaktív számukra. Ezért egyre inkább a Facebook adta lehetőségeket használjuk ki mi is. A hozzászólási lehetőség az esemény létrehozás kedvelt a mi cserkészeink körében is. Bár mindig hangsúlyozzuk, hogy az esemény csak tájékoztató jellegű, mind a program leírásában, mind a résztvevők tekintetében. Igyekszünk továbbra is az őrsvezetőket arra ösztönözni, hogy tartsák meg személyes kapcsolatukat az őrsükkel. Azt gondolom a cserkészetnek mindig „élőnek” kell maradnia, éppen ebben van nagyszerűsége.

Hivatás pedagógusnak lenni! - De kinek jó ez? _ 1. rész

Nagyon régről kezdem, mert azt hiszem láttak bennem valamit az általános iskolai tanáraim, amit másban nem. Reál beáálítottságúként mindig azt mondogatták nekem, hogy majd matematika és/vagy fizika tanár lehet belőlem. S én, mint a diákok többsége, kézzel lábbal tiltakoztam még a feltételezés ellen is, hogy én valaha tanár szeretnék lenni. Pedig hiába tagadnám, szívesen segítettem a matematika tanáromnak az órák utáni korrepetálás során, ahol a tábla egyik felén Ő, a másik felén pedig én kísértem figyelemmel diáktársaim munkáját és javítottuk ha kellett. Előfordult, hogy a matematika óra végét én tartottam meg, mert a tanár úrnak az igazgatóiba kellet mennie egy fontos telefonhívás miatt.

Majd következett a szakközépiskola, amit magam választottam, pedig szívesebben küldtek volna gimnáziumba. Hisz az általuk felvázolt pedagógusi pálya egyenes úton elérhető lett volna számomra. Nekem viszont más elképzelésem volt a jövőmről, érettségizett szakember szerettem volna lenni. A középiskolában szintén matematika és fizika tárgyak jóvoltából hamar utolért a végzetem, ugyanis tanulmányi versenyek eredményei arra a következtetésre ragadtatták a tanáraimat, hogy belőlem is diplomást kell faragni. Ezért osztályfőnököm szigorú intelmeit szemelőtt tartva a Műszaki Egyetemre lett beadva a felvételi jelentkezésem. Ezután nem értek véget a jelek, hisz legjobb barátommal arra sorsra jutottunk, hogy kettőnknek kellet helyettesítenie az akkor éppen ELTE fizika szakot végző tanárainkat.

Mivel én mindig is szerettem kézzel foghatóbb dolgokkal foglalkozni, ezért számomra öröm volt, hogy nem vettek fel az egyetemre, hanem "csak" a Kandóra. A főiskolát a rendszerváltás időszakában viszonylag simán, a szükséges mennyiségű UV beiktatásával, elvégeztem. Emlékszem ekkor egy baráti beszélgetés során feltette nekem valaki a kérdés, miért nem megyek el középiskolai tanárnak? Én ez ellen határozottan tiltakoztam, majd másoddiploma megszerzésébe fogtam, ha már a munkahelyek sorra szűntek meg amelyekkel kecsektettek bennünket addig. "Sajnos" a másoddiploma nem végződőtt sikerrel egy személyes konfliktusból kifolyólag. Nem mindenki nézte jó szemmel, hogy a munkanélküliség helyett a tanulást választottuk néhányan és a társadalom élősködőjének nevezett akkor az egyik tanár. Ekkor munka kereséskor abba a falba ütköztem, hogy csak akkor lett volna mukahelyem, ha már túl lettem volna az akkor még  kötelező sorkatonai szolgálaton.

A másoddiplomás képzés alatt én is nyelvtanfolyamra jártam és korrepetálással próbáltam némi bevételre szert tenni az egyéb diákmunkákon kívül. Ennek lett egy olyan következménye, hogy a főiskolát követő évben sikerült úgy szervezni az életem, hogy alig zökkentem ki a baráti társaságból, miközben letudtam a katonaságot.

S a leszereléskor a véletlenek úgy hozták, hogy akkor lett üresedés a Kandóban és egyik volt tanárom rám gondolt, mint lehetséges utódra.

E hosszúra nyúlt bevezető arra volt jó, hogy a tisztelt olvasó megismerhette, hogy én hogy lettem közalkalmazott. Egészen pontosan intézeti mérnök, akinek munkaköri feladata labor mérés tartása.

Folytatása lesz!