A konnektivizmus fogalma még viszonylag új a pedagógiában. Létrejöttének feltétele volt az internet és azon belül is a közösségi hálók elterjedése, illetve magának a hálózatelméletnek a térnyerése is. Az elmélet lényege, hogy a web 2.0-s alkalmazások széleskörű használata átrendezte a felhasználok információszerzési stratégiáit: az ember már nem csak passzív befogadója, hanem szolgáltatója is a különböző tartalmaknak. Egy közösség tagjai folyamatosan alakítják és formálják a számukra fontos információk halmazát, így gyakorlatilag a köztük lévő háló válhat a tanulás színterévé, illetve maga a közösség lehet a tanulás átadója is, akár külső segítség (pl. tanár) részvétele nélkül is. Emellett remekül szolgálja a felgyorsult fejlődésben a naprakész tudás szinten tartását és az LLL igényeinek való megfelelését. Lévén, hogy az említett téma több különböző tudomány alapjaira épít, viszont összetettségében még viszonylag friss, meglehetősen kevés tanulmány készült ezzel kapcsolatban, egyesek még azt is megkérdőjelezik, hogy valóban nevezhető-e a konnektivizmus új tanuláselméletnek.
Mindenesetre a témáról az alábbi linken olvasható egy rövid összefoglalás:
http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése