A hallássérültek iskolai nevelés napjainkban

Az enyhe, közepes, súlyos nagyothallók illetve a siket tanulók egész iskolai fejlesztését a nyelvi kommunikációra nevelés határozza meg. Az iskolai nevelés Nemzeti Alaptantervben (NAT) megfogalmazott pedagógiai szakaszai és azok tartalma módosításokkal érvényesülnek.

Az általános iskolai oktatás első – alapozó - szakaszát (1-6. évfolyam), ezt nagyothalló tanulók 7 év, míg a siket tanulók 8 év alatt teljesíthetik. Az 1. évfolyam hallássérülteknél az intenzív nyelvi kommunikációs alapozó szakasz, amely a speciális nevelési szükségletek miatt általában két-három évig tart. A köznapi nyelvhasználat mai napig megőrizte a hagyományos előkészítő 1-2. osztály és az iskolai 1. osztály elnevezést. Pontosítva a nagyothalló iskolába járó tanulók 2x járnak elsőbe (előkészítő 1. osztály + általános iskola 1. osztály), a siket iskolába járók viszont 3x járnak elsőben (előkészítő 1. osztály + előkészítő 2. osztály + általános iskola 1. osztály).

A megnövelt időtartam célja – a korai és az óvodai fejlesztésre alapozva – az azonos évfolyam halló tanulói teljesítményeinek megközelítése a következő anyanyelvi területeken  az olvasás technikájának kialakítása, az írás technikájának kialakítása, és a tudatos anyanyelvtanulás előkészítése.

A nyelvi kommunikáció alapozó szakasza a 6. osztály végéig tart. Célja olyan kommunikációs szint elérése, amely alkalmas valamennyi műveltségi terület ismeretanyagának elsajátítására.

A nyelvi kommunikáció második szakasza a 7-8. osztály után, az általános iskola 9-10. osztályában, vagy középfokú intézményben folytatódik. Célja, hogy az iskolai fejlesztés befejezésének (a tankötelezettség végének) időpontjára a nyelvi készségeket olyan szintre juttassa el, amely alkalmassá teszi a hallássérült tanulókat az egyre önállóbb ismeretszerzésre és így a továbbtanulásra is.

A súlyos fokban hallássérült tanulók oktatása a NAT tíz műveltségi területét követi. A műveltségi részterületek elnevezésében, tartalmában, követelményeinek átcsoportosításában specifikus módosítások jelennek meg. A legtöbb módosítás az anyanyelv és irodalom műveltségi területen indokolt.

A siketek iskoláiban a következő, magasabb óraszámú, speciális tantárgyak segítik a beszédkommunikáció kialakítását:

• az anyanyelv tantárgy a szóbeli és írásbeli közlés-értés fejlesztését szolgálja, elsősorban a hétköznapi nyelvhasználat kialakításával,
• a hallás-, ritmus-, mozgásnevelés tantárgy a finom motorika, a beszédritmus és beszédtempó, a hanglejtés, a beszéd hangsúly, valamint a beszéd dinamikai tulajdonságait fejleszti a hallás (hallókészülék) segítségével,
• az egyéni anyanyelvi nevelés során a gyermek egyéni haladási üteméhez igazodva, egyénre tervezett beszédfejlesztő programmal fejleszti a helyes, érthető kiejtést és beszédet.

A speciális tantárgyak mellett a nyelvi kommunikáció alapozását segíti a tantárgyakban és az egyéni fejlesztésben érvényesülő pedagógiai habilitáció és rehabilitáció, amelynek fő területei a szájról olvasás, az ujj abc, a gépírás, majd az informatika.

A jelkommunikáció (mint jelnyelvi kommunikáció) fakultatívan választható, aminek az a célja, hogy elsősorban a jelnyelvi és a verbális nyelvi kommunikáció tolmácsolásának fakultatív oktatás és gyakorlása.