Új szemléletek egyre sűrűrbben jelennek meg és ezek száma nagy valószínűséggel gyarapodni fog a közeljövőben, de ha ezt a gyakorlatban vizsgáljuk, többségben vannak-e az újdonságokra „vevő” pedagógusok...?
és a diákok...?
2012. február 26., vasárnap
Elméletek ugyan vannak...
Mint ahogy azt az órán is láttuk, a különböző tanuláselméleteket nem tudjuk precízen elválasztani egymástól. Most ugyan a konstruktivista szemlélet a legújabb, de ugyanúgy megvan még a behaviorista és a kognitív irányzat is. Az irány, ami felé haladni kellene megvan, de vajon mindenhol alkalmazható és mindenhol jó lenne ezt alkalmazni?...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Én azt gondolom, hogy az, hogy ki milyen módszerrel tanít, az legtöbbször korosztályfüggő.
VálaszTörlésSajnos én is elértem abba a korba, hogy azt mondhatom: "Bezzeg a mi időnkben!"
Az olyan tanulóanyagot, mint amilyenek mi voltunk még lehetett a régebbi-hagyományos módszerekkel tanítani. A kisfiam hét éves, már most látom, hogy nála ezek a módszerek nem minden esetben működnek. De ez nem baj, hiszen világunk húsz-harminc év alatt rengeteget változott, fejlődött. Aki a csupán a régi "jól bevált" módszerekkel szeretne tanítani, az megbukik. És sajnos szemtanúja voltam jó néhány idősebb kollégám bukásának...
Maguk a módszerek persze csak egy-egy tanuláselmélethez köthető legódarabkák (már, ha egyes módszerek tényleg csak egy elmélethez köthetőek). Ugyanakkor ha módszerekről van szó, akkor érdemes megvizsgálnunk, vajon tényleg gyökeresen új módszerekről van szó, vagy a már meglévőek újragondolása, upgrade-elése történik. Számos esetben digitalizáltan ugyanaz történik, mint papír alapon.
VálaszTörlés